6
-
kvp #6 "Aztán pampoghat kína 15 ezer kilométerről. Nincsenek ott a katonái és a flottája, hogy súlyt adjon a szavainak."
Ezert van az az utobbi idoben, hogy ha afrikaban a torzsi harcosok megtamadnak szinte barmilyen uj banyat vagy feldolgozouzemet, akkor a kinai munkasok mellett egyre gyakrabban kinai katonak halnak meg. Nem hulyek, az ipari berendezesek es fegyverek melle sajat katonakat is adnak, hogy biztositsak az allamrendet, azaz a befekteteseik biztonsagat.
"Mit tud tenni kína, ha 20 ország úgy dönt, hogy egy kannyit se hajlandó törleszteni Kínának? Háborúba keveredik a fél világgal?"
Visszaveszi Tajvant es segit Eszak Koreanak hogy ugyanezt tegye Del Koreaval es ezzel a vilag szinte teljes modern felvezetogyartasa a kezebe kerulne. Plusz meddig birna a nyugati vilag a kinai termekek nelkul? Meddig birnak az afrikai allamok a kinai termekek es orosz elelmiszerek nelkul? Gyakorlatilag egy Kina ellenes gazdasagi blokadtol osszeomlana a nyugati gazdasag es ehinseg lenne Afrikaban. Ezt az afrikai vezetok szeretnek nagyon elkerulni, meg akar azon az aron is, hogy a kianaiak beengedik az orszagukba. Mar nallunk is vannak kinai rendorok es (egyelore) minimalis szamban es minimalis fegyverzettel kinai katonak is. (az itt dolgozo vasutepito cegek biztonsagat biztositjak) A NATO meg ki van borulva rajta, mert ez van Del Amerikaban es Afrikaban is es ott is tart karokkal fogadtak oket.
Szoval Kina celja az, hogy az egesz vilag a nyugati globalistak ellen felallas alakuljon ki es nagyon jol halad. Ezt nagyon konnyu volt elerni, a helyieknek fontos termekeket ad a nyersanyagokert cserebe es nem ellophato penzt, igy a globalis del allamai jelentos eletszinvonal novekedest tudnak elerni ha Kina politikai es katonai szovetsegesei lesznek. Cserbe csak meg kell engedni a Kinai bazisok letrehozasat, ahogy a nyugati szovetseg tagallamainak az amerikai bazisokat. Szoval ha nem tortenik valami, akkor par evtized mulva a NATO vs az vilag lesz a felallas. Viccesen szolva ez lesz "a nagy Kina kovacsolta frigy" es most mar az oroszok is benne vannak... -
t_robert #5 Amúgy nem véletlen, hogy Kína igyekszik minnél több potenciális nyersanyag lelőhelyre rátenni a mancsát Afrikán át Dél-amerikáig és minden fele a világban. Ezzel biztosítandó a monopol helyzetet sok nyersanyag kitermelésében. Persze a dolog azért nem tökéletes, mert garancia nincsen rá, hogy mondjuk egy dél-amerikai bánya mondjuk kínai tulajdonban is marad 15 ezer kilométer távolságban. Ha úgy alakul azért minden állam képes kisajátítani egy kínai bányát is a saját országukban, hogy aztán eladják a kitermelést mondjuk egy nyugati társaságnak. Többért. Aztán pampoghat kína 15 ezer kilométerről. Nincsenek ott a katonái és a flottája, hogy súlyt adjon a szavainak. Hiába akarna mondjuk katonailag fellépni, mert a csúnya rosszak elvették ebül szerzett bányáit, hamar megjellenne ott a nyugati országok hadereje is, hogy súlyt adjon a saját érdekeinek. És hát gazdasági nyomás is kérdéses, mert ha túl feszitik a húrt, akkor azért hozhat törvényt egy ország, hogy már pedik ők kínai tartozásokat nem hajlandóak vissza fizetni, mert így és úgy ügyeskedéssel kerültek adósságba. Mit tud tenni kína, ha 20 ország úgy dönt, hogy egy kannyit se hajlandó törleszteni Kínának? Háborúba keveredik a fél világgal? Vagy lenyeli a békát? Azért mindig is azoknak az érdekeknek volt súlya a világban, amit szuronyokkal is meg lehetett támogatni. -
#4
Nem azzal van a gond, hogy máshol is van érc, hanem, hogy meg kell nyitni a bányát, oda kellenek bányászok és egyéb munkakörökre emberek, valamint a feldolgozáshoz szükséges technológiára is szükség van amellett, hogy szintén kellenek oda emberek.
Kína ezen technológiában sokkal előrébb van, mint más. Neki működő cégei vannak, míg itt max csak tervezgetnek.
Arról nem is beszélve, hogy ott az emberek még megcsinálják. Itt ki fogja ezt csinálni?
Ha körbenézel a "mai fiatalság" körében, akkor senki nem akar majd ilyen helyen dolgozni. Vagy csak nagyon kevesen, ami kevés lesz ahhoz, hogy megfelelő ellátást biztosítson a gyárak számára.
Lehet mondani, hogy majd jönnek keletről, de ott sem mennek ezek a szakmák. Idegen nyelvűeket meg betanítani azért nem olyan egyszerű. És nem is biztos, hogy azt akarja majd csinálni élete végéig.
A migránsok is kilőve, mert azok eleve nem dolgozni jönnek ide.
Szóval amellett, hogy nincs ipar, még ember sem lesz.
Pont nemrég cikkeztek itt arról, hogy hiába épül csipgyár a németeknél, nem lesz szakképzett ember, aki csinálja is a csipeket. -
t_robert #3 Amúgy a dolog nem teljesen fekete vagy fehér. Gallium és germánium is van máshol is a világon nem csak kínában. Kérdés sokkal inkább gazdasági mint földrajzi. Az ilyen fémek jellemzően a a rézércekben fordulnak elő nagyobb arányban és a rézbányázat és rézérc feldolgozás melléktermékeként kerül előállításra. Kinán azért volt a hangsúly, mert gazdaságosan és olcson lehetett kitermelni ott. de ha kína kekeckedik, akkor felveri az árat, ami által egyre több helyen éri meg feldolgozni a germániumot és galliumot is. Van a nyugati országokban is nyersanyag csak eddig nem érte meg foglakozni vele, mert ha mondjuk európában termelik ki, akkor tonnája mondjuk(nem tudom a valós árat) 5000 dollár/tonna, ha kínában termelik ki akkor még szállítással együtt is mondjuk 3000 dollár. Így a világ inkább kínából veszi, mivel a 3000 dollár költség kisebb, mint az 5000 dollár. de ha felverik az árat mondjuk 8000 dollárra tonnánként akkor már megéri beruházni és termelni máshol is. Rengetek nyeranyag van afrikában is. De sok helyen újra nyitnak bányákat európában is mert már gazdaságos a kitermelés. amúgy ugyan ez van az olajjal és gázzal is. ha túl tolják az árakat, akkor már megéri máshol is termelni az olajat és a földgázt. és beindulnak a pala olaj és gáz kitermelő helyek. és máris megéri 100 dolláréros ár mellett kitermelni egy hordó kőolajat 70 dolláros költséggel. De ha 50 dollár az ár akkor békén hagyják a 70 dolláros költséggel termelő lehetőségeket. Amúgy magyarországon is van egy relative nagyobb több száz milliárd köbméteres földgáz mennyiség. Éves szinten 10 millárd göbméter gázt használunk vagyis egy ilyen készlet akár 30 évre is fedezné Mo földgáz igényét. Csak egy gond van vele......... hogy átlagosan 7-8 km mélyről kéne kibányászni. Aminek költsége nem verseny képes olyan helyekkel ahol 1000 méter mélyről lehet bányászni. De ha tartósan meghaladná mondjuk az olaj ár a világban a 200 dollárt. Akkor megéri már lefurni 150 darab gázkitermelő kutat darabját vagy 1 milliárdért. Vagyis rengeteg féle nyersanyaggal vagyunk így nem az a gond, hogy nincsen belőle, hanem hogy adott áron nem éri meg beruházni és kitermelni. Nem csak kínában vannak nyersanyagok csak adott költség szintek mellett ott éri meg kitermelni. -
FICEK9 #2 Visszanyalt a fagyi -
#1
Semmi gond,majd adnak az oroszok :) A csúnya Kínát meg jól meg kell szankciózni! A nagy USA majd rendet tesz ugye?
Utoljára szerkesztette: barret, 2024.08.27. 23:59:03