Gyurkity Péter

Óriási részecskegyorsítóval váltanák le az LHC-t

Ez pedig a jelenlegi központ mellett, a francia-svájci határ alatt épülne meg.

A Nagy Hadronütköztető, illetve a CERN kapcsán csaknem minden hónapban beszámoltunk valamilyen újdonságról, legutóbb például azt tudhattuk meg, hogy ez utóbbi adatközpontjában immár 200 petabájtnyi szűrt adatot tárolnak. Ezalatt más hatalmak is igyekeznek előrelépést elérni a területen, Kína például kétszer nagyobb gyorsítót tervez, így az európai kontinensen is gondolkodnak a következő lépésekben.

Németországban mintegy 500 kutató gyűlt össze még június végén, hogy az LHC lehetséges utódjáról vitatkozzanak. A szakemberek szerint jövőre rakhatják le az asztalra a konkrét elképzelést, ezt követően pedig nagyjából 20 év alatt készülne el az újabb, még nagyobb részecskegyorsító, mégpedig szintén a francia-svájci határon, pontosabban az alatt. Amíg azonban az LHC jelenleg is üzemelő óriási gyűrűje mintegy 27 kilométer hosszú, addig az LHC 2.0 (más néven Future Circular Collider, vagyis FCC) már 80-100 kilométeres lehetne, a megnövelt méret mellett pedig kétszer erősebb mágnesekkel szerelnék fel, így lehetővé válna a részecskék 100 billió elektronvolttal (TeV) való ütköztetése, ami nagyjából 10 millió villámcsapásnak felelne meg.

A remények szerint ezzel további rejtett, a Higgs-bozonnál is nehezebb részecskék bukkannak majd elő, de egyben olyan új, a radioaktív sugárzásnak még jobban ellenálló anyagokat is kifejleszthetnénk, amelyek a jövő atomreaktoraiban kapnának fontos szerepet. Tekintettel arra, hogy az LHC esetében 30 év kellett a tervezőasztaltól az üzembe helyezésig, a mostani tervben szereplő két évtized nem tűnik túl hosszúnak, bár maga az LHC is még 2035-ig üzemelne. A kutatók emellett abban is reménykednek, hogy a galaxisok mozgását, illetve a sötét energia mibenlétét illetően is válaszokat kapunk majd, ami ezért lenne fontos, mert előbbi esetében nagyjából 5 százaléknyi tudásunk van, utóbbinál pedig mindössze sejtjük annak létezését.

A következő évtizedben a jelenlegi gyorsítón jelentős fejlesztéseket hajtanak végre, onnantól kezdve a név is módosul, ez HL-LHC (High Luminosity Large Hadron Collider) lesz.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Meridian #23
    "Fem hajotest nem tud uszni..."

    De hát ez így is van... Ha tömör az a hajótest koppanva merül el :P :D
    Amire viszont gondoltok, az a levegő, az úszik, nem a fém hajótest :)
  • Meridian #22
    Kissé lassan mennek ezek a fejlesztések... bezzeg a fegyverkezés az sokkal gyorsabban halad.
  • BrockSamson #21
    Ennel azert kicsit arnyaltabb a helyzet.
    Az epitkezes munkahelyeket biztosit, es olyan fejleszteseket igenyel, melyeket kesobb mashol is fel tudnak majd hasznalni, erre szamos pelda van (pl. PET szkenner). A penzt nem elegetik, visszafolyik az EU gazdasagaba.

    Rengeteg talalmany azert letezik, mert regebben voltak akik idot es penzt aldoztak, hogy egy fizikai elvet felfedezzenek es hasznositsanak. Papiron a felvezeto sem nagy durranas, megis ennek felfedezese tette lehetove, hogy a kommentedet begepeld.
  • AgentKis #20
    Nem csak, hogy messze vannak, de bizonyos tömeg alatt egyszerűen nem képes annyi anyagot magába szippantani, amennyi energia a fennmaradásához kell és "elpárolog".
    Fekete_lyuk
    Utoljára szerkesztette: AgentKis, 2017.07.27. 14:31:20
  • Sequoyah #19
    Na itt egy konkret szamitas ugyanerrol amit kerestem:

    WHAT WOULD HAPPEN IF A SMALL BLACK HOLE HIT THE EARTH?


    Persze ahhoz hogy egy ekkora (vagy barmekkora) feketelyukat letrehozzunk, burtalisan sok energia kene, a kozeljovo reszecskegyorsitoi nagyon messze vannak ettol az energiatartomanytol.
    Utoljára szerkesztette: Sequoyah, 2017.07.26. 17:10:03
  • Sequoyah #18
    Egyebkent "Isaac Arthur" youtube csatornajara erdemes ranezni, ott ezek egeszen jol ki vannak fejtve, az altalam keresett szamok is ott talalhatoak.
    Es persze mivel mindez matek es fizika, sajat magunk is utanaszamolhatunk, hogy jok-e az ott elhangzo szamok.
  • Sequoyah #17
    Egy 100000000 kg tomegu fekete lyuk esemenyhorizontjanak sugara 10^-19 meter, ami nagysagrendekkel kevesebb egy atom meretenel.
    Ugyanezen feketelyuk 973 napig sugaroz mielott elparolog.
    (szamokert thanks to Wolfram Alpha)

    Nem tudom hogy a sugarzas mit muvelne a kornyezetevel, most per pillanat nincsennek meg ezek a szamok, de kiszamolhato pontosan az energiakibocsajtas. Ha jol emlekszem egy ekkora, vagy egy nem sokkal nagyobb fekete lyuknak mar egesz kezelheto energiakibocsajtasa van, ami eromuvesitheto.
    Szinten csak a sajat emlekem szerint, de van olyan meretkategoria, ami meg atomi meretu, tehat atzuhanhat a normal anyagon, de a sugarzasa mar eleg alacsony, hogy ne lokje el magatol azt. Ennek utana kell neznem.

    Ami biztos ezen modell szerint, hogy nem szippantana magaba semmit. Sot, ha eromuvesiteni akarnank, akkor kifejezetten az lenne a kihivas, hogy hogyan etessuk tomeggel mikozben mikroszkopikus, ezert nehez eltalalni, es meg orult modon sugaroz is, tehat ellok mindent.
  • Irasidus #16
    "nem nyel el semmit, hanem olyan nanoszkopikus, hogy erintkezes nelkul atzuhanna a foldon."

    Ez nagyon nem igaz, ezt még is hol olvastad? Egy mikroszkopikus fekete lyuk nagyobb mennyiségű hawking-sugárzás bocsát ki, mint amekkora a gravitációs vonzása, így nem vonz, hanem taszít mindent, és a másodperc törtrésze alatt elpárolog...
  • Sequoyah #15
    Tudom hogy csak viccelsz, de egy kis fekete lyuk (amekkora egyaltalan szamitasba johet, hogy majd lesz hozza egyszer eleg energiank) nem nyel el semmit, hanem olyan nanoszkopikus, hogy erintkezes nelkul atzuhanna a foldon. Es kozben a Hawking-sugarzas miatt megperzseli a kornyezetet, amig el nem parolog.
  • Kara kán #14
    Nem önmagában az energia mennyisége (szintje) számít, hanem az, hogy milyen kicsi térrészbe sűríted, koncentrálod.