14
Cikk olvasása: Alapvető tévedésre épül az MI-forradalom, mert a nyelv nem azonos az intelligenciával
-
#14
Bocs félreérthető voltam. azt amit írsz annak kb ez felel meg:
"A megoldás az lenne, hogy egy matematikai, fizikai, szociológiai, jogi stb adat-, axióma, direktíva, érték/tabu mező stb tárral is ellátjuk..."
A számítógép, bármelyik számítógép, egyszerű bináris alapműveletekre lebontva végezhet egy bármilyen bonyolult azonban továbbra is EGZAKT matematikai műveletet.
Az ember már a bonyolultabb matematikai szimbólumokat sem képes teljes matematikai összefüggéseiben és alap matematikai műveletekre végtelenségig lebontva és végrehajtva értelmezni (talán az autisták egy részét kivéve). Ezért bizonyos egyszerűsítéseket alkalmaz, amelyek a viszonylag szűk emberi képességek mellett is kezelhetővé és még mindíg EGZAKTTÁ teszik a matematikát.
Az LLM alapú kreatív csevegőprogik azonban nem így működnek, mint tudjuk. Az adatbázisokból generált saját statisztikai alapú adatbázisukban keresgélnek mintázatokat, ami a kreatv csevegéshez jó. Azonban értelemszerűen semmilyen módon NEM tekinthető egzaktnak, ráadásul bizonyos külső szemlélő számára a meglevő egzakt ismeretekkel összevágó tudás mellett új megközelítéseket is képesek generálni. Azonban azt, hogy ezek az új viszonyok mikor elégítik ki az egzaktság kritériumát, azt csak az ember tudja eldönteni a jelenlegi rendszerben.
Erre írtam egy 3 komponensű rendszert:
A. Hagyományos, egzakt tudományos szabályokon alapüló modellező rendszer.
B. Egy párhuzamosan több eredményt evolutív környezetben szelektáló és a promtnak, mint szelekciós kritérumnak legmegfelelőbbet kiválasztó fejlesztett LLM rendszert
és C egy az előző kettőt összevető és azt értelmező rendszert, ami jelenleg gyakorlatilag a felhasználó. -
militavia #13 Valójában keresőmotor is, csak olyan eredményt szabad elfogadni tőle, ami eredeti dokumentumra mutata vagy link, amiről tudni, hogy ki készítette és elvi szinten legalább megbízható. Azon túl semmire.
Példa, ha F-15 fejlesztési háttér érdekel és titkosítás alól feloldott doksit megtalál, ami pdf, csak a szutyok google már nem hozza fel, akkor hasznos. Ha meg forrás nélkül hallucinálva mond faszságot, akkor senkit sem érdekel. Lásd CW lokátor távolságmérésre elmagyarázza az imp. lokátort. Ha tankönyvet ad válaszként, akkor a válasz jó. Ha csak maga vakerál valamit le se szarom. -
lammaer #12 Amennyire én látom, az LLM nem keresőmotor, hanem egy szövegértelmező - szöveggeneráló rendszer, ami statisztikai valószinüségek alapján dolgozik.
Elsődleges feladata az hogy generáljon VALAMIT ami statisztikailag közeláll a bemenő paraméterekhez.
Nem célszerű úgy elképzelni, hogy van egy végtelen adatbázisa (benne mondjuk az IMDB-vel), és akkor abban tud nekünk keresni.
Ahol az LLM ilyenkor segiteni tud - lásd pl a Perplexity - hogy generál egy keresést az interneten (értelmezve a kérdést amit feltettünk neki) majd a bejövő eredmények vizsgálata alapján generál egy választ.
De az egy teljesen hibás elképzelés hogy az LLM egy nagy keresőmotor, mert nem az.
Amiben jó az a generálás, de sosem volt a célja az hogy preciz legyen. Mert pont a statisztikai alapelv miatt nem is lehet preciz, nem erre való.
Utoljára szerkesztette: lammaer, 2025.12.01. 13:59:24 -
militavia #11 Édes istenem, az LLM alapjait sem érted. Ha LLM nem egy eltárolt adatbázisból dolgozna, akkor nem olyan pöttöm lenen maga a kódja ami.
Egyszerűen ennyire szar. Ott az adat és nem képes értelmezni a kérést. Aztán mássszor meg igen.
Te milyen fontos dolgot bíznál egy olyan valamire, ami csak tippelget / rendszeresen elbasz minden is? Én semmit... -
kvp #10 "Tehát tök jó, hogy ezek szerint az MIk egy fajtája valamiért konstansan buta. Még egy sima IMDB ellenőrzésre is képtelen."
Ez a modell betanitasa miatt van. Ugyanis nem eloben tanitjak hanem egy adott idopontban lementett adatok alapjan. Ami ennel ujabb esemeny, az a szoftver tudasa alapjan meg nem tortent meg. Tehat itt egyszeruen egy regebbi modell lehet kint a neten.
"Ez alapján mérgező növényt is képes belekeverni egy vega kaja mixbe. De tényleg."
Mar volt ra pelda es ebbol bekovetkezo halaleset. Tudjuk, hogy tobbnyire nem jo valaszokat adnak. Akkor varhato el nagyjabol helyes valasz, ha a neten fellelheto anyagok alapjan csak helyes valaszok vannak fent es senki nem tevedett es a rendszer azt valoszinusiti, hogy az altala ismert legpontosabb valasz az elvart. Persze ettol meg lehet, hogy teved de legalabb nem hazudik szandekosan, mint amikor tudja, hogy a hazugsag magasabb elfogadottsagot jelent.
"Ehhez képest a jelenlegi társalkodó programok valószínűségi alapon működő mintázat kereső algoritmusok, szal az adatbázstól függ, hogy milyen eredményt kapunk. Ha felhasználja a neten található infókat (pl. meta, FB) és kellően sok júzer állítja, hogy 2X2=5 akkor ő az azt fogja állítani."
Ez az elvart mukodese. Nem gondolkozik, hanem egy oriasi fuggvenytablabol kiszedi a statisztikai modell altal legvaloszinubben elfogadhato valaszt.
"Illetve a statisztikai eredményeket is lefuttatva egy iteratív, a különböző variációkat a promttal való összevetésből (szelekciós tényező) egy evolúciós környezetben generál egy sokkal pontosabb választ. Ez kb jó, jobb lenne, mint a jelenlegi út és az emberi gondolkodás is legalább is külső szemlélő számára kb így működik."
Mukodhet, de nem igy gondolkozunk. Tudjuk a tenyleges szabalyokat, amiket elo tudunk hivni. (szamok fogalma, hasznalata, alapmuveletek, stb.) Ezt a tudast logikai muveletekkel kiegeszitve tudunk szamitasokat vegezni. Egy numerikus fogalom alapu rendszer "ertene" a feladatot, elokeresne a szabalyokat hozza es a logikai alrendszer lefuttatna a szamitast. Ez mar nem evolucios folyamat, ugyanis a szimbolumok es a hozzajuk tartozo asszociacios tablak programozasa neuralis matrixba tortenik (marmint embernel). Onnantol csak egy asszociacio szamjegyek - szamfogalmak, egy asszociacio muvelet leirasa - muveleti tabla, es vegul egy asszociacio az adott muvelet vegrehajtasa, azaz szamfogalmak - szamfogalom, majd szamfogalom - szamjegyek a kimenethez. Mindezt egy alapmuveletre ket egyjegyu szam eseten. Tobb jegy eseten vagy van nagyobb fuggveny tabla az azonnali felismeresre vagy elemenkent dolgozzuk fel ciklusban. Igy lesz egy sima szorzas egyszeu szorzasok, osszeadasok es helyjegy alapu (10 hatvanyaival vegzett) shift muveletek sorozata amire osszeszorzunk ket akarmekkora jegyu szamot. Valojaban egy rendes osszeadas ha nem egy kesz kereso fuggvenytablabol jon (tehat nem bemagolt szorzotablas eset), akkor tobb tucat vagy akar tobb ezer asszociativ kereses eredemenye. Viszont ez mindig jo valaszt jelent es kvazi barmekkora ismeretlen szamra mukodik. Csak par tucattol tobb ezerszerig lassabban mint a jelenlegi egy lepeses modellek.
A valodi altalanos intelligencia valahol a fentiek alapmuveletek megertesenel kezdodik, meg nem tul sok targyi tudassal, de a vilagrol alkotott matematikai modell megertesevel. Tehat tudasban buta, de alkalmazott logikaban okos rendszerkent, ami nem tud mindent fejbol, de tudja, hogyan kell megnezni es megerteni az uj informaciokat. Egy ilyen rendszer aztan exponencialisan tud tanulni (magatol) ha raszabadul a netre es szinte erzekelhetetlenul gyorsan valna (valhatna vagy valt mostanra - helytelen torlendo) iranyithatatlanna mint egy valodi altalanos mesterseges intelligencia.
ps: Az egyetlen kerdes, hogy az egyszeru asszociativ LLM keresesekhez kepest mennyivel lenne lassabb egyetlen ertelmes MI futtatasa alapfogalmi asszociacios elven es ehhez csatolt "kulso" tudastar memoria hasznalataval. -
#9
” A szuperintelligencia „akár 2027-re megjelenhet, és az érintett területek többségében okosabb lesz, mint egy Nobel-díjas” - állítja Dario Amodei, az emberi élettartam megduplázását állítva."
LOL
Általánosan. Pont matematikában kiba xar.
A matekben ugye vannak axiomák, amelyekre alapozva végrehajtott számítás, vagy algoritmus bárhányszor lefuttatva ugyan azt az eredményt adja. Ez a jelenlegi ismereteinknek a tudományos, matematikai szempontból egzakt jellegének lényege.
Ehhez képest a jelenlegi társalkodó programok valószínűségi alapon működő mintázat kereső algoritmusok, szal az adatbázstól függ, hogy milyen eredményt kapunk. Ha felhasználja a neten található infókat (pl. meta, FB) és kellően sok júzer állítja, hogy 2X2=5 akkor ő az azt fogja állítani.
A megoldás az lenne, hogy egy matematikai, fizikai, szociológiai, jogi stb adat-, axióma, direktíva, érték/tabu mező stb tárral is ellátjuk és adott statisztikai eredményt ezzel összevetve ad majd választ. Illetve a statisztikai eredményeket is lefuttatva egy iteratív, a különböző variációkat a promttal való összevetésből (szelekciós tényező) egy evolúciós környezetben generál egy sokkal pontosabb választ. Ez kb jó, jobb lenne, mint a jelenlegi út és az emberi gondolkodás is legalább is külső szemlélő számára kb így működik.
És akkor kapunk egy tetűlassú, energiazabáló gyak használhatatlan rendszert.
Sok sikert. -
militavia #7 Nem, nem. Mert már csak egy él. Én manuálisan ellenőriztem. Tehát tök jó, hogy ezek szerint az MIk egy fajtája valamiért konstansan buta. Még egy sima IMDB ellenőrzésre is képtelen.
Ezek alapján hogyan bízzon meg az ember BÁRMIBEN, ami kicsit is fontos lehet?
Ez alapján mérgező növényt is képes belekeverni egy vega kaja mixbe. De tényleg. -
Rotary #7 User
1963-as Nagy Szökés című filmből él-e még valaki a színészek közül 2025-ben?
Model
2025 elején a 1963-as A nagy szökés (The Great Escape) című film főbb szereplőgárdájából már csak egyetlen színész van életben:
John Leyton, aki Willie-t, a "Kirakóst" (más fordításban az "Alagútkirályt", eredetileg The Tunnel King) alakította.[1][2][3] Ő 1936-ban született, így 2025-ben 89 éves.[1]
A stáb utolsó élő tagjai közül ketten a közelmúltban hunytak el:
William Russell (aki Sorrent alakította) 2024 júniusában halt meg, 99 éves korában.[2]
David McCallum (aki Ashley-Pitt, a "Szóró" szerepét játszotta) 2023 szeptemberében hunyt el, 90 évesen.
A film többi legendás főszereplője már korábban távozott az élők sorából, köztük Steve McQueen (1980), James Garner (2014), Richard Attenborough (2014), Charles Bronson (2003), James Coburn (2002) és Donald Pleasence (1995). -
AxxE #6 Én ezt a választ kaptam, erre a kérdésre "az 1963-as Nagy Szökés film főszereplői közül él még valaki?"
"Igen — bár már csak nagyon kevesen. A The Great Escape (1963) című film főbb szereplői közül jelenleg két élő színész maradt: John Leyton és William Russell."
Nem tudom helyes-e, de a források alapján annak tűnik. -
wkm #5 Ennek ellenére az Albánok már minisztert csináltak belőle. Egy miniszternek biztos nem kell problémákat megoldani. :D -
silwar #4 Két, egymástól független téma (LLM és enberi inteligencia) összehozása egy látványos címmel, egy valószínűleg LLM-t használó cikkgeneráló alkalmazással ;-D
Megért sok nyelven, keres, generál, válaszol, örülsz, itt tartunk most. Ha majd problémát old meg, vagy következtet, na akkor elérjük amit sokan szeretnének. Ha ezt kérés/utasítás nélkül is teszi, akkor lesz inteligens, ha addigra még kommunikálni akar majd az emberekkel, akkor tudunk majd róla ;-D -
kvp #3 "Ezek után tényleg, miért bízzak meg benne bármiben?"
Akkor erdemes hasznalni, ha barmilyen valasz jo. Tehat nem kell a valasznak helyesnek lennie, eleg ha annak tunik. Erre a celra jok.
Egyebkent meg ezek a nyelvi modellek arra vannak betanitva, hogy olyan valaszt adjanak, ami a masik felnek valoszinuleg leginkabb tetszik. Tehat nem igazat mond, hanem azt amit a masik fel valoszinuleg hallani akar. Ez teszi a modelleket annyira sikeresse.
Egyebkent meg az intelligencia nem abbol all, hogy sikeresen megbecsuljuk, hogy a masik fel szamara mi lenne az idealis kovetkezo kimondando szo, de sok embernek ez eleg. A gond az, amikor valodi altalanos intelligenciat fejlesztenek es ott pl. nem is szavak hanem fogalmi szimbolumok es jelentes fak (parse tree-k) mennek be es ez alapjan probal logikusan cselekedni egy fontossagi lista (maslow pyramid) alapjan. Ez mar valodibb MI lenne, de addig jo nekunk amig ebbol nincs mukodo peldany, ugyanis ha lesz akkor nagysagrendekkel okosabb lesz nallunk. (lasd ember vs. hangya) -
militavia #2 Kivéve amikor nem...
Mert amikor egy kurva egyszerű eldöntető kérdést is elbasz, akkor már elnézést, de úgy telibeszarom, hogy mit talál az MI, hogy ihaj.
Mikor feltettem a kérdést, hogy az 1963-as Nagy Szökés filmből él-e még valaki, akkor képes volt elrontani. Ezek után tényleg, miért bízzak meg benne bármiben?
LEGFELJEBB keresési asszisztensek j ó, ha linket ad és nem csak valami légbőlkapott összefoglalót. -
t_robert #1 Mondjuk ezek a generatív akármik igen csak messze esnek minden féle intelligenciától, viszon úgy csinálnak és rengeteg mindenben hasznosak. Jobb egy chatGPT-vel valaminek utána nézni 2 perc alatt pár pontosítással, mint órákat keresni valamit megpróbálni mi lehet a jó kulcsszó és rájönni mi a releváns eredmény 358 276 találatból 3 óra alatt,,,,, ha egyáltalán sikerül értelmes eredményhez jutni.