10
-
_svd_ #10 Mindkét kategóriában rosszabbul teljesítettek a magyarok, mint a 2017-2018-as felmérésen. Jelenleg a felnőttek csak 6 százaléka képes hosszú, összetett szövegeket értelmezni.
Az írás és olvasás terén a magyar felnőttek 32%-a (OECD-átlag: 26%) az 1-es szinten vagy az alatt teljesített, ami alacsony képességet jelent.
A számolási készségek terén a magyarok 29%-a (OECD-átlag: 25%) az 1-es szinten vagy az alatt teljesített. Az 1-es szinten lévők képesek alapvető matematikai műveleteket végezni...
A magyar 15 évesek másfél - két tanévnyi tudással járnak hátrébb, mint a távol keleti országok többsége. Szingapúr, Kína. Tajvan, Hongkong, Japán... Előttünk járnak régió országok is. Észtország, Lengyelország, Csehország, Szlovénia, Németország.
A német és magyar oktatási rendszer hasonló. A porosz megoldást viszi tovább. Minél több lexikális tudást bezsúfolni a fejekbe. A probléma megoldó és egyéb képességekre nem fejlesztenek.
Lehet itt vitatkozni azon kinek mennyi az igaza. A tények viszont keményen minősítenek. -
Piel #9 Valahol mindenkinek igaza van, de nem teljesen. Aki azt mondja, hogy más tudásanyagra van szükség az iskolában és másképp kellene tanítani az teljesen igaz. Aki azt mondja, hogy a történelemből megtanult dolgok vagy a vizsgára bebiflázott anyag elfelejtődött annak is igaza lehet. Másképp kell tanulni. De! Az iskolában vannak alapok amihez ragaszkodni kellene. Ilyen az olvasás, az olvasottak értelmezése. Ilyen a számtan (szorzótábla) amit egész életeben fogsz használni. Később lehet tanulni olyanokat amik a gyerek készségeit fejlesztik, mert nem vagyunk egyformák! Nem a szegregációról beszélek, hanem a hasonló készségű gyerekek együtt tanításáról. Talán még vannak akik emlékeznek... Ha felkészíted a gyereket az életre jó! Ha megtanítod a gyereket gondolkodni az jó! Ha megtanítod a gyereket csapatban tanulni, dolgozni az jó! Ha csak azt tanítod a gyereknek, hogy milyen gazdasági dolgok között kell élnie, hogyan kerülheti el a hiteleket, akkor az nagyon-nagyon káros. Akkor is lesz olyan aki átveri, itt a csúfos végetért valuta alapú elszámolásos hitelekre gondolok. Jól felépített hazugság volt amire az EU országok egy része törvényben szabályozta ezt a kérdés. És volt aki nem. Ezt mondják egyesek marketingnek.
Nem szerettem a történelmet az évszámok miatt, de sokszor jött velem szemben az információ és tudtam valamihez kötni, mert eszembe jutott! Jó érzés volt!
Az iskola arra jó, hogy a tudás után átadjon egy szemléletet, egy gondolkodás módot, és egy érzést, hogy én valahová tartoztam! Hálával emlékezek vissza a tanáraimra!
Ha a dolgozó mindig a AI-hoz fordul, elkorcsosul a gondolkodás és egy irányítható zombi lesz! Van ahol ki is írják, hogy a mesterséges intelligencia tévedhet! Ezért kell a tudás, hogy ezt felülbíráld! Persze, sokszor kell, sok helyen elvárják. Ezt is tudni kell kérdezni!
Én nem szeretném, hogy egy olyan orvos operáljon engem aki így tanult mint a cikkben, és nem szeretnék olyan házban élni amit egy ilyen gondolkodásra képtelen kőműves épített fel. -
#8
Vicces, én ugyanezt csináltam cirka 35 évvel ezelőtt, csak még walkmannel :D az ingem ujjához volt kivezetékelve a fülhallgató, és mikor az írásbelit nyomtuk arra a kezemre támaszkodott a fejem, így mindent tisztán hallottam :D Előtte fel kellett vennem az egészet, érthetően, íráshoz normális tempóban felmondani, hogy ne kelljen közben megállítani a magnót. Letesztelni mi az a hangerő amit nem lehet hallani, csak közvetlen közelről. Ugye akkoriban nem ezek a full agybadugós, teljesen kizárós cuccok voltak, hanem kis méretű, de jól szóló fülhallgatók voltak , amik azért kifelé is szóltak rendesen, ezért vigyázni kellett nehogy lebukjon az ember azzal, hogy túl hangosan szól.
Szopás volt tekergetni és megtalálni a tételeket, (bár a panasonic magnómon már volt számkeresés), de senki nem gondolta akkoriban ezt, hogy lehetséges. Mondjuk a szóbeli az már nem volt ennyire egyszerű :D
Ok, én nem orvosnak tanultam... -
CommieSlayer #7 Nem azon kellene rugózni, hogy lexikális-e vagy nem, hanem hogy hasznos-e vagy nem. Jelenleg eltöltesz az oktatási rendszerben 12-16 évet és a nagyrésze kidobott idő. 12 év tanulás után szinte senki nem akar alkalmazni, mert nincs semmilyen szakmai tudásod és mellé még ész nélkül veszed fel az értelmetlen hiteleket is, mert nem érted az olyan fogalmakat, mint kockázat, befektetés, kamatos kamat, stb. És persze nem elég hogy szar az oktatási rendszer, de még bele is kényszerítenek, nehogy véletlenül hasznosabban tudd eltölteni az életed első harmadát.
Utoljára szerkesztette: CommieSlayer, 2025.12.30. 17:16:15 -
Kryon #6 Nem tudom ki hogy van vele, de az én tapasztalatom, hogy ami lexikális tudást egy viszgára bemagoltam, abból már a következő héten se sokra emlékeztem... Az maradt meg, amit használtam is, azt pedig nagyrészt épp a használata közben sajátítottam el, mert ott és akkor szükségem volt rá.
Ezért szerintem úgy lenne érdemes átalakítani az oktatást, hogy csak azt tanítsák meg, amit ténylegesen használ is az ember, azt viszont erősen gyakorlati jelleggel, kvázi használat közben. A többi sallangot meg el kéne engedni... -
_svd_ #5 Teljesen nyilvánvaló, egy alapvető szintű lexikális tudásra szükség van. A háromszor három lexikális tudás. Az alapvető matematikai műveletek rutinos alkalmazásához szükséges a tanulás.
Az, hogy mikor volt a Mohácsi vész, melyik király fulladt bele, melyik patakba, a vetélkedő műsorokon túl, nem bír nagy jelentőséggel.
Az viszont, hogy megértsük a világ összefüggéseit és előnyt kovácsolhassunk belőle, nem lexikális tudás alapú. Meg kell érteni a folyamatokat.
Erre viszont nevelni kellene az iskolában. Ma az általános műveltségbe bele kell tartoznia, milyen lehetőségek vannak a megtakarítások kezelésében. Hogyan lehet eldönteni az adott gazdasági folyamatok mellet a célra vezető legjobb megoldást, a kockázat nagyságának saccolása mellett.
Ki hazudik a szemebe, demagóg szöveggel. Ki az akinek az ígéretei racionálisak. Ezek helyzetek nem lexikális alapú gondolkodással értelmezhetők hatékonyan. -
#4
Az intelligenciának lexikális ismeretanyagra van szüksége a működéshez. A semmi átöntögetésvel és kapcsolati rendszerbe szervezésével nehezen lehet problémát megoldani, és az agynak is kell az edzés, különben elhülyül. Biztosan feltűnt, hogy a mostani MI-nek nevezett statisztikai adatbáziskezelő beindítása is a létező összes lexikális adat beömlesztésével kezdődik. Ha nincs adat, nem tud miből felböffenteni valamit. -
Probatbicol #3 Marhaság, az építőmesterek, hangszerkészítők, órások, asztalosok akkor is mesterműveket alkottak amikor könyvek még nem is léteztek.
A lényeg, hogy ne azt magold be, hogy mikor született Berzsenyi Dániel, hanem azt hogy ha megvan a születési dátuma, akkor azt mire tudod felhasználni. -
Akva #2 "És igenis, a lexikális tudásnak lassan nem lesz semmi értéke, csak a gyakorlatinak."
Mindenféle gyakorlati tudás a lexikális tudás gyakorlatba ültetése. Hogyan néz ki egy szerv, milyen a felépítése, ez olyan lexikális tudás, ami nélkül lehetetlen megoperálni, sőt, diagnózist sem lehet felállítani. Nagyon ostobák, akik szerint a lexikális tudás felesleges, mert fenn van az interneten. Ami az interneten van, azzal SEMMIT nem lehet kezdeni, csak azzal, ami az ember fejében van. Ha az internetről kerül a fejébe, az nem egyebet jelent, mint hogy megtanulta. De tök mindegy, hogy az internetről tanulta, vagy könyvből, használni csak akkor lehet, ha a fejben van már. -
Probatbicol #1 Nagyon helyes, remélem minél hamarabb el fognak világszerte terjedni az új puskázási módszerek és végre szétverik az elcseszett oktatási rendszert ami 100+ éve nem változott, legalábbis nem az előnyére. Az ostoba lexikális tudás erőltetése helyett át kellene térni an anlitikus gondolkodás, a problémamegoldás oktatására, a manipuláció felismerésére.
De mit tanítunk? Kémiai egyenletrendszereket 14 évesekenek, Plojest Pitest Krajova iparát, meg a határozói mellékmondat szerepét. Mindenki a kormányt szidja az oktatás miatt, pedig az egész rákfenéje a tanárok rugalmatlansága, lustasága akiknek nagyon kényelmes évről évre ugyanazt a tesztlapot megíratni és utána javítókulccsal pipálgatni az A-kat és B-ket.
Közben tüntetnek hogy 23(!!!) órát kell dolgozniuk egy héten, miközben egy középiskolásnak 7-8 órája van naponta és még otthon tanulnia kellene. És nem mondja nekem senki hogy egy középiskolai biológiatanárnak készülnie kell a másnapi órákra...
Mindenki az oktatás reformjáról beszél, de azt nem merik kimondani, hogy az igazi reform a diákok óraszámának megfelezése, és a tanárok felének a kirúgása lenne. És igenis, a lexikális tudásnak lassan nem lesz semmi értéke, csak a gyakorlatinak.
Visszatérve az orvosos példára, igenis az AI fog súgni az orvos fülébe az internetről. Megfordítom a kérdést: az rendben volt, hogy azért haltak meg emberek, mert az orvos olyan problémával találkozott, amit nem ismert, mert épp másnapos volt mikor tanulták, és soha nem kérdezték tőle egyetlen vizsgán sem?