Gyurkity Péter

Új földtörténeti kort jellemez a műanyagözön

Erre figyelmeztetnek a kutatók, akik a hulladék felhalmozódását emelik ki.

A műanyag szemét problematikájáról számos alkalommal írtunk már, itt elsősorban az óceánok felszínén lebegő, valamint a mélyebb rétegekben is megtalálható hulladékhegyek szerepelnek a híradásokban, viszont a jelek szerint még a csapvízben és a palackolt vízben is komoly mennyiségben található mikroműanyag, így ezt mi is napi szinten fogyasztjuk. Egyes kutatók szerint a felhalmozódás már önmagában jelzi egy új földtörténeti kor kezdetét.

A napokban tettek közzé egy friss tanulmányt, amely a Scripps Institution of Oceanography hajójának segítségével vett üledékmintára épül, ez azonban szépen megmutatja, hogy az elmúlt évtizedekben milyen mértékben halmozódott fel a műanyag hulladék. Bár az eredetileg 2010-ben vett minta egészen 1834-ig megy vissza az időben, a műanyag jelenléte és annak mindennapokban történő alkalmazása igazán csak 1945, vagyis a második világháború után vált komollyá, hiszen ekkor futott fel a gyártás volumene, ez pedig szépen kirajzolódik a mintából kapott eredményeken. Egyértelmű a felhalmozódás növekedése, amit jól jellemez, hogy a mennyiség minden 15 évben megduplázódott.

Érdekesség, hogy itt nem a sokszor emlegetett mikroműanyagok jelenlétét sorolják az első helyre, hanem a ruházatban használt rostokat, amelyek a teljes mennyiség 67,5 százalékát teszik ki. Ez egyben tovább bonyolítja a helyzetet, hiszen amíg (törvényi szabályozás és a szokások módosítása révén) visszaszoríthatjuk a különböző eszközök, így például a műanyag szívószálak használatát, a ruházati elemek betiltása jóval erősebb ellenállásba ütközne. A kutatók szerint napjainkban évente 4,8 és 12,7 millió metrikus tonna közötti műanyag hulladék kerül az óceánokba, ami különösen a parti régiók vizeit sújtja erősen – itt pedig az állatvilágra gyakorolt káros hatást nem is vették figyelembe.

A trend a csapat tagjai szerint egyben a többek által javasolt új földtörténeti kor, az antropocén kezdetét is jól jelzi, hiszen a jövő régészei és geológusai komoly mennyiségben bukkannak majd ilyen hulladékra a ma lerakódó rétegekben. Kérdéses, hogy ezt milyen módszerekkel tudjuk megakadályozni, vagy akár a káros hatásokat mérsékelni, erről ugyanis eddig szó sincs.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Kissssss0 #28
    "kamu"
  • Sequoyah #27
    Sokkal, sokkal konnyebb egy ujrafeldolgozo uzemet felepiteni, mint a lakossagot megtanitani es begyakoroltatni arra, hogy szelektiven gyujtsenek.

    Szoval ha ugy alakul, hogy a te kornyekeden eppen nem megoldott a feldolgozas, vagy eppen globalis gazdasagi gondok vannak az ujrafeldolgozas lancaban, akkor sokkal jobb otlet fenntartani a latszatot, mint megmondani a helyi lakosnak hogy most ne gyujtsenek szelektiven mert folosleges...
    Ezen kivul sokkal jobb otlet eloszor megtanitani a lakossagot szelektiven gyujteni, es UTANA felepiteni az ujrafeldolgozo uzemet, mint forditva, mert akkor csodbe megy az uzem mire vegre elkezd megindulni a szelektiven gyujtott hulladek. Utobbihoz tipikusan vagy egy generacionyi idore van szukseg.
  • Sequoyah #26
    Az oceanokban levo muanyag donto tobbsege az Azsiai folyokbol kerul az oceanba. De ez meg veletlenul sem jelenti azt hogy nekunk semmi dolgunk, mert az o bajuk. A mi erofeszitesunk vilagszerte erezteti hatasat, ha nem is annyira kozvetlenul es egyszeruen, mintha egy azsiai abbahagyja a szemete folyoba dobalasat.

    Arrol nem is beszelve, hogy Kina nagyban felasarolta a nyugati muanyaghulladekot, mert az ujrahasznositas az jo biznisz. Volt... Miota az olajar bezuhant, azota nem akkora biznisz mar, szoval a felvasarol muanyagbol a legjobb darabokat dolgozzak fel csak, a tobbi megy a szemetlerakoba ott is.

    Manapsag egy sima szemettelep kornyezetkimelobb mint az ujrafeldolgozas, tekintve hogy a az ujrafeldolgozoba szallitas onmaga is szennyez, es nemolyan konnyu az ujrafeldolgozas ha a muanyagot mocskosan dobjuk ki es meg tisztitani is kell. Helyben feldolgozni lenne a legkornyezetkimelobb, de az nyugati orszagokban draga. Es mindenkinek csak addig nagy a szaja a kornyezetvedelmet tamogatva, amik ki nem kell nyitniuk a penztarcajukat...

  • Kissssss0 #25
  • ostoros #24
    Kamu.
  • Kissssss0 #23
  • ostoros #22
    Kamu.
  • Kissssss0 #21
  • Tetsuo #20
  • Kissssss0 #19