Gyurkity Péter

Ismét rekordot döntött a Hubble 

Egy rendkívül távoli galaxist fedeztek fel az űrtávcsővel, ezt már csak a James Webb haladná meg.

A NASA bejelentette, hogy csillagászok egy csoportja újabb fontos felfedezésről számolt be, amelyet a Hubble űrtávcső segítségével váltottak valóra. A korábbi rekordot sikerült megdönteni, ezt követően azonban már jó eséllyel csak a James Webb révén tekinthetünk még messzebbre a múltba.

Tavaly májusban egy távoli fényes csoportosulás került a figyelem középpontjába, amely tőlünk mintegy 13,1 milliárd fényévnyi távolságra található. Ez akkor rekordnak számított, most azonban ezt is sikerült túlszárnyalni, mégpedig a GN-z11 felfedezésével, amely az Astrophysical Journal oldalán megjelent részletes anyag szerint még 150 millió évvel idősebb, vagyis alig 400 millió évvel az ősrobbanás után, nem sokkal az első csillagok megjelenését követően alakulhatott ki. A csillagászok által bemutatott homályos képen egy vörös folt jelzi az ősi galaxist, amely a Tejútrendszernél 25-ször kisebb, ám hússzor gyorsabb ütemben termeli (termelte) az újabb csillagokat.

A masszív galaxis felfedezése némileg meglepte a szakembereket, hiszen eddig nem gondolták, hogy mindössze 200-300 millió évvel az első fényes pontok felbukkanása után már ilyen csillaggyárak léteztek. A képpel ellentétben a forró galaxis valódi színe inkább világoskék lehetett, a fény hullámhossza azonban igencsak eltolódott a hosszú utazás során - a vöröseltolódás mértékét 11,1-re teszik, amivel lepipálták a korábbi rekorder 8,68-as adatát.

Ez már valóban a Hubble lehetőségeinek határán van, így nem remélik azt, hogy rövid időn belül meghaladják a mostani felfedezést. Erre minden valószínűség szerint egyedül a James Webb nyújt majd újabb alkalmat, már amennyiben ennek fellövésére 2018-ban valóban időben sor kerül.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Sequoyah #8
    Az univerzum egyertelmuen gyorsabban tagul mint a fenysebesseg. Az univerzum becsult atmeroje legalabb 90 milliard fenyev, csupan a LATHATO univerzum 14 milliard fenyev sugaru.
    Veritasium: Misconceptions about the universe
    Itt szepen animalva van a feny utja egy ilyen esetben.
    Utoljára szerkesztette: Sequoyah, 2016.03.17. 22:53:16
  • gforce9 #7
    Ha szemléletes akar lenni az ember, akkor a felfújódó lufit szokták példának hozni. Van egy lufi és vannak rajta hangyák. A felszínén a hangyák mozoghatnak egy számukra meghatározott sebességgel aminek van egy felső határa (fénysebesség). Viszont ha a lufiba levegőt fújunk és megnő és a felszíne nagyobb lesz, akkor a hangyák a lufi felszínén távolodni kezdenek egymástól ez belátható. Ugyanannyi hangyára nagyobb felszíndarab jut. Viszont a felfújás sebességének nincs semmiféle felső határa. Olyan gyorsan fújhatjuk fel ahogy csak jólesik. Ettől még a lufi felszínén mászkáló hangyáknak az elérhető sebessége nem fog nőni, viszont elképzelhető olyan szituáció, hogy gyorsabb ütemben tágul a léggömb (illetőleg nő a felszíne), mint amilyen a maximális sebessége a hangyáknak. Így kell elképzelni a fénysebességet. Az a példában a hangyák maximális sebessége. A tágulás sebessége pedig a lufi felfújásának sebessége. Nincs közük egymáshoz és emiatt lehet igaz az, hogy helyileg mindenhol igaz, hogy maximális sebesség a fénysebesség, de a távolság növekedése 2 pont között lehet ennél nagyobb, ha elég gyors a tágulás.

    Ez csak hasonlat, meg van ennek a konkrét matekja, de valahogy ilyesformán lehet szemléltetni.
    Utoljára szerkesztette: gforce9, 2016.03.17. 21:44:43
  • Ackro #6
    ok közben eszembe jutott az óvodás fizika :) az atommag oké de a csillagok közti tér nem tiszta ott már nincs erős kölcsönhatás
  • Ackro #5
    ok, hogy a tér tágulhat nagyobb sebességgel mint a fénysebesség de a tér ott van az atomokban is és ott nem tágul ilyen gyorsan különben jó nagy jószág lenne egy atom :) tehát a tér mitől tágul? és miért nem tágul az atomok vagy kvarkok szintjén legalábbis olyan mértékben mint a galaxisok között? tehát ha nem tágul vagy nem fénysebesség közeli mértékben tágul akkor hogy lehet ilyen messze tőlünk bármi? ha nem mindenütt tágul, csak mondjuk foltokban, akkor hogy lehet az univerzum izotrop? ááá hagyjuk teljes káosz ez nekem :)
  • gforce9 #4
    A fénysebesség, mint határsebesség az mindenhol lokálisan igaz és átléphetetlen. A tér tágulásának ehhez semmi köze. Arra nincs ilyen korlát.
  • Ackro #3
    azt mondják az okosok, hogy a világegyetem gyorsulva tágul és 13.82 milliárd éves. mégis hogyan tett meg 13milliárd fényévet egy ojjektum 13.82 milliárd év alatt ha nem fénysebességgel ment eddig is? a tér a nagy bumm idején a fénysebességnél gyorsabban tágult de ezek szerint most is tágul csak ma már lassabban? az átlagsebessége a tér tágulásnak ezek szerint most kb fénysebesség? különben nem értem hogy a francba lehet tőlünk ilyen távol. :)
  • matatom #2
    "fény hullámhossza azonban igencsak eltolódott a hosszú utazás során"

    Ez igen pongyola. Ha már zárójelbe került a "(termelte)" akkor kerüljön zárójelbe, hogy a "(a hullámhossz a tér tágulásával megnyúlik)".
  • NEXUS6 #1
    Rekordot döntött, miben?

    Váltósúlyú távolba-nézésben? Ja, igen.
    XD