Mennyire nehéz orbitális adatközpontokat építeni?

sokkal értelmesebb ötletnek tünik mondjuk tengerbe sülyesztett nagyobb ipari konténer méretű adatközpontokat a tengerbe sülyeszteni. Egy ilyenbe sokszáz suervert el lehet helyezni. a hidegebb tenger vízes környezet elősegíti a a hűtést, Féleg ha az lszakibb vizeket használják vagy a déliket. a partmenti vizekbe sülyeztett adatközpontok összekötése megoldható adatkábelekkel, mint ahogy a külső energia ellátásuk is. Aminek az energiáját meg lehet termelni szél és naperőművekkel jelentős részben. Ráadásul a partmenti vizekbe sülyesztett adatközpont kiemelhető a tengerből javításidejére. cserélhetőek benne a meghibásodó szerverek és fejleszthető..... nem kell az ürbe sok millió tonna szemetet fellöni, ami visszahullik a nyakunkba.....

csak pár kérdés
1. 1 millió müholdhoz kell vagy 50-100 rurt rakéta indítás. az vajon mennyi szennyezést okoz??? én már egy rakéta kilövésekor is hatalmas környezet szennyezést látok.
2. mi van akkor mikor a mühold alacsony pályán keringve éppen föld árynékba kerül a naphoz képest. Ami nagyjából a 90 perces keringési pálya esetén közel az keringési idp fele. nyilván sok-sok kw/h kapacitás is kell aksikban, a müholdra. hogy akkor is legyen áram amikor a napelemek egy watt áramot se termelnek.
3 . nos úgy 1-2 tonnás műhold nagyjából elég a légkörben. a 7 tonnás már nem feltétlenül. ok meg próbálják irányított pályán az óceán felett behozni. Csakhogy 1 millió müholdból bőven lesz döglött, amit már nem lehet irányítani. oda zuhan ahová a vak véletlen engedi. mi van amikor több tonna ürszemét zuhan lakott településekre. Nem lennék a helyében, akinek a házába úgy 3 tonna félig eléget múhold maradék csapodik a házába.
4. nap fele elküldeni... hát ahhoz, hogy az eszköz elérje a szükési sebességet a földtül bizony 11,2 km/sec sebességre kell felgyorsítani, 11,2 km/sec az jóval több, mint a keringéshez szükséges 7,9 km/sec. a gyorsításhoz elég erős rakéta hajtómű kell és jelentősmennyiségó rakéta üzemanyag.....
5. ha 5-6 év a tervezett élettartam az azt jelenti, hogy hasonló időtartam alatt 1 millió mühold zuhan ránk vissza. na 7 tonna egy műhold az bizony 7 millió tonna űrszemét hullik a nyakunkba...... a naphoz irányításban nem hiszek, mert ahhoz használható rakéta hajtómű és jelentős mennyiségó rakéta üzemanyag is kell, ami jelentősen nőveli a súlyt....

Musknak vannak zseniális reális tervei, koncepciói és vannak zseniális irreális tervei. Nos, ez az egész valszeg az utóbbiba tartozik.

A Starship koncepció is ezer sebből vérzik. Kb ott tart, mint az 50-es években az első komolyabb tervek a holdraszállással kapcsolatban, pont ua. műszaki problémákkal. Egyetlen, hatalmas teherbírású (és ezért vele szemben a körülmények határtalan mérnöki kihívásokat támasztó) űreszköz, amely a 13. tesztindítás után kb ott tart mint az első után, felhasználhatóságát tekintve. Értsd hogy milyen közel is van ahhoz, hogy 100-200 ember felszállhat rá, anélkül hogy a biztosító társaságok a csődbejutást kockáztatnák az utasok biztosításával.

Azonban az ahogy a holdraszállás végül megvalósult, alapjaiban tért el ettől és kénytelen Musk is belátni, hogy sem mérnöki, sem gazdaságossági okokból nem lehetséges egyetlen kémiai hajtóanyagú rakétával a Mars/Hold projektjének a kivitelezése, differenciálni és specializálni kell a különböző űr-pályaszakaszokon az eszközöket. Az űrben pl. az emberek átszállítása másik eszközre kisebb kockázattal jár, mint pl hatalmas mennyiségű üzemanyagot emberi beavatkozás és felügyelet nélkül, vagy legalábbis távfelügyelettel átszívattyűzni. stb.

Még jobb lenne persze egy akár több évtizedig a Föld-Mars-Föld között folyamatosan ingázó nukleáris/elektromos meghajtású űrcruiserrel szállítani az embereket fele vagy kevesebb idő alatt ezzel jelentősen csökkenteni az út alatt őket érő sugárterhelést, és egyéb negatív hatást. De persze Musk ötletelése ide még nem jutott el, majd talán jövőre elér oda, ahol 50 évvel korábban már valós megvalósítási terveket kezdtek el kidolgozni.

1 millió műhold? Ez teljesen hülye? Jelenleg kb. 19000 műhold van pályán. Ebben a már halott vasak is benne vannak.
Ez meg 52x többet akar fellőni mint amit kb 69 évben feljuttatunk. (1957-től kezdve). Lesznek itt gondok. Mondjuk ha pech van akkor beüt a láncreakciós ütközés. A Starlink műholdak úgy vannak tervezve, hogy élettartamuk végén (kb. 5 év) belépjenek a légkörbe és teljesen elégjenek, 1 millió műhold esetén ez folyamatos megsemmisülést jelent (ha ezeket is úgy tervezik) Az elégő műholdakból származó alumínium-oxid felhalmozódik a felső légkörben, ami károsíthatja az ózonréteget. A tudósok még nem tudják pontosan, hogy a sztratoszférában eloszló hatalmas mennyiségű fémpor hogyan befolyásolja a Föld hősugárzási egyensúlyát. A műholdak napfényt vernek vissza. Egymillió egység jelenléte mellett a teleszkópok felvételein folyamatosan fénycsíkok jelennének meg, ami elmosná a halvány, távoli galaxisokat vagy a Föld felé tartó veszélyes aszteroidákat. A műholdak kommunikációs frekvenciái elnyomhatják a mély űrből érkező gyenge rádiójeleket. Ekkora flottánál a manuális irányítás lehetetlen. A műholdaknak teljesen automatizált, mesterséges intelligenciára épülő ütközéselkerülő rendszerekre kell támaszkodniuk. Ha egy műhold meghibásodik vagy elveszíti a kapcsolatot (így nem tud kitérni), azonnal állandó ütközési veszélyforrássá válik. És már ott is a potenciális ütközések lehetősége.