10
  • Kotomicuki
    #10
    Mivel mindenki jól tudja, hogy Tajvanon és Dél-Koreán kívül, nagyjából megszűnt létezni a nagyon modern processzorgyártás - Japán erőlködik, de messze nincs mögötte annyi erő és lehetőség, mint Kína mögött; az ASML meg gépet gyárt, nem processzort - és ha Kína(+ az Oroszok) egyszer lelépi a nyugatot, akkor onnantól véglegesen fordult a kocka -> nagyjából ez az utolsó, jelentősebb terület, ahol még nem történt meg az "őrségváltás".

    Tehát a nyugat, pontosabban az azt a háttérből uraló családi "vállalkozás" az életéért küzd és minden, apró morzsába belekapaszkodik, hogy tovább maradhasson az általa lezüllesztett és felélt "ló" nyergében, ezért még a "piaci verseny" látszatát is feladják, ami már amúgy is régen a kartellezésről szólt - tervezett elavulás&társai.

    A nyugatot meg jelentős részben az x86 uralja még - és ezáltal uralják a nyugatot is (pl. windóz, mint mára már inkább kémszoftver, mint op-rendszer) - , tehát ebbe fektetnek be és próbálják meg ezáltal a vagyonukat, ami a hatalmukat biztosítja, megmenteni, némi vérátömlesztéssel. (az eddig, általuk kevésbé lelegeltből dobni vmit a vályúba - erre "jó" pl. a zeu is: kirabolni, mert ott (is) éppen veszni látszik az ebül szerzett jószág...)
    Az más kérdés, hogy itt is kiütközik, hogy a látszatpénz - és az ezzel a szemlélettel lezüllesztett társadalom - az semmire sem való, abból valódi értéket előállítani eléggé nehéz.
  • end3
    #9
    "értékelhető konkurencia"

    Ezt annak fényében kell értékelni, hogy legutóbb az AMD pénzzel is "bevásárolta magát" az Intelbe.
  • kvp
    #8
    A PC szegmensben gyakorlatilag megszunt a verseny es rohamosan zsugorodik a piac. Ahogy mar a windows is megy at ARM alapu rendszerekre, ugy tunnek el az x86-osok. Nem is beszelve az uj RISCV rendszerekrol, amik akar desktop tudast is hoznak, de mindenfele fizetos licenszek nelkul, tehat sokkal olcsobban gyarhatoak. Raadasul a modernebb mikroarchitektura miatt azonos aramfelvetellel vagy tranzisztor szammal sokkal tobbet tudnak teljesitmenyben az x86-64-es processzoroknal. (ami egyebkent AMD talalmany, az intel ugyanis nem akart 64 bites x86-osokat gyartani, igy itt az intel vette at az AMD-tol a mikroarchitekturat)
  • t_robert
    #7
    Az én utolsó otthoni intel procim talán egy 500 mHz-es egy magos celeron volt... Azóta csak AMD-m van.
  • Narxis
    #6
    +1
  • lammaer
    #5
    Amúgy én ugye nem cserélek minden héten procit, hanem mondjuk 5 évente... ezért nem látom értelmét követni hogy éppen mikor mi jön ki, mi a trend... amikor a vásárlás aktuálissá válik, irány a net, CPU összehasonlító oldalakra bemegyek és megkeresem mi fér bele a kertebe...
  • RJoco
    #4
    Ezzel csak a nem jól informáltakat és a "nekem akkor is a legújabb kell" mentalitásúakat tudják behúzni. Mondjuk mindkettőből van bőven a világon, szóval biztos jól megélnek belőle. Sajnos.

    És sok területen ez megy.
    Nem is kell messze menni, ott a 7000-es és 9000-es Ryzen sorozat. Semmi fejlődés, csak átrendezték kicsit a chip-eket, így javult a proci hűlése, emiatt kicsit gyorsabb lett.
    De én ezt inkább úgy értelmezem, hogy elsőre nem voltak képesek normálisan megcsinálni. Ez nem fejlődés.
  • lammaer
    #3
    Ezt pofázom mindig mindenhol... jó a brandhűség, de ha van értékelhető konkurencia az mégjobb...

    Fura hogy pont az intel gyengélkedik, amikor prociban a többség mindig abban bizott és nem az AMDben (nekem régóta csak AMD procijam vannak, nem márkahűség hanem ár/érték miatt, intelem utoljára a 200Mhz-s MMX volt).
  • Kotomicuki
    #2
    ...és itt is visszaüt a gyengélkedő intel (meg még a kékek által az x86-os buliból kiszorított nVidia&társaik hiánya): nincsenek rákényszerítve a vörösök a valós fejlesztésekre..., és ezzel megint csak a vásárló szívja meg: drágábban veheti meg a(z elavult) termékeket (is).
  • t_robert
    #1
    Azért ezzel remekül összekutyulják a dolgokat. nagyjából mára megtanultuk mi micsoda. na eddig tartott a dolog... ismét a homyál következik.... :) bár eddig is volt némi kavar az asztali procik és a mobil procik számozása közt, de azt már megszoktuk.