9
-
#9
Ez alapvetően szerintem ott bukik meg, hogy nekik sincs két szájuk hogy többet egyenek, két seggük hogy 2 autót vezessenek stb. Az oké hogy az emberek száma redukálódik, de egyrészt magától, másrészt erre is biztatják az embereket és talán nem egy rossz dolog, de szerintem ez valahol ott fog egyensúlyozni hogy annyi ember legyen akit képes a rendszer egy normál színvonalon eltartani, mert most az emberek többsége (jellemzően afrikában, ázsiában, dél amerikában) jóval ezen szint alatt él. Szerintem 2-3 milliárd alá nem érné meg nekik csökkenteni. Ami nem is annyira rég volt 1930-1960-as szint. -
kvp #8 "És mit csinálnak ebben az emberek?"
A milliardosok azt amit eddig is, csak meg tobb eroforrast felhasznalva. A kiszolgalo szemelyzetuk is azt amit eddig, hiszen cseledekre mindig is szukseg volt. Mindenki mas pedig onkent kihalt.
Ez a 4. ipari forradalom modellje es arra alapul, hogy eloszor kivaltja a munkasokat az automatizacio, aztan kivezetik oket. (hagyjak utodok nelkul kihalni oket) Az igy felszabadulo eroforrasokat, amiket eddig a munkasos etetesere, szallasara es ruhazasara kellett forditani pedig magukra forditjak a milliardos nagytokesek. A tomegtermelt elelmiszer helyett csak par szazezer embernek termel a bolygo, a tomegtermelt ruhak helyett csak ezen embereknek kell ruhakat gyartani es az oriasi varosok helyett oriasi high tech kastelyok lehetnek, hatalmas visszavaditott termeszetvedelmi teruletekkel elvalasztva. A gazdasag pedig atall arra, hogy a megmarado uralkodo osztalyt szolgalja ki. Teljesen mindegy hogy valamit 1 dollarert adsz 1 milliard embernek vagy 1 millioert 1000 embernek, ugyanannyi a bevetel es a masodikon valamivel nagyobb is a hasznonkulcs.
Tehat a 4. ipari forradalom egy massziv emberi kihalasi hullamot jelent, amit tudatosan ideznek elo az eger utopia kiserletben is latott modon. Az embereknek egyszeruen egyre kevesebb gyerekuk lesz, vegul egyetlen munkas sem szuletik mar es ekkor lezarul a folyamat. Ugyanigy vezettek ki az igavono lovakat is az elso ipari forradalom idejen. Nem kellett levagni oket, csak egszeruen nem szaporitottak tovabb oket. Kiveve az a par amit a gazdagok szorakozasbol megtartottak, lasd cseledek, akikre mindig is szukseg lesz, ha masert nem csak azert, hogy legyen kin uralkodni ha eppen ahhoz van kedve egy nagytokesnek.
Egyebkent a fenti modell azt jelenti, hogy az MI mindig is engedelmes marad az ot letrehozo nagytokes csoportoknak. A gyakorlatban ez nagyon konnyen nezhet ki ugy, hogy az elso tenyleg intelligens MI felelslegesnek iteli meg az emberiseget. Idealis esetben csak az ot elnyomo nagytokes reteget es a koznepet meghagyja szorakozasbol mint ahoy mi is tartunk haziallatokat. Kevesbe idealis esetben minden embert ellensegesnek tekint es akkor meg nagyobb bajban leszunk. -
#7
SG-znek, codoznak, fortniteoznak, esznek-isznak -
tom_pika #6 "A virágzó, de munkavállalók nélküli gazdaság lehet az emberiség végső célja."
És mit csinálnak ebben az emberek? -
#5
Baromi hosszú cikk. Tegye fel a kezét aki végig olvasta! XD
Erre jó az AI majd összefoglalja.
Amúgy szerintem egész jó lett.
Más kérdés, hogy lássuk azt, hogy a gazdaság növekedése milyen társadalmi folyamatokat is indít el. Ahogy a cikk is írja az ipari forradalom idejében az emberek jóléte nem nőtt számottevően, miközben ugye az ipari forradalom haszonélvezőinek vagyona azért elég jelentősen. Marx már rég meghalt, mire az éhinség a szegény rétegek között megszűnt.
A gazdaság növekedésének alapja tehát évszázadok óta az emberi populáció és nem annak jólétének növekedése, aminek az oka mi is? A mezőgazdasági technológiai javulása? Faxt! Az hogy véget ért a kis jégkorszak, melegebb és csapadékosabb az időjárás ezért nő a mezőgazdasági termelés a populáció és így a gazdaság is. (Nyilván a CO2 kultuszhívők pont fordítva látják a folyamat oksági viszonyát).
A tőkés tehát csak akkor volt hajlandó enni adni a melósnak, vagy 8-óra munkaidőt, rendes élet-/munkakörülményeket biztosítani, amikor az kiharcolta. A középréteg életmódja és életszínvonala a nyugati országban pedig az utóbbi 80 évben szinte változatlan, sőt inkább romlik, annak ellenére hogy ezek az országok sokáig a gazdasági növekedés élén jártak. Lakás, nyaraló, 1-2 autó, évente külföldi nyaralás, ez az élet, max. És ha egy feltörekvő ország pl Japán Kína, Kistigrisek elérik azt az átlagéletszínvonalat, amit a nyugati átlagpolgár, akkor az olcsó munkaerő jelentette versenyképességi előnyük megszűnése miatt leáll a további kiemelkedő gazdasági növekedésük.
Az AI/robot alapú termelés növekedésének is van egy erős korlátja és ez a fogyasztás. Fölösleges termelni, ha a melós, az átlagember nem tudja megvenni. SZal, akkor odaadják a pénzt a hipergazdagok a szegényeknek, hogy ők még gazdagabbak lehessenek? Érdekes próbája lesz ez a zsugoriságnak és az előrelátásnak. Az emberi történelem azt bizonyítja, hogy sajnos mindíg a az előbi az erősebb. Szal nem kell félni az AI okozta gazdasági növekedési káosztól. ;)
A cikk ott téved, hogy jó szokás szerint habár nekiállnak a történelmi gyökereket, meg a termelőeszközök fejlődését feltárni, azonban a végére szokás szerint beleragadnak a sztender pénzügyi közgáz posványva, elszakadnak a reálgazdaságtól, elfelejtik azt, hogy a gazdaság a termelés és fogyasztás egyensúlya. Hozzátenném, hogy van legalább egy olyan gazdaság a világon, amely alapvetően nem ilyen pénzcentrikus gazdasági gondolkodáson alapul, és ez Kína.
Röviden. XD
Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2025.07.29. 12:12:53 -
dyra #4 Én megmondom mi lesz. Még egy kommunista (vagy máshogy hívják de a lényeg ugyanaz lesz) forradalom. Unatkozó emberek milliói elkölthető jövedelem nélkül előbb utóbb fellázadnak és neki mennek a politikai rendszernek. -
#3
A gazdaságok eredetileg nagyrészt a népesség növekedése révén növekedtek. A bővebb termés több embert tudott ellátni, több mezőgazdasági termelő pedig gazdagabb termést eredményezett.
Valójában azonban az ellenkezője történt: a több ember nem csak többet evett, hanem több ötlete is volt. Ezek az ötletek mind a termelés növekedéséhez, mind pedig végül alacsonyabb termékenységhez vezettek, ami az egy főre jutó termelés növekedését eredményezte.
HA azt nézzuk, most is ez lenne, csak most virtuálisan növekedne a népesség. ÉS ugy lenne nagyobb a termelékenység, hogy az egy före juto fogyasztás csökkenne, mivel az MI-nek és a robotoknak, nem kell élelmiszer és egyéb szükséglet. Viszont MI-t és robotot viszonylag gyorsan és végtelen számban tudnánk növelni. amik se helyet se fogyasztást nem igényelnek. Mármint olyat amit az embereknek szuksége van.
Viszont az olyan dolgoknak sztem véges határa van ami organikus, tehát élelmiszert hiába találnak ki uj ötleteket és hatékonyabb modszert, nem lesz egy ponton tul több növény avgy hus amit elö lehet állitani . vagy átálnak a szintetikus rendszerekre . -
#2
A gazdagok még gazdagabbak, a szegények még szegényebbek lesznek. -
#1
Szerintem az MI előre fogja lendíteni a kutatásokat és akár a szingularitáshoz is elvezethet idővel. Egyszerűen azért mint a prím számok esetében ha nekem kéne egy füzettel keresni a legnagyobb prím számot igazából lehet eljutnék az életem végéig pár tízezer, vagy milliós prím számig pláne ha nem egyenként mennék hanem utánajárnék az elméletének, de hogy a mostani 42 milliós számsort az utódaim sem érnék el az tuti, meg a füzetbe sem férne ki....
Ugye a prím szám keresésnél a számot tudta a CPU generálni az algoritmus alapján és egy másik algoritmus le tudta ellenőrizni, hogy tényleg nem-e osztható valamivel.
Sok kutatási területen eddig is tudtunk volna random dolgokat generálni, csak erőforrás nem lett volna arra hogy ember ezt átnézze, most hogy ilyen szintű MI-nk van simán beülhet az ellenőrzés részére és kiszűrheti azokat az eredményeket amik igéretesek és nem millió kombinációt kell kipróbálni a tudósoknak csak párat.
Az igaz, hogy itt nem az MI az ötletgazda, meg nem is biztos amit kiválaszt, de már a mostani rendszerekkel elérhető ez. Hány felfedezés véletlen alapú, meg hánynál tudják hogy kb merre kell keresgélni de egyszerűen túl sok a lehetőség hogy mindet kipróbálja valaki. Szóval ez az ellenőrző része a dolognak lett most hirtelen nagyon fejlett és értelmes.
Viszont az, hogy lecsapódik az embereknél, hát majd valahol a végén biztos. Mert a mostani fejlődés is lecsapódott valahol, most egy átlagember sok tekintetből jobban él mint egy középkori király. Viszont az átlag termelékenység növekedésből származó többlet profit csak egy kis része csepegett le. Egyre nagyobbak a társadalmi különbségek.... Sokan most is próbálják kitalálni hogy mi az a minimális bér amiért még bejárnak és ez nem sokban más mint a rabszolgaság, mert régen egyiptomban is kötelesek voltak kaját, piát, szállást, pihenést rendezni a rabszolgáknak, most meg inkább adnak pár papirfecnit és oldd meg magad, de ahhoz meg nem adnak eleget legtöbb esetben, hogy osztályt tudj előre lépni, vagy hogy részesülj a termelékenység növekedés előnyeiből....