Rendszerszintű hibák vezettek a spanyol hálózat tavalyi összeomlásához
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#3
"Kérdés, hogy ezek a napelemi inverterek miért viselkedtek így. Minden inverter így viselkedik, vagy csak bizonyos típusok? A viselkedés alapbeállítás volt, vagy programozott?"
Ez a termeszetes viselkedes egy nem szabalyzott rendszernel, ahol a komponensek csak a sajat onvedelmi mechanizmusuk szerint mukodnek, mig normal mukodes szerint a fixen elore beallitott ertekeket kovetik. Hasonlo mint amikor a folyamatos, nem ingadozo szel nyomasanak hatasara megis elkezd oszcillalni, majd osszedol egy nem jol megtervezett hid vagy epulet.
A helyzet csupan annyi volt, hogy a halozat 3 nappal korabban elerte a 100%-os megujulo aranyt es errol buszken nyilatkozott is a miniszterelnok. Aztan az aramszunet elott a napelemes termeles meghaladta a 100%-ot, amitol elkezdett felfele menni a halozat feszultsege es frekvenciaja. Ennek hatasara nehany komponens tulfesz miatt lekapcsolt, amitol nehol esett a teljesitmeny, igy a feszultseg es mellekesen a frekvencia is, amitol nehany egyseg visszakapcsolt. Az orszag ket resze kozott igy eltero frekvencia es feszultseg alakult ki. Az utobbi nem akkora gond, de az eltero frekvencia miatt elcsusznak a fazisok egymashoz kepest amitol elobb utobb ellenfazisba kerult a fo vezetek ket vege, ami direkt zarlatot jelent es ilyenkor a tavvezetek maga az olvadobiztositek. Az operatorok megprobaltak beavatkozni, de a manualis iranyitas miatt amire telefonalhattak volna osszeomlott az egesz. Se redundans atviteli kapacitas, se automatikus izolacio, se automatikus termeles szabalyozas nem volt.
Lenyeges, hogy a teherelosztonak egy veszhelyzetben kepesnek kell lennie finoman es gyorsan szabalyozni a megujulo (azaz jellemzoen napelemes) rendszereket. Jelenleg a beavatkozasi idokeret tobb perc es tobb ora kozott van, mig az idealis ertek valahol az 1 es a 10 masodperc kozott lenne. Mindezt erdemes lenne kiegesziteni kozponti radios frevencia szinkronnal, hogy a helyi inverterek ne a halozat potencialisan hibas frekvenciajat masoljak, hanem mindenki a hivatalosan elvart frenvencian termeljen. (igy a feszultseg ingadozasokbol eredo frekvencia ingadozasok nem tudnanak osszegyulni)
A feszultseg tartalek kerdese nallunk is gond, a hivatalosan 230V-os halozat gyakorlatilag 240V-os, de tuzo napsutesben gyakran 250 - 270-ra is felmehet ami mar jelentoen tul van a fogyasztoi eszkozok 240V-os limitjen. Erdemes lenne a regi 220V-ra csokkenteni a hivatalos cel feszulseget, hogy legyen hova biztonsagosan emelkednie, tehat legyen egy kis feszultseg tartalek a halozatban. (a legtobb haztartasi keszulek jobban viseli az alacsony feszultseget mint a magasabbat, mivel jellemzoen 100-240V-osak ami 110-230V-os uzemi tartomanyt jelent)
A tarolos rendszerek (foleg ha beallithatoak tulfesznel a folosleg automatikus tarolasara) kepesek ezen segiteni, de mindenkeppen a kozponti iranyitas lehetosege lenne a jo megoldas. Ezt hivjak smart grid-nek, ami meg itthon is hianyzik, bar a halozat onvedelme es helyreallasi kepessege a regi varsoi szerzodeses szabvanyok miatt jelentosen jobb, de ez a biztonsagi kapacitas folyamatosan kopik ki a modernizacioval.
Ez a termeszetes viselkedes egy nem szabalyzott rendszernel, ahol a komponensek csak a sajat onvedelmi mechanizmusuk szerint mukodnek, mig normal mukodes szerint a fixen elore beallitott ertekeket kovetik. Hasonlo mint amikor a folyamatos, nem ingadozo szel nyomasanak hatasara megis elkezd oszcillalni, majd osszedol egy nem jol megtervezett hid vagy epulet.
A helyzet csupan annyi volt, hogy a halozat 3 nappal korabban elerte a 100%-os megujulo aranyt es errol buszken nyilatkozott is a miniszterelnok. Aztan az aramszunet elott a napelemes termeles meghaladta a 100%-ot, amitol elkezdett felfele menni a halozat feszultsege es frekvenciaja. Ennek hatasara nehany komponens tulfesz miatt lekapcsolt, amitol nehol esett a teljesitmeny, igy a feszultseg es mellekesen a frekvencia is, amitol nehany egyseg visszakapcsolt. Az orszag ket resze kozott igy eltero frekvencia es feszultseg alakult ki. Az utobbi nem akkora gond, de az eltero frekvencia miatt elcsusznak a fazisok egymashoz kepest amitol elobb utobb ellenfazisba kerult a fo vezetek ket vege, ami direkt zarlatot jelent es ilyenkor a tavvezetek maga az olvadobiztositek. Az operatorok megprobaltak beavatkozni, de a manualis iranyitas miatt amire telefonalhattak volna osszeomlott az egesz. Se redundans atviteli kapacitas, se automatikus izolacio, se automatikus termeles szabalyozas nem volt.
Lenyeges, hogy a teherelosztonak egy veszhelyzetben kepesnek kell lennie finoman es gyorsan szabalyozni a megujulo (azaz jellemzoen napelemes) rendszereket. Jelenleg a beavatkozasi idokeret tobb perc es tobb ora kozott van, mig az idealis ertek valahol az 1 es a 10 masodperc kozott lenne. Mindezt erdemes lenne kiegesziteni kozponti radios frevencia szinkronnal, hogy a helyi inverterek ne a halozat potencialisan hibas frekvenciajat masoljak, hanem mindenki a hivatalosan elvart frenvencian termeljen. (igy a feszultseg ingadozasokbol eredo frekvencia ingadozasok nem tudnanak osszegyulni)
A feszultseg tartalek kerdese nallunk is gond, a hivatalosan 230V-os halozat gyakorlatilag 240V-os, de tuzo napsutesben gyakran 250 - 270-ra is felmehet ami mar jelentoen tul van a fogyasztoi eszkozok 240V-os limitjen. Erdemes lenne a regi 220V-ra csokkenteni a hivatalos cel feszulseget, hogy legyen hova biztonsagosan emelkednie, tehat legyen egy kis feszultseg tartalek a halozatban. (a legtobb haztartasi keszulek jobban viseli az alacsony feszultseget mint a magasabbat, mivel jellemzoen 100-240V-osak ami 110-230V-os uzemi tartomanyt jelent)
A tarolos rendszerek (foleg ha beallithatoak tulfesznel a folosleg automatikus tarolasara) kepesek ezen segiteni, de mindenkeppen a kozponti iranyitas lehetosege lenne a jo megoldas. Ezt hivjak smart grid-nek, ami meg itthon is hianyzik, bar a halozat onvedelme es helyreallasi kepessege a regi varsoi szerzodeses szabvanyok miatt jelentosen jobb, de ez a biztonsagi kapacitas folyamatosan kopik ki a modernizacioval.
Megannyi kínzó kérdés van.
Kérdés, hogy ezek a napelemi inverterek miért viselkedtek így. Minden inverter így viselkedik, vagy csak bizonyos típusok?
A viselkedés alapbeállítás volt, vagy programozott?
A viselkedés alapbeállítás volt, vagy programozott?