A konyhasó lehet az akkumulátorgyártás új fegyvere

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

#3

Jawarider írta (#2):
Majd akkor el fog terjedni ha már elfogy a lítium.....



azért a lítiomból is hatalmas készletek vannak. persze mindig kérdés, hogy melyik készletek gazdaságosan kibányászhatók. sok 10 millió tonna van a szárazföldön jellemzően régi tenger fenék üledékként. amik pár 10 millió éve még sekély tengerek voltak aztán kiszáradtak illetve a talkszint emelkedése nyomán elfolyt róla a tengervíz. Ma azok jellemtzően sivatagok vagy sós mocsaras teröltek nagy kiterjedésben. Na a lítiumot ilyen helyen bányásszék jellemzően. eldozerolják a felső talajszint pár méterét, ami régen tengerfenék üledék volt, majd ebből vonják ki a lítium-oxidot. Majd ezt tovább feldolgozva állítják elő a fém tiszta litiumot az aksikhoz és minden máshoz. ma éves szinten úgy fém tiszta lítiumban úgy 100 ezer tonnát. a tengerekben viszont sok 100 millió tonna lítium van oldott formában illetve hatalmas mennyiség van lerakodva üledékként a mai tenger fenekeken. Persze mindig kérdés a koncentráció, ami eldönti mennyire gazdaságos a kitermelés. A lítium amúgy a 33. leggyakoribb elem a földön. Ráadásul igen jó hatékonysággal lehet újra feldolgozni a már elhasznált aksikat, amikben nagy koncentrációban tartalmaznak fém tiszta lítiumot. Normál esetben azért sok 10 tonna üledéket kell összekotorni feldolgozni mire sikerül 1 KG fémtiszta lítiomot kinyerni. persze egy telefon aksiban pár gram van. De például a 750 kg-os mondjuk 100 KW/h Tesla aksiban több 10 kg. ráadásul egy aksiból szinte minden lítiumot(ás más értékes fémeket) vissza lehet nyerni újra hasznosításra. Tehát távolról se kell bányászással pótolni minden évben a lítium aksik szükségletét, Jelentős részben újra lehet hasznosítani a régi aksikat szóval azért bőven van a földön lítium. NaCl persze még több van a földön. számlálhatatlan mennyiségben van a tengervízben kősó bányákban(azok is régi tengerek üledéke) Ebből eredően a konyha só olcsóbb sokkal mint a lítium. Már csak az a kérdés, hogy milyen hatékonyságú aksikat lehet belőle előállítani. energia sürüségben szokták meghatározni az aksikat. Vagyis 1 kg tároló tömegű aksi mennyi energiát képes eltárolni. A ma használatos elektromos autó aksik valahol a 0,25-0,30 körüli értéken vannak vagyis vagyis 1 kg aksi tömegre számolva úgy 250-300 Wh energia tárolható be. Ezek jellemzően már NMC(nikkel-mangán.cobalt) lítium aksik. Például a hagyományos ólom aksik úgy 0,03-0,05 KW/h. Vagyis egy ma használatos lítiumpolimer aksi(vagy hasonló) 5-6-szor annyi energiát tárolnak azonos tömeg mellett, mint az ólom aksi. De a laborokban vannak olyan kiséleti aksik, amik energia sürüsége 0,75-0,78. Aztán persze az már más kérdés, hogy melyikből lehet gazdaságos stabil tömegesen gyártható nem túl drága aksikat késziteni. de egy konyhasó aksinak nem tudom mennyi az energia sürüsége. megnéztem a NaCl.os aksik energia sürüsége úgy 0,14-0,175 jörül van az újabb fejlesztések már a 175 watt/h / kg felett. vagyis azért elmaradnak a jócskán a top lítium ion aksiktól. viszont olcsobb nayagokból készülnek kevéssé környezetszennyező az előállítás stb. és persze az is igaz, hogy évről évre fejlödnk az akkumulátor technológiák hatásfoka. Elég bele gondolni, hogy 30 éve mennyi energia volt egy ceruza elem méretű tárolóban és mennyi van most..... akkoriban egy elem 1,5 voltot adott. ma egy ugyan akkora litium elem 3,7 volt és akár 4-5000 mA. lassan, de biztosan fejlödik az energia tárolás.
#2
Majd akkor el fog terjedni ha már elfogy a lítium.....
#1
Ezek szerint nemsokára édesvízűek lesznek a tengerek.