2
-
#2
Ez a kérdés nem új, nem az AI az első eset amikor az IT szektorban ez felvetődik.
Példaként említve a zárt technológiákkal szemben fellépő szabad szoftver mozgalom kérdés Linuxostul, szabad formátumoktól, szabadon hozzáférhető szabványokig terjedően és ami ugye létezik gyak a 60-as évektől legalább.
Kezdjük az utóbbinál a dolgok vizsgálatát a szabványoknál. Ha egy szabadon/ingyenesen hozzáférhető általánosan használt sztenderdizált technológiához illesztem a termékem, akkor azzal a piac egy szélesebb részéhez férek hozzá, mintha magam bütykölöm a dolgokat. Általában. Lásd mobil piac Apple vs. mindenki más. Látható, hogy itt a zártságnak is lehet előnye, ha a szűk piaci szegmensem további zsugorodását akarom megakadályozni.
Azonban pl az M$ üzletpolitikájának eredményeképp a PC és más piac olyan részeibe terjesztették el akár 90%-ra a saját technológiájukat, amlyért épésszel már rég nem kérhetnének pénzt, mert kvázi-szabványokká váltak. Vagy az amcsi trösztellenes szervezetnek nemes egyszerűséggel 5 részre kellett volna vágnia a céget kb 2 évtizeddel ezelőtt, vagy bejegyezni ezeket a formátumokat, technológiákat mint szabadon hozzáférhető szabványok, amelyekeért a cég a mai napig pénzt kér, és így gyak lenyúlja a piacot. (Lásd még az amcsi autó és filmipar hogy prbálta elkerülni a jogdíjak kifizetését, és mert ezt sikeresen megtette ezért tudott sikeres lenni a Ford T-modell, mint az első népautó, vagy létrejönni, kiköltözni New Yorkból, hogy aztán világsikert érjen el az amcsi filmipar.)
Az azóta megjelent új versenyzők, google, meta csak használják azt a piac ellenes gyakorlatot, amit a M$-nél már jó pár évtizede szentesítettek a hatóságok, kormányzatok. Nyilván sok 10 milliárd $ éves bevételből az államnak van adója, egy ingyenes szabványból meg nincs.
Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2024.02.06. 13:02:03 -
kvp #1 Ha elfogadjak a szerzoi jog megserteset, akkor az osszes regi szerzoi jogra alapulo gazdasagi modell kidobhato az ablakon. Ha nem fogadjak el, akkor azok akik eddig se torodtek a szerzoi joggal (Kina) elonybe kerulhetnek. Ha elfogadjak a zart modellt, akkor onnantol a nagy piaci cegek irjak a torvenyeket es senki meg elvi szinten sem lathatja, hogy mi alapjan dont egy-egy rendszer. Ha nem fogjak el, akkor a nyiltta tett modelleket barki lemasolhatja es ugy mar nehez vele penzt keresni. Ha korlatozzak a hozzaferest, akkor onnantol az igazsagrol a hozzaferessel rendelkezo cegek dontenek, ha nem korlatozzak akkor viszont ellenuk is felhasznalhato lesz a technologia. Ez igy elsore egy lose-lose esetnek tunik, igy is ugy is annyi a gazdasagnak es a tarsadalmi rendnek.
Szerintem egyebkent be kellene tartani es tartatni a szerzoi jogokat, mindezt viszont kulso feles tanusito szervezetekkel ellenorizve es publikalni kellene a betanitasi adatbazis tartalomjegyzeket es a felhasznalt algoritmusokat. Ezzel ugyan nagyon dragava valna a technologia es szinte lehetetlen lenne vele penzt keresni, de aki a hasznonszerzes lehetosege nelkul penzt akarna fektetni bele, az megtehetne. Mindezt biztonsagos, de nemzetkozi szinten korlatozott modon. Aki pedig nem hajlando belemenni egy ilyen modellbe, azzal az oroszoknak is hatarozottabban leallitani a nemzetkozi kereskedelmet. Ha a teljes nyugati vilag belemegy ebbe es ra tudjak venni az osszes fejldo orszagot, akkor ezzel akar izolalhatnak Kinat is, aki vegul varhatoan inkabb ugyancsak feladna az ilyen jellegu kutatasait a vilagpiachoz valo hozzaferesert cserebe.
Miert nem valoszinu ez a dontes? Mert a legtobb nyugati vezetot a nekik fizeto nagytokesek iranyitanak es a profitszerzes lehetosege szamukra fontosabb mint a tarsadalmi rend megorzese. Ezert tunik ugy, hogy meg egy nuklearis haboruba is belemennenek, azt remelve, hogy vegul ugysem fog bekovetkezni, mint ahogy a nagy tozsdei osszeomlasokat is meg tudtak eddig uszni. Azt persze kevesen latjak, hogy egy globalis nuklearis haboru eseten nincs olyan, hogy majd az adobol kimentik oket, de csak oket.