5
-
Kryon #5 Izgalmas időket élünk, ahogy a nagytőkések a saját sírjukat ássák az AI-el, úgy a politikum szintén ezt teszi azzal, hogy beléptek a vallások terepére. Ahol amint megjelenik egy kellően életerős civilizációs vallás, az a teljes politikumot mindenestől elsöpri majd. Aztán amikor a két folyamat összeér (egy isten és egy vallás), na az vicces lesz... :)
Utoljára szerkesztette: Kryon, 2026.01.29. 16:19:14 -
Kryon #4 Az iszlám nem alkalmas erre, mint ahogy egyetlen más létező vallás sem. (a kereszténység áll legközelebb hozzá, de mára túlságosan lecsökkent a követőtábora).
Az iszlámnál maradva, ebből a szempontból csak az egyik, de lényeges hiányossága, hogy nincs központi vezetése, igazából szekták/hitszónokok gyülekezeteinek egyvelege, nagyon széttöredezett, kontrollálhatatlan, így a globális szervezet funkciót nem képes ellátni. Ennél nagyobb hibája, hogy a nyugati civilizációk működését, felemelkedését, az ott megszokott "normális életet" eredményező logikától erősen eltérő logikát követ, vagyis nem tudja betölteni a civilizációs vallás szerepét nyugaton (a demográfia lassú, és É-Amerikába amúgy is latinók mennek inkább, az iszlamizáció leginkább csak Ny-Európát érinti). Egy iszlamizáció gyakorlatilag megsemmisítené a nyugati civilizációt, ami lehet, hogy a nagytőkéseket nem zavarná, de az elvárt funkciókkal szintén ellentétes.
Itt egy teljesen új "vallásra" van szükség, ami persze sok helyről vehet át hasznosítható elemeket, de mégiscsak a mai, elsősorban a mai nyugati világra optimalizált civilizációs vallásnak kell lennie, ilyen értelemben a "vallás" igen tágan értelmezhető, inkább funkciót jelöl.
Ez okozza a nehézséget, hogy innovácó kellene hozzá. Azonban könnyítést jelent, hogy úgy tűnik maguktól, természetes módon is efelé tartanak a folyamatok. Elég megnézni a politikában tapasztalható változásokat. A narratívák, a politikai közösségek működése egyre inkább vallási jelleget ölt. Szóval látszik, hogy a rendszer próbálja betölteni a civilizációs vallás tekintetében megürült niche-t. Csak egyelőre az előállított termékek olyan rossz minőségűek, hogy csak a társadalom egy-egy kisebb részét, maximum felét tudják megszólítani, azt se tartósan, nagy a fluktuáció, miközben az elvárt működéshez legalább stabil 70-90% kellne.
Utoljára szerkesztette: Kryon, 2026.01.29. 11:37:00 -
kvp #3 "A nehézség, hogy ehhez egy új vallásra is szükség van, ami képes megszólítani legalább a nyugati társadalmak meghatározó többségét."
Ilyen mar letezik es iszlamnak hivjak. Egesz pontosan annak szunnita, vahabita iranya. Nem csak a hitre, de a teljes eletvezetesre es allamszervezetre kinal megoldast, raadasul a nyugati tarsadalmak egyetlen novekvo letszamu retege tamogatja. Raadasul viszonylag egyszeru es jol ertheto szabalyai vannak, ami szeles es gyors tarsadalmi adaptaciot tesz lehetove. Raadasul a globalista nagytoke legbefolyasosabb resze sem ellenzi a ternyereset, sot az utobbi idoben aktivan tamogatja. -
Kryon #2 Van egy harmadik lehetőség is, ez pedig valamilyen egyház. Ez képes lehet ötvözni a másik két modell előnyeit a hátrányok minimalizálása mellett. A nehézség, hogy ehhez egy új vallásra is szükség van, ami képes megszólítani legalább a nyugati társadalmak meghatározó többségét. (a hagyományos egyházak és vallások erre már nem képesek, és az eljelentéktelenedésük trendje várhatóan a jövőben sem fordul már meg) -
kvp #1 A kozossegi media nem lesz se nyilt se partatlan csak akkor ha kozszolgaltatas lesz. A kozszolgaltatasok egyik jellemzoje, hogy csak a torvenyek szabalyozzak oket, gazdasagi folyamatok nem, mig masik fontos tulajdonsaguk, hogy kotelezoen szolgaltatniuk kell mindenkinek. Ezek a kozszolgaltatasok jellemzoen orszagos szinten mukodnek, gyakran nonprofit modon. A kozossegi media viszont globalis, tehat kozszolgaltataskent csak egy vilagallam vagy egy nagy nemzetkozi szerzodes kereteben lehetne megvalositani, viszont csak es kizarolag nonprofit modon. Ez utobbi az ami kezd eltunni, ugyanis meg allami szinten is a for profit es nem egyetemes szolgaltatasi modell kezd terjedni. Amikor valakinek a politikai hovatartozasa, borszine vagy anyagi helyzete miatt megvonhatjak az ivovizet is. (lasd a Nestle vezetojet, aki szerint az ivoviz nem alapveto emberi jog) A vilag a globalista nagytoke monopoliumai fele mozog, amikor az embereknek semmilyen emberi vagy allampolgari joguk nincs es teljes mertekben fuggenek a nagytoke profitorientaltsagatol a puszta tulelesuk szempontjabol is. Az alternativa pedig a kinai modell, ahol az egyetlen es megkerdojelezhetetlen partvezetestol fuggenek, aminek csak annyi haszna van, hogy ok a hatalmukhoz fontosnak tartjak az oket elteto tomegek megletet, ami a globalis kapitalistak eseteben nem igaz. Az egyik oldal megprobalja gepekkel kivaltani es kivezetni az embereket, a masik pedig feltetlen lojalitast es szemelyi kultuszt var el. Egyik se jo, a kerdes melyik modell jelent nagyobb tulelesi eselyt az emberiseg tobbsege szamara?
ps: A teljesen demokratikus gazdasagi es tarsadalmi modell egyelore nem igazan tunik megvalosithatonak, ugyanis a vilag mindket vezeto tarsadalmi modelljet (a globalis kapitalizmust es a kommunizmusnak mondott allamkapitalizmust) kellene hozza legyozni, egyszerre, eroforrasok nelkul.