7
-
kvp #7 "Talán a legfontosabb, hogy egy jövőben valószínűsíthető NATO-Orosz összecsapásnál nem csak hogy kerülni kell, hogy a dolgok ebbe az irányba menjenek (a NATO érdekében), hanem eleve valószerűtlen is hogy ebbe az irányba mennének."
Ez egyertelmu, mar az elso par perc vagy ora utan bevetesre kerulnenek a nukleris fegyverek es onnantol igazabol mindegy is ki nyer, csak az a fontos, hogy marad-e egyaltalan tulelo valahol a bolygon.
"Ez nem azt jelenti, hogy eleve nincs is ilyen célrendszer, sokkal inkább, hogy ez nem nyilvános, valamilyen okból."
Most ha bevalljak azt, hogy a vegso cel az orosz politikai rendszer megdontese es egy globalista bab kormanyzat hatalomra juttatasa Oroszorszagban akkor az oroszok az eletben nem fognak meg csak tuzszunetet sem kotni. De a hosszutavu cel persze mar az euromajdan soran is ez volt. -
inkvisitor #6 Az ukrán háború elég egyértelműen a WW1 megfelelője.
Lövészárokharc, csak most a géppuskafészkek helyett a drónok játszák a főszerepet.
Egyik félnek sincs fronttörő fegyvere.
-
#5
Sok tapasztalata van, azon okokból is, amit írsz ennek az orosz-ukrán háborúnak. Talán a legfontosabb, hogy egy jövőben valószínűsíthető NATO-Orosz összecsapásnál nem csak hogy kerülni kell, hogy a dolgok ebbe az irányba menjenek (a NATO érdekében), hanem eleve valószerűtlen is hogy ebbe az irányba mennének.. Valójában eleve nincs egy olyan egzisztenciális ok (hacsak a NATO/EU nem tudja megvetni a lábát Ukrajnában), hogy egy ilyen háborúra sor kerüljön.
Másrészt Ukrajnával kapcsolatban az oroszoknak nagyon is konkrét elképzeléseik vannak a háború céljait illetően. Ezzel szemben a nyugati médiában a nyugatot illetően konkrét célok (exit strategy) nem kerül megfogalmazásra, azon kívül, hogy az fos, amit az oroszok csinálnak, vagy akarnak. Innen azért eleve nehéz tárgyalni, ha egyáltalán van erre bármilyen szándék.
Ez nem azt jelenti, hogy eleve nincs is ilyen célrendszer, sokkal inkább, hogy ez nem nyilvános, valamilyen okból. -
kvp #4 "Úgy igazán nem is szorulnak már rá nagyon a nyugati gyártású és technológiai drónokra."
Viszont az alkatreszek tekinteteben ezek a dronok majdnem 100%-ban kinai beszallitokat jelentenek es eleg nagy aranyban nyugati tulajdonu chip gyartokat. Az orosz dronokban jellemzoen tobb a kinai chip, mig az ukranokban nagyjabol minden van ami eppen elerheto.
Egy ilyen egyszer eldobhato dronban van 1-2 bldc motor, hozza es vezerlo, egy kozponti mikrovezerlo valamilyen radios egyseggel, kormany szervok, plusz egy valamilyen, jellemzoen litiumos aksi. FPV dronok eseten ehhez jon a kamera, ami vagy fix vagy szervos mozgatasu.
A rendszerek leggyengebb pontja a radios adatatvitel, ugyanis kereskedelmi frekvenciakat hasznalnak (pl. 2.4Ghz), ami jol zavarhato. Csak azert nem zavarjak 100%-ban egymast, mert akkor a sajat dronjaik se mukodnenek. "Uj" fejlemeny az optikai szalas kommunikacio, ami csak kozvetlen tamado dronok eseten mukodik, mert rovidtavu, de cserebe nem zavarhato. Vezetekes raketa mar volt regen is, szoval nem uj, csak most dronokhoz hasznaljak.
A fentiekbol latszik, hogy jelenleg ha Kina lezarna az ilyen kettos felhasznalasu alkatreszek exportjat (litium ion aksik, szervok, vezerlok, villanymotorok), akkor a nyugat eleg nagy bajban lenne. Persze amig Kina nem kepes mikrovezerlokben es szenzorokban (gyorsulas, dolesszog es kamera) teljesen ellatni magat, addig sajat maguk alol is kirugnak a szeket. Jelenleg amerikai-kinai gazdasagi egyuttmukdes es kereskedelem nelkul se az oroszok, se az ukranok nem tudnanak sokkal tovabb harcolni.
ps: Modern integralt gyartastechnologiaval toredekere lehetne csokkenteni a mar most is filleres gyartasi koltsegeket, egy tisztan thrust vector-os fpv dron, integralt kommunikacios, bldc motorvezerlo es kamera interface-u chip-pel es froccsontott clip together-es kasztnival sokkal gyorsabban lenne tomeggyarthato. A dedikalt gyartosorok kezdeti beruhazasanak koltsege miatt hasznalnak csak lezervagott retegelt lemezt olcso hobbi vezerlokkel, mert azt barki ossze tudja rakni. A cikkben szereplo orosz es az ukran dronokat konkretan egy delelott alatt le tudja rendelni az ember (EU-s raktarakbol is) es egy het alatt megjonne minden. (ha csak 1 kell akkor is ha 1000 akkor is) Raadasul barmelyik tini ossze tudja oket rakni otthon a konyhaasztalon. (csak a payload, azaz a robbanoanyag/granat/bomba bennuk az ami kvazi katonai technologia) -
t_robert #3 Azt azért tudni kell, hogy az ukrán drónok nagyrészét már nem Ukrajnában gyártják. Közös európai cégeket hoznak létre és Lengyelben, Belgiumban, stb készülnek. A nyugati cégek adják a tőkét az ukránok meg a gyakorlati tudást és tapasztalatokat. Mivel NATO országokban gyártanak így az oroszoknak elérhetetlenek. Jelenleg már a felhasznált drónok 80%.a valami ukrán érdekeltségű cégben készül. Úgy igazán nem is szorulnak már rá nagyon a nyugati gyártású és technológiai drónokra. 4 év háború után full profik lettek a drónos hadviselésben. A felhasznált tűzérségi lőszereknek több, mint a fele is már hasonló konstrukcióban készül. Szóval az ukrán hadiipar jelentős része már a NATO-ba települt. -
CommieSlayer #2 "Természetesen az ukrán dróniparba történő befektetések nyilvánvaló akadályokkal szembesülnek. Az országban gyenge a szellemi tulajdon védelme, ingatag a jogállamiság, és háború idején korlátozzák a fegyverek exportját."
Az sem mellékes szempont, hogy totális háború van, ami veszteséges a teljes gazdaságra és infrastruktúrára nézve.
A gyenge szellemi tulajdon, az meg előny lenne, nem hátrány. -
#1
"Természetesen az ukrán dróniparba történő befektetések nyilvánvaló akadályokkal szembesülnek. Az országban gyenge a szellemi tulajdon védelme, ingatag a jogállamiság, és háború idején korlátozzák a fegyverek exportját. A hosszú távú üzleti lehetőségek is kétségesek."
Nemlééétezik, hiszen Ukrajna nyilvánvalóan EU tagságra érett. Vagy ha igaz is, ez csak speciálisan a dróngyártásra érvényes és természetesen más ágazatot ezek a problémák még nyomokban sem fenyegetnek. Ukrajnába érdemes befektetni, pénztpumpálni!
XD