Pofon az európai ûrkutatásnak

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

#10
Tévedsz. A nemesgázok is ionizálhatóak. Fõleg a nagyobb atomtömegûek. Csak normál (természetes) körülmények között nem lépnek reakcióba.
Gondolom ennek se valami egyszerû a mûködése, ezért csak mostanában kezdik még alkalmazni.
Különben meg az ionhajtómû még viszonylag új. Azaz nem csoda, ha a sok évtizedes alapokon nyugvó elemi kémiai tananyagnak ellentmondani látszik.
Törölt felhasználó
#9
"A hajtómûvek szintén újnak mondhatóak, mivel ionizált xenonnal mûködnek"

hehehe... hetedikes kémiaóra: a xenon nemesgáz, nem ionizálódik. nincsenek szabad elektronjai. =} ez persze a cikk többi részének valóságtartalmát is megkérdõjelezi.
Törölt felhasználó
#7
faszagyerekek ezek franciák. >)
MuERTe
#3
értelmes taktika:)inkább essen le,de ne csökkentsük az élettartamát.
#2
Aszondja nem lehetetlen a pályamódosítás, de ehhez a mûholdak hajtómûvét kellene használni. Erre vannak nem?
Egyébbként én úgy tudom az Artemisen nem 2 hanem 4 ionhajtómû van. Aminek pedig pont az a lényege, hogy jelentõsen kevesebb "üzemanyagot" igényel, azaz jóval hosszabb idõre elegendõ az üzemanyag.
Különben is. Inkább lerövidíteném az élettartamát mint hogy lepottyanjon.