Balázs Richárd

Spontán is létrejöhetett a DNS

Négymilliárd évvel ezelőtt a DNS-szerű molekuláris töredékek önrendezési képességei elegendők lehettek az ismétlődő kémiai láncokba való rendeződéshez, ezáltal a primitív élet alapjaivá váláshoz, állapította meg egy nemzetközi tudóscsoport.

Míg az ősi ásványi képződmények tanulmányozásából egyértelműen nyomon követhető a baktériumok 3,5-3,8 milliárd évvel ezelőtti evolúciója, továbbra is rejtély, mi előzte meg ezeknek az egysejtűeknek a kialakulását. Az amerikai Colorado Egyetem, valamint az olasz Milánói Egyetem együttműködéséből született felfedezés egy új forgatókönyvet vázol fel az élő organizmusok építőelemei, a nukleinsavak nem biológiai eredetével kapcsolatban, magyarázta Noel Clark, a Colorado Egyetem fizika professzora.

Az 1980-as évek elején fedezték fel, hogy RNS-molekulák enzimként működhetnek, elvezetve az „RNS-világ” koncepcióhoz. Egy másolást végző RNS-molekula, amennyiben képes saját magát lemásolni, akkor egy fehérjeenzim – DNS örökítőanyag-rendszer helyett egy RNS-enzim – RNS örökítőanyag-rendszer is elegendő. Sőt, transzlációra sincs szükség: az RNS-molekula másolása egyrészről szaporítja az örökítőanyagot, másrészről előállítja az enzimet. A kezdeti élet tehát nem volt más, mint a környezetben elérhető egyszerűbb molekulákból más láncok szintetizálására képes RNS láncok halmaza. Bár ma az élet eredetét kutatók már egyetértenek abban, hogy az RNS lánc túl speciális ahhoz, hogy véletlenszerű kémiai reakciók eredménye legyen, Clark szerint felfedezésük életképes alternatívát adhat.

Munkatársaival demonstrálta, hogy mindössze néhány nanométer hosszú DNS darabkák spontán önrendeződése szabályos folyadékkristályokba képes kémiai kötések létrehozására, hosszabbakká téve a rövid DNS láncokat mindenféle biológiai mechanizmus nélkül. A folyadékkristályok az anyag azon formái, melyek tulajdonságai a hagyományos folyadékok és a szilárd kristályok között helyezkednek el - egy folyadékkristály lehet folyékony, de molekuláinak elrendeződése mégis a kristályokéra hasonlít. "Megfigyeléseink arra utalnak, ami a korai Földön történhetett az első DNS-szerű molekuláris töredékek megjelenésekor" - mondta Clark.

A kutatócsoport éveken át tanulmányozta a hipotézist mely szerint a DNS megjelenése a korai Földön saját strukturális tulajdonságainak és önrendező képességének köszönhető. Az RNS előtti világban a nukleinsavak (DNS és RNS) töredékeinek spontán önszerveződése szolgálhatott a nagyszámú ismétlődő egységből álló polimerekbe rendeződés sémájaként. "Az új felfedezése bebizonyítja, hogy megfelelő kémiai körülmények között a kis DNS töredékek spontán önszerveződése nagyban kedvez a hosszabb polimerekhez szükséges kötéseknek, ezáltal egy RNS előtti utat biztosít az RNS-világnak" - mondta Clark.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • senki687 #25
    Pedig jól mondja az öreg ©VolJin, csak nálad valahol elakadt a gondolatmenet. Ahhoz, hogy egy dobókockával 6-ost dobjál, ideális esetben 1/6 esélyed van. Ez azt jelenti, hogy ha szimulálod a környezetet és megszámolod az eseteket, akkor összesen 6 esetet kell lejátszanod és abból megszámolni a helyes 1 db eredményt, majd örülsz, hogy kijött az 1/6 valószínűség.

    Ha viszont van mondjuk n db különböző elemed és szeretnéd ezeket sorba rakni, akkor már 150 darab esetén is 262 jegyű számot fogsz kapni. A szimuláció az összes eseten végig megy. Szerinted ekkora számon mennyi idő alatt tudna egyessével végig menni egy számítógép? Szerinted mennyivel bonyolultabb műveletet kell végezni egy élet keletkezését szimuláló szimulációban, mint n darab különböző számot sorba rakni? Szerinted hány elemből áll egy DNS? Szerinted mennyivel több ennek az időigénye? Nincs kezdeti feltétel, mert nem ismerjük. Szerinted ez mennyivel növeli meg a lehtőségek számát és a szükséges idejét? Sőt, még messzebre is mehetünk. Semmi sem garantálja, hogy márpedig itt a Földön valaha létezett olyan körülmény, ami megindíthatta az élet kialakulását. Valószínűbb hogy a szükséges molekulalánc egy része csak az ürben képes kialakulni és csak a Földbe becsapódva jöhet létre speciális körülmények között. Ilyen esetre sose lesz felkészítve a szimulátorod. A szimulátorod felesleges időpazarlás lenne.
    Utoljára szerkesztette: senki687, 2015.04.24. 14:40:09
  • gosub #24
    Akkor nem érted. Ez nem szerencsejáték, nem szimulálni kell hogy lehet e dobókockával 6-ost dobni és ídőt pazarolva addig dobjuk minre kijön...
  • VolJin #23
    Mert plébános, és nem tudja elképzelni, hogy bármilyen apró változás a múltban akár oda is elvezethetett volna, hogy neki háromszögletű a feje, nem kerek, nem kezei vannak, hanem csápjai, és nem fehér a bőrszíne, hanem mondjuk kék alapon lila pöttyös.

    Mert hiszi, hogy Isten képmására lettünk teremtve, és Istennek nem csápjai vannak, és nem kék bőrű lila pöttyokkel.
    Utoljára szerkesztette: VolJin, 2015.04.17. 14:05:00
  • VolJin #22
    A logikád szerint soha nem lenne a lottósorsolásnak végeredménye, mert a kihúzott számnak minimális esélye volt arra, hogy kihúzzák.
  • VolJin #21
    Akkor még mindig nem érted.

    Képzelj el egy fát. Ha egy levelétől elindulsz, és egy szabály szerint, mindig a szülő ág felé haladhatsz tovább, akkor egyszer elérsz a törzsig. Ha ezt visszafelé teszed meg, akkor az összes falevélhez eljuthatsz, és a szabály valószínűleg zsákutcába vezet, nem találsz vissza a kezdő levélhez, hanem egy másik lesz a végállomásod.
  • senki687 #20
    Elindítanád a szimulációt a mostani összes számítógép összes erőforrásának felhasználásával és 100 milliárd év múlva még mindig csak a szimuláció elején tartanál.
  • Irasidus #19
    Miért is akkora az esélye, szerinted?
  • plebanos #18
    Legalább akkora az esély erre, mint arra, hogy a szél spontán összefúj a sivatagban egy Boing 777-est!
  • gosub #17
    Akkor valszeg nem érted, pont hogy nem kéne erőltetni semmit. Hozzanak létre olyan környezetet ami ahhoz kell hogy az élet megjelenjen benne. Szabad kezet kapnak, olyan őslevest és különböző természetes behatásokat tehetnek amit csak akarnak. Nincs megkötés. Ha ez egyszer sikerül akkor lehet találgatni hogyan jöhetett létre az a környezet és környezeti változás.
  • VolJin #16
    Akkor érted, hogy miért volt problémás a 11-es hozzászólásod?

    Ha nem tudják a kezdeti paramétereket, akkor hogyan modellezzenek?