8
-
Supra-III #8 ... És ezek vezetik a világ jelentős részét, meg az atomot. Remek. -
inkvisitor #7 A telomerek biztonsági korlátok a sejteknek, hogy a túl öreg, nagy eséllyel károsodott sejtek nehezebben kezdjenek korlátlan osztódásba (rákos sejt). He ezt kiiktatod, akkor a rák esélyét növeled meg.
A hosszú életű, nagy tömegű élőlényekben éppenhogy erősebb a sejtirtó hajlam, hogy kiiktassák a jó eséllyel rákosodó sejteket. (elefánt például 20X több sejtöngyilkos gént használ mint az emberek)
2023-ban kutatók felfedezték, hogy a sejtek az egyed haláláig átlagosan 3200 mutációt halmoznak fel. Egerek évente kb 800 mutációt gyűjtenek be, emberek 47-et. -
#6
Általános élethossz hosszabító eljárás lehet egy telomeráz enzim szint növelő génterápia (vektor retrovírus, RNS használatával - COVID oltással gyak általánosan tesztelték). Az Idegsejtek pótlására, az idegszövet javítására valami őssejt terápia lehet a megoldás. Kínaiakat kéne erről az ottani kutatókat kérdezni, ott nem tiltják központilag az ilyen eljárásokat, gyak önkéntesen bárki által igénybe vehető emberkisérlet szintjén jelenleg is végeznek ilyenekeket.
Azonban a fenti eljárások eddig menövelték a rákos sejtek létrejöttének esélyeit, ennek kiküszöbölésére más alternativ rák-terápia szükséges.
Az emberben 3 tényezős összetett folyamat egyensúlyaként alakul ki az hogy kb 75-100 év közé esik a várható élettartam, miközben általánosan 60 generációban osztódnak a különböző szövetek sejtjei. A szövet építés/osztódás, a szövet lebontás és a rákos sejtek elleni folyamatok gyak egy három egymás ellen ható rendszerből álló komplex szisztéma. Annak egy egyensúlyi jellemzője maga a várható élettartam. Azt helyes táplálkozással/életmóddal az optimálishoz képest csak mértékben lehet eltolni. íjelentős élethossz növekedéshez egy új egyensúlyi állapotot kéne felépíteni.
Hát ez még azért 1-2 évtizedes, vagy ki tudja hány éves kutatást fog igényelni. Azonban vannak reménytkeltő eredmények, hogy ez lehetséges. -
kvp #5 Klonozott szervekkel megoldhato, hogy ne lokodjenek ki. A problema az, hogy az idegsejtek, legfokeppen az agy nem cserelheto es a legtobb idoskori szellemi lepulessel jaro problema oka az agy eloregedese. Tehat ha akarmeddig is elhetne valaki, jelentosen 100 ev folott mar jo esellyel csak szellemileg teljesen lepult, vegetativ allapotban.
A neuralis szovetek biologiai regeneraciojat jelenleg nem tudtak meg megoldani, de ha az agy eseten ha ez megvalosithato is lenne, akkor is az emlekek es a szemelyiseg eltunesevel jarna. Ez kb. ugyanazt az eredmenyt jelentene mint egy agyatultetes klonozott ("tiszta") aggyal, azaz egy emlekek, kialakult szemelyiseg nelkuli embert. Ennyi erovel akar az egesz egyen is klonozhato, ugyanugy nem lesznek meg az emlekei. Tehat ez nem orok elet, leglalabbis nem az eredeti szemelynek. -
#4
De már USÁra is, mert ők is nemet mondtak a bevándorlókra. -
#3
Ezeknek pont nem kéne hosszabbítani az élettartamát. -
#2
A kérdés nagyon is aktuális, tekintve, hogy a fejlett, jóléti társadalmak egyrészt elöregszenek, másrészt az alacsony reprodukciós ráta miatt fogynak. Ezt az élettartam kitolásával lehet kompenzálni. Ez ugyan úgy igaz Kínára, Oroszországra és az összes európai országra, Japánra stb. Az USA-ra a nagyarányú bevándorlás miatt nem.
Az orvostudomány, a genetika fejlődése szempontjából a várható időtartam jelentős kitolása gyak reális lehetőség a közeljövőben, aminek komoly társadalmi hatása várható, amivel előre foglalkozni szükséges.
Kár, hogy bizonyos politikai körök elintézik a kérdést annyival, hogy bödőcs szájába adják ahogy a "diktárok" "lényegtelen" dolgokról beszélgetnek. -
inkvisitor #1 Szervátültetéseknél komoly probléma a kilökődés illetve az immunrendszer elnyomása miatti megnövekedett rákveszély.
Az agy frissítése viszont folyamatosan probléma lesz.