15
-
ZenMillitia #15 mert kozelebb van. -
Runo #14 Fantázia az van! :D -
Macropus Rufus #13 "a Fold erzekelheto magneses teret a forgo olvadt mag es a szilard kopeny kozotti slip okozza,"
nem ez hozza létre. A köpeny és a külső mag között nincs olyan értelemben vett súrlódás, ami mágneses teret hozna létre. A köpeny szilárd, a külső mag folyékony, de a határfelület nem „dörzsölődik”.A mágneses mezőt a külső magban áramló, vezetőképes folyékony fém (főleg vas és nikkel) hozza létre. Ez a folyadék áramlik, örvénylik, forog a Föld forgása miatt,
hő- és összetétel-különbségek miatt konvekcióba kerül. Ezek együtt elektromos áramokat keltenek, amelyek mágneses teret generálnak. Ez a klasszikus elektromágnesesség. Hőkonvekció a belső mag hőt ad le, a külső mag alsó része melegebb, felfelé áramlik. Összetétel-konvekció a belső mag szilárdulása során könnyebb elemek (pl. kén, oxigén) szabadulnak fel, feláramlást okoznak. Coriolis-erő a Föld forgása spirális, örvénylő mozgásra kényszeríti a folyadékot. Ez a három együtt hozza létre a dinamóhatást. Nincs köze a mag és a köpeny súrlódásához. -
kvp #12 "Arról viszont fogalmunk sincs hogyan lehetne beindítani a Mars központi részének mágnesestér gerjesztését."
Mint a Holdet, megolvasztod a teljes egitestet, amig a magtol a kopenyig folyekony nem lesz es ovatosan hutod le, hogy a mag folyekony maradjon, de szilard kopeny kepzodjon. Ez az emberiseg szamara jelenleg lehetetlen feladat, tehat a valasz sehogy.
(a Fold erzekelheto magneses teret a forgo olvadt mag es a szilard kopeny kozotti slip okozza, a Hold es a Mars eseteben az egitestek mar kihultek es a magjuk nem csak szilard, de a kopennyel kozos egyetlen osszefuggo kozetet alkot)
Jelenleg a Hold nem csak elerhetobb, de rengeteg nyersanyagot is tartalmaz amit olcsobb a Holdrol felvinni foldkoruli palyara, mint a Fold felszinerol felloni. Igy a Holdat egyfajta banyanal es gyartouzemnek hasznalva olcsobban es gyorsabban lehetne bolygokozi urhajokat es mas urbeli szerkezeteket epiteni. -
inkvisitor #11 Van, csak komoly anyagi befektetés kell a megfelelő infra felépítéséhez (teljes mars körüli, vastag vezeték, folyamatosan áram alatt) -
aemus #10 Nem meglepő, bár csodálkozom hogy ennek az önjelölt zseninek, miért tartott ennyi ideig erre rájönni. A hold sokkal közelebb van. -
_svd_ #9 Amíg a napszél képes elfújni a légkört, addig nincs terraformálás.
Arról viszont fogalmunk sincs hogyan lehetne beindítani a Mars központi részének mágnesestér gerjesztését. -
Sequoyah #8 Ezekbol csak a Perseverance az uj. Es csak meg tobb bizonyitekot talalt a viz jelenletere.
Egyik se talalt semmit amit eddig ne tudtunk volna, es csokkentene az eselyet egy marsi kolonianak. Maximum Elon Musk nem tudott ezekrol, ami viszont nem olyan meglepo az altalanos hozzanemerteset latva. -
Kryon #7 Abban reménykedett, hogy van elég fagyott CO2 és víz a sarkokon és a talajban ahhoz, hogy ha valahogy felmelegítik a bolygót, akkor a kiolvadásával használható légkör és felszíni vizek legyenek. Ez nem tűnt megoldhatatlannak. Mára tudjuk, hogy nincs elég CO2 és a víz legnagyobb része sem a felszín közelében van, hanem több km mélyen. -
dzsagon #6 Bolygó terraformálás? Holdon történő űrhajóépítés? Túl sok űrszimulátorral játszhattál. Musknak annyi érdeme van, hogy 20 év alatt sikerült eldobható rakéták helyett újrahasznosíthatót csináltatnia. -
kvp #5 "Milyen uj bizonyitek kerult elo az elmult 5-10 evben?"
https://en.wikipedia.org/wiki/Perseverance_(rover)
https://en.wikipedia.org/wiki/Curiosity_(rover)
es a tobbi:
https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_missions_to_Mars
A legtobb rover kozeket vizsgalt es nem olyan jo a helyzet mint gondoltak. A polusok kozeleben van eleg vizjeg egy bazisnak, mig az egyenlito kozeleben van megfelelo siksag es kanyon a bazis szamara, de ezek eleg tavol vannak egymastol es csak zart telepuleseknek elegsegesek. A teljes terraformalasra viszont nincs eleg eroforras, azt joreszt lefujta a napszel a bolygorol az idok soran. A legtobb amit tudnank, hogy a kanyonok aljat feltoltsuk egy viszonylag ritka, de mar hasznalhato legkorrel, de akkor mar eredemesebb lenne oket befedni, foldi nyomas ala helyezni es a sziklafalakban kiepiteni a telepuleseket.
A gond nem is ez, hanem hogy a Mars project-hez olcsobb lenne vagy egy hatalmas foldkoruli urallomast vagy egy fixen a Fold korul keringo objektumot hasznalni mint hajoepito bazist. A Hold pont jo helyen van es olcsobb ott epitkezni, joreszt a helyi anyagokbol mint mindent felcipelni a Foldrol. Mondjuk ezt mar tudtuk egy ideje, de Musk remelte, hogy kozvetlenul tud majd Fold-Mars urhajokat inditani, egyfaja single stage to Mars elven. Lehetseges, de sokkal gazdasagosabb (anyagilag megfizethetobb) egy csak urbeli kozelekedesre alkalmas nagyobb hajot megepiteni es csak az ellatmanyt es a szemelyzetet vinni a Foldrol, kisebb jarmuvekkel, majd ugyanigy kisebb leszalloegysegekkel leszallni a Marson. (az ellatmanyt csak leszallashoz epitve, a szemelyszallito jarmuveket pedig visszateresi lehetoseggel ellatva) -
Sequoyah #4 Milyen uj bizonyitek kerult elo az elmult 5-10 evben? -
Kryon #3 Régóta sejtették, de mostanra már bizonyított. Ha már másik bolygó, akkor inkább a Vénusz légkörében volna érdemes megtelepedni ("felhővárosok"). A Hold meg jó lesz ugródeszkának.
Utoljára szerkesztette: Kryon, 2026.02.10. 15:40:27 -
Sequoyah #2 Utobbi evek? Ezeket evtizedek ota tudjuk, csak Musk nem ertette. -
Kryon #1 Logikus döntés. Szerintem annak is szerepe lehetett benne, hogy Musk célja eredetileg a Mars terraformálása volt, ami az utóbbi évek tudományos eredményeinek fényében egyre inkább lehetetlennek tűnik. Kiderült, hogy nincs elegendő CO2 a bolygón megfelelő légnyomás eléréséhez, a víz pedig olyan mélyre szivárgott le a kéregbe, ahonnan nem lehet felhozni. Aztán ehhez még jön az energiaszegény környezet, a mérgező por és a nehéz elérhetőség.