A Lordok Háza szerint a katasztrófaforgatókönyv csak szándékos figyelemelterelés az MI-cégek részéről
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#2
Ez a kérdés nem új, nem az AI az első eset amikor az IT szektorban ez felvetődik.
Példaként említve a zárt technológiákkal szemben fellépő szabad szoftver mozgalom kérdés Linuxostul, szabad formátumoktól, szabadon hozzáférhető szabványokig terjedően és ami ugye létezik gyak a 60-as évektől legalább.
Kezdjük az utóbbinál a dolgok vizsgálatát a szabványoknál. Ha egy szabadon/ingyenesen hozzáférhető általánosan használt sztenderdizált technológiához illesztem a termékem, akkor azzal a piac egy szélesebb részéhez férek hozzá, mintha magam bütykölöm a dolgokat. Általában. Lásd mobil piac Apple vs. mindenki más. Látható, hogy itt a zártságnak is lehet előnye, ha a szűk piaci szegmensem további zsugorodását akarom megakadályozni.
Azonban pl az M$ üzletpolitikájának eredményeképp a PC és más piac olyan részeibe terjesztették el akár 90%-ra a saját technológiájukat, amlyért épésszel már rég nem kérhetnének pénzt, mert kvázi-szabványokká váltak. Vagy az amcsi trösztellenes szervezetnek nemes egyszerűséggel 5 részre kellett volna vágnia a céget kb 2 évtizeddel ezelőtt, vagy bejegyezni ezeket a formátumokat, technológiákat mint szabadon hozzáférhető szabványok, amelyekeért a cég a mai napig pénzt kér, és így gyak lenyúlja a piacot. (Lásd még az amcsi autó és filmipar hogy prbálta elkerülni a jogdíjak kifizetését, és mert ezt sikeresen megtette ezért tudott sikeres lenni a Ford T-modell, mint az első népautó, vagy létrejönni, kiköltözni New Yorkból, hogy aztán világsikert érjen el az amcsi filmipar.)
Az azóta megjelent új versenyzők, google, meta csak használják azt a piac ellenes gyakorlatot, amit a M$-nél már jó pár évtizede szentesítettek a hatóságok, kormányzatok. Nyilván sok 10 milliárd $ éves bevételből az államnak van adója, egy ingyenes szabványból meg nincs.
Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2024.02.06. 13:02:03
Példaként említve a zárt technológiákkal szemben fellépő szabad szoftver mozgalom kérdés Linuxostul, szabad formátumoktól, szabadon hozzáférhető szabványokig terjedően és ami ugye létezik gyak a 60-as évektől legalább.
Kezdjük az utóbbinál a dolgok vizsgálatát a szabványoknál. Ha egy szabadon/ingyenesen hozzáférhető általánosan használt sztenderdizált technológiához illesztem a termékem, akkor azzal a piac egy szélesebb részéhez férek hozzá, mintha magam bütykölöm a dolgokat. Általában. Lásd mobil piac Apple vs. mindenki más. Látható, hogy itt a zártságnak is lehet előnye, ha a szűk piaci szegmensem további zsugorodását akarom megakadályozni.
Azonban pl az M$ üzletpolitikájának eredményeképp a PC és más piac olyan részeibe terjesztették el akár 90%-ra a saját technológiájukat, amlyért épésszel már rég nem kérhetnének pénzt, mert kvázi-szabványokká váltak. Vagy az amcsi trösztellenes szervezetnek nemes egyszerűséggel 5 részre kellett volna vágnia a céget kb 2 évtizeddel ezelőtt, vagy bejegyezni ezeket a formátumokat, technológiákat mint szabadon hozzáférhető szabványok, amelyekeért a cég a mai napig pénzt kér, és így gyak lenyúlja a piacot. (Lásd még az amcsi autó és filmipar hogy prbálta elkerülni a jogdíjak kifizetését, és mert ezt sikeresen megtette ezért tudott sikeres lenni a Ford T-modell, mint az első népautó, vagy létrejönni, kiköltözni New Yorkból, hogy aztán világsikert érjen el az amcsi filmipar.)
Az azóta megjelent új versenyzők, google, meta csak használják azt a piac ellenes gyakorlatot, amit a M$-nél már jó pár évtizede szentesítettek a hatóságok, kormányzatok. Nyilván sok 10 milliárd $ éves bevételből az államnak van adója, egy ingyenes szabványból meg nincs.
Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2024.02.06. 13:02:03
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#1
Ha elfogadjak a szerzoi jog megserteset, akkor az osszes regi szerzoi jogra alapulo gazdasagi modell kidobhato az ablakon. Ha nem fogadjak el, akkor azok akik eddig se torodtek a szerzoi joggal (Kina) elonybe kerulhetnek. Ha elfogadjak a zart modellt, akkor onnantol a nagy piaci cegek irjak a torvenyeket es senki meg elvi szinten sem lathatja, hogy mi alapjan dont egy-egy rendszer. Ha nem fogjak el, akkor a nyiltta tett modelleket barki lemasolhatja es ugy mar nehez vele penzt keresni. Ha korlatozzak a hozzaferest, akkor onnantol az igazsagrol a hozzaferessel rendelkezo cegek dontenek, ha nem korlatozzak akkor viszont ellenuk is felhasznalhato lesz a technologia. Ez igy elsore egy lose-lose esetnek tunik, igy is ugy is annyi a gazdasagnak es a tarsadalmi rendnek.
Szerintem egyebkent be kellene tartani es tartatni a szerzoi jogokat, mindezt viszont kulso feles tanusito szervezetekkel ellenorizve es publikalni kellene a betanitasi adatbazis tartalomjegyzeket es a felhasznalt algoritmusokat. Ezzel ugyan nagyon dragava valna a technologia es szinte lehetetlen lenne vele penzt keresni, de aki a hasznonszerzes lehetosege nelkul penzt akarna fektetni bele, az megtehetne. Mindezt biztonsagos, de nemzetkozi szinten korlatozott modon. Aki pedig nem hajlando belemenni egy ilyen modellbe, azzal az oroszoknak is hatarozottabban leallitani a nemzetkozi kereskedelmet. Ha a teljes nyugati vilag belemegy ebbe es ra tudjak venni az osszes fejldo orszagot, akkor ezzel akar izolalhatnak Kinat is, aki vegul varhatoan inkabb ugyancsak feladna az ilyen jellegu kutatasait a vilagpiachoz valo hozzaferesert cserebe.
Miert nem valoszinu ez a dontes? Mert a legtobb nyugati vezetot a nekik fizeto nagytokesek iranyitanak es a profitszerzes lehetosege szamukra fontosabb mint a tarsadalmi rend megorzese. Ezert tunik ugy, hogy meg egy nuklearis haboruba is belemennenek, azt remelve, hogy vegul ugysem fog bekovetkezni, mint ahogy a nagy tozsdei osszeomlasokat is meg tudtak eddig uszni. Azt persze kevesen latjak, hogy egy globalis nuklearis haboru eseten nincs olyan, hogy majd az adobol kimentik oket, de csak oket.
Szerintem egyebkent be kellene tartani es tartatni a szerzoi jogokat, mindezt viszont kulso feles tanusito szervezetekkel ellenorizve es publikalni kellene a betanitasi adatbazis tartalomjegyzeket es a felhasznalt algoritmusokat. Ezzel ugyan nagyon dragava valna a technologia es szinte lehetetlen lenne vele penzt keresni, de aki a hasznonszerzes lehetosege nelkul penzt akarna fektetni bele, az megtehetne. Mindezt biztonsagos, de nemzetkozi szinten korlatozott modon. Aki pedig nem hajlando belemenni egy ilyen modellbe, azzal az oroszoknak is hatarozottabban leallitani a nemzetkozi kereskedelmet. Ha a teljes nyugati vilag belemegy ebbe es ra tudjak venni az osszes fejldo orszagot, akkor ezzel akar izolalhatnak Kinat is, aki vegul varhatoan inkabb ugyancsak feladna az ilyen jellegu kutatasait a vilagpiachoz valo hozzaferesert cserebe.
Miert nem valoszinu ez a dontes? Mert a legtobb nyugati vezetot a nekik fizeto nagytokesek iranyitanak es a profitszerzes lehetosege szamukra fontosabb mint a tarsadalmi rend megorzese. Ezert tunik ugy, hogy meg egy nuklearis haboruba is belemennenek, azt remelve, hogy vegul ugysem fog bekovetkezni, mint ahogy a nagy tozsdei osszeomlasokat is meg tudtak eddig uszni. Azt persze kevesen latjak, hogy egy globalis nuklearis haboru eseten nincs olyan, hogy majd az adobol kimentik oket, de csak oket.