A lehető legolcsóbb küldetéssel indulna az emberiség az Alfa Centaurihoz

RJoco írta (#7):
A galaxis gondnokai? Előre félhet a galaxis.
Most porszemek vagyunk neki egy kis sziklán. Ha elkezdünk kondoskodni róla, akkor porszemek leszünk a gépezetében.

Arról nem is beszélve, hogy vajon mi értelme van egy olyan eszközt indítani, amivel nem tudunk kapcsolatot tartani, nem látjuk? Ez mit fog bizonyítani vagy cáfolni? Főleg 77 ezer év távlatában.

Reklám a cégének, mint amikor Elon kilőtte az autóját az űrbe. Semmi értelme, de felfigyelnek rá.

A galaxis gondnokai? Előre félhet a galaxis.
Most porszemek vagyunk neki egy kis sziklán. Ha elkezdünk kondoskodni róla, akkor porszemek leszünk a gépezetében.

Arról nem is beszélve, hogy vajon mi értelme van egy olyan eszközt indítani, amivel nem tudunk kapcsolatot tartani, nem látjuk? Ez mit fog bizonyítani vagy cáfolni? Főleg 77 ezer év távlatában.

Amúgy olvastam egszer egy sci-fit. amiben arról volt szó, hogy elinditanak valamelyik csillaghoz egy ürhajót, aminek a legénysége hibernációban teszi meg az útat. Bár már fejlettebb a technológia, de így is évszázadokig tart az út. A pech a dologban, hogy mire odaérnek a célhoz. addigra az emberiség sokkal korszerűbb hajtóműveket feltalálva már évszázadok óta betelepítették a cél rendszert. Ergo teljesen értelmetlen lett küldetés. Az egyetlen értéke legfeljebb annyi volt, hogy az akkori történelmeknek szemtanúként tudtak mesélni dolgokról, aminek kortársai voltak. Aztán próbálnak beilleszkedni egy évszázadokkal késöbbi társadalomba. Ami nem igen müködik. Nem találják a helyüket. Végül kérik, hog az emberiség küldje tovább őket olyan célpontok fel, amit tlán nem ér el az emberiség akkora, mikor ők odaérnek. Persze nem kizárt, hogy az is egy fals küldetés lesz addigra.

Tuti sok hasznos infot tudunk meg 77 ezer év múlva..... vajon mi lehet majd az, amit akkora nem tudunk: a másik gondom milyen eszköz üzemképes 77 ezer év múlva??????? Már az szenzáció, hogy a pioneer szondák müködtek 50 évet és elérték a Naprendszer peremét. mi üzemképes 77 ezer évig. Ki fog rá emlékezni 77 ezer év múlva, hogy odaér egy szonda. Milyen energia forrással lesz képes visszaküldeni az adatokat 4 fényévről????? Mintha a neander völgyi ősember elküldött volna egy űrszondát és ma várnánk a visszajelzést... 😊 a technológiai szint eltérés is hasonló lenne. Söt sokkal nagyobb, mert igazán az emberiség technológiai szintje csak az utobbi párszáz évben lódult neki a komolyabb fejlődésnek. a korábbi év ezredekben lassú volt a fejlődés. Ha létezik az emberiség 77 ezer év múlva vajon hol fog tartani?

Még a környezetet leszámítva sem néz ki úgy, hogy ennek az elmebeteg fajnak lenne jövője mint (saját maga szerint) értelmes lénynek, és ez nem hiszti vagy depresszió, csupán ténymegállapítás a története alapján. A világnak is addig jó, míg még veszélyesebbé nem válik a technikai eszközeivel. Amúgy szerintem egyszerűen túl nagyok a távolságok és számunkra nincs kibúvó a fénysebesség korlátja alól. A többi meg idővel megoldódik, csak pár milliárd év.

A Breakthrough Starshot küldetés jobb ettől, de ma még sci-fi technológiára van szükség a megvalósításához. Sok erőforrás felhasználásval talán 50-100 év múlva lehetségessé válik, és pár évtized alatt már lehet eredménye. Akkor meg mi értelme lenne egy olyan szondát indítani, ami 77000 évig utazna.

"az egyik szerint a fajok nem akarnak majd űreszközöket küldeni a saját csillagrendszerükön túlra"
ugye ez már megtörént, a Voyager már kilépett a Naprendszerből, elhagyta a heliopauzát. Kérdés, hogy mire gondolt a kőltő a "csillagrendszerünk" alatt.

"a másik szerint pedig a fajok arra jutnak majd, hogy a csillagközi utazás túl nehéz."
az, hogy egy kisebb doboz méretű valamit elindítók egy vételen útra nem azt jelenti, hogy bármit is cáfoltak. Az utazás az, hogy vannak ott ember is. Ez nem utazás.

Tehát az első állításukat már a Voyager kikpiálta már, a második meg nem tekinthető utazásnak.
Arról nem is beszélve, hogy jó eséllyel az a pici izé a helipauzát sem fogja elhagyni.

Én arra fogadnék, hogy nem egy nagy szűrő van, hanem sok kicsi, amiknek összeadódik a hatása. Vagyis a Fermi paradoxon magyarázatai közül a legtöbb párhuzamosan van jelen, ami végül azt eredményezi, hogy a csillagközi utazásra képes civilizáció extrém ritka az univerzumban. Valószínűleg nagyon sok szerencsés véletlenre van szükség az élet, majd a többsejtes élet végül a civilizáció felé vezető úton, és aztán még ahhoz, hogy a civilizáció ne pusztítsa el magát. Végül pedig ahhoz, hogy még azelőtt váljon képessé nagy léptékben hasznosítani az űrben elérhető erőforrásokat, hogy saját bolygójának erőforrásait kimerítené. (attól félek, mi ezen fogunk elhasalni)

Szóval szerintem a csillagközi civilizációhoz vezető út szerencsés véletlenek sorozatán és az erőforrásokkal való nagyon jó gazdálkodáson át vezet, és bármelyik ponton is becsúszik egy hiba, borul az egész.