8
-
Ellaberin #8 Ez nagyon összetett probléma és a gyártók tudatosan tettek is róla, hogy ne lehessen-, vagy ne legyen érdemes megjavíttatni.
Már akkor elment a hajó, amikor azt megengedték pl. az akkumulátoros eszközöknél, hogy azok bontás nélkül nem cserélhetők. Akár olyan megoldásokkal, hogy egybe van ragasztva a kijelzővel egy telefonon, hogy még véletlenül se cseréltesd, mert annyiért már kapsz egy újat.
Tehát lehet ezt így utólag szabályozgatni, jóformán iparágakat kellene hozzá újratervezni, amit senki sem fog megtenni.
Nagy előrelépés lenne inkább az, ha végre valóban újrahasznosítanának 99%-ban és nem az afrikai sivatagba vagy az óceánokba öntenék ki veszélyes hulladékként.
De fog ez változni, ahogy embargóznak a nagy államok egymással szemben a nyersanyag hiány rá fogja kényszeríteni a világot a józanabb gondolkodásra, cselekvésre - csak ki tudja mennyi idő még. -
kvp #7 "Egyes elektronikai eszközöknél az akku cserélhetetlensége az, ami bőszítő. Lenne egy az idők végézetéig jó tableted pl. de az akksi már szar = kuka."
A mai keszulekekben vannak kopo alkatreszek, amiket eleve cserelhetore kellenne tervezni. Ilyen az aksi, a belso hattertarkent hasznalt flash tarolo es az oled kijelzo. Az aksi adott szamu teljes toltesi es kisutesi ciklust bir, a flash tarolo cellankent adott szamu torlesi es ujrairasi ciklust, mig az oled-ek adott szamu kibocsatott fotont, tehat a hasznalati fenyero es az uzemido integraltja szerint kopnak. Es ezek nem a meghibasodo, hanem tervezetten elkopo alkatreszek.
A fentiekbol az aksi es a kijelzo az ami jelenleg cserelheto, ha a gyarto lehetove teszi ezt. A rendszer hattertar tobbnyire nem cserelheto, mert a keszulekek biztonsagi rendszere nem teszi lehetove a teljes rendszer ujratelepiteset. Ha valaki karban tudja tartani a keszuleket, akkor is elobb-utobb elkopik a rendszer hattertar es akkor a keszulek kuka, viszont ez pl. egy rendes telefon eseten akar 7-8 ev is lehet, ami 2.5-3 aksinak es kb. 2 kijelzonek felel meg. Hagyomanyos pc-k eseten a hattertar is cserelheto volt, ez kezd kimenni a divatbol, egyre gyakoribb a fixen beforrasztott, csak az eloretelepitett os-t futtato megoldas. A mindenhova szetszort kondenzatorok kopasa is problemas, de az mar a tervezett elevules kerdeskore lenne.
Tehat a legtobb javitasi kezdemenyezes jelenleg a kopo alkatreszek cserelhetosegerol szol, mint amikor szabvanyositottak az autogumikat, hogy ne csak a gyartoja tudjon kereket szallitani egy autora.
A komponens csere szintu javitas pedig azt teszi lehetove, hogy a meghibasodott alkatreszek cserelhetoek legyenek. Ez tobbnyire egy-egy egysegnyi aramkor vagy periferia cserejet jelenti egyben. Ezt is tamogatjak az uj torvenyek.
Az aramkor szintu javitashoz viszont szaktudas es technikai informacio kell es ez utobbit a cegek nem akarjak kiadni a konkurenseik szamara. (ha egy szervizes hozzafer, akkor a kinai konkurens ceg is) Ez viszont mar politikai es katonai kerdes, nem a javitas jogarol, hanem a kereskedelmi es fegyveres haborukrol szol.
Idealis esetben minden informacio nyitott es szabvanyos lenne es barmelyik termeket barki let tudna gyartani, akar az eredeti termek letrehozasa utan evszazadokkal is, de ez a kapitalista rendszerben nem igazan elkepzelheto. -
#6
Manapság a javítás nagyjából abból áll, hogy kicseréled az alkatrészt, ami nincs ráforrasztva a NYÁK-ra, ha a NYÁKon szart be valami, akkor meg az egész nyomtatott áramköri lapot. Régen volt mindenhez kapcsolási rajz, illetve elég nagyok, és kevéslábúak voltak az alkatrészek ahhoz, hogy ki tudd szedni az alkatrészt idegbaj vagy a nyomtatott áramkör / azon egy alkatrész szénné égetése nélkül. Manapság ez már nehezen megoldható, vagy szerencsejáték, hogy nem cseszel-e el valamit; vagy egyáltalán nem megoldható.
Szóval most már a javítás lehetősége eléggé lecsökkent, és kevésbé szakértői, mint ügyességi tevékenység (értem én ezalatt, hogy bárki tud vakon cserélgetni alkatrészeket, ha van egy kis ambíciója és ügyessége hozzá, viszont pl. hibák kiméregetéséhez már tudás is kéne). Persze még mindig vannak olyanok, akik ismerik vagy megpróbálják kiismerni egy adott áramkör kapcsolását, és nem kell kukázni egy egész NYÁK-ot, ha azon valami bedöglik (ami különösen akkor hasznos, ha az a nyák pl. egy komplett hardverelem és/vagy drága). -
militavia #5 Egyes elektronikai eszközöknél az akku cserélhetetlensége az, ami bőszítő. Lenne egy az idők végézetéig jó tableted pl. de az akksi már szar = kuka. -
militavia #4 Annyira komplexek az alkatrészek, hogy fő egységen belüli hibát javítani szinte lehetetlen, mérnöki tudás kell hozzá.
Az más kérdés, hogy egy akkora város, mint NY és az almás pofátlan árai mellett, ha valaki ért hozzá, akkor még az almás félárhoz képest is simán megélhet ebből, mert van mit javítani.
Vagy amikor egy sima csati hibánál 1000 USD nagyságrendű alkatrészcserét számláz ki az alma.
Inkább arról van szó, hogy bárki megvehesse a panelt és bárki elvégezhesse ezt. Nem 1000, hanem akár csak 300 dolcsiért.
Inkább ez a mozgalom lényege a full monopolhelyzet = túlárazás megszűntetése. -
And37 #3 "A javítás az lenne mikor panel szinten meghatározzák a hibát, lecserélik a hibás alkatrészt és visszamegy a termékbe.
Csakhogy ezt senki nem vállalja. Ehhez eszközök kellenek, teszterek, melyek nem 2 fillérbe kerülnek. A szakképzett munkaerőről nem is beszélve."
Azért még ha eszközöd meg szakembered lenne, akkor se mindig érdemes. Egyrészt jóval olcsóbb előállítani egy újat a gyártósoron, mint egyedileg végigtesztelni (mert az egyik ezerszám ontja magából, a másik meg 1-1 darab), másrészt bizonyos bonyolultság fölött esélytelen úgy tesztelni, hogy kijelenthesd, minden körülmények között jó.
Nekem pl. volt egy monitorom, ami bekapcsolás után 3 másodperccel lekapcsolta a háttérvilágítást. Visszavittem garanciálisan kamerafelvétellel mutatva a hibát, srác tesztelgette és nem jött elő neki. Vagy a hőmérséklet, vagy a különböző bemenet, sose tudjuk meg. Az ő tesztje alapján hibátlan volt. De ha a panelt alaposabban tesztelték volna, se biztos hogy előjön egy hőmérsékleti hiba, vagy az hogy ha valamelyik jelszint a specifikáció alsó vagy felső sávjában van és egy másik jelszint meg pont nem, akkor romlik el... Egyszerűen túl sok a kombináció, így van, amikor hatékonyabb kukázni a rossz alkatrészt, mint az előállítási költsége sokszorosát elkölteni a kimérésére és kijavítására (lépésenként végigjavítgatni egy túlfeszültségből eredő kárt, vagy pl. nagyon bonyolult IC-ket cserélni.)
Ettől még újra lehetne hasznosítani, meg a típushibákat sokkal jobban kellene javítani. És ha kényszerítik a gyártókat, azért tudnának jó eszközöket javíthatóbb módon is csinálni, ha pl. nem összepattintják a műanyagot hanem beraknak két csavart. -
#2
Azért a javítás mélysége sem mindegy. Oké, hogy táblagépből és telefonból sok van, de a TV, hűtő, mosógép és egyéb dolog sokkal több alkatrészt tartalmaz.
Fél évtizeddel ezelőtt a kolléganőm TV-jét is megjavították volna, kicserélték volna a benne lévő panelt annyiért, amennyiért kap egy új TV-t. Hol itt a javítás?
A hotel mosogatógépe forralta a vizet. A szerelő kicserélte a vezérlőpanelt és ennyi. Megkérdeztem, hogy javítják e a panelt, mi lesz a sorsa. Azt a választ kaptam, hogy kuka. Ezt én nem nevezném javításnak.
A javítás az lenne mikor panel szinten meghatározzák a hibát, lecserélik a hibás alkatrészt és visszamegy a termékbe.
Csakhogy ezt senki nem vállalja. Ehhez eszközök kellenek, teszterek, melyek nem 2 fillérbe kerülnek. A szakképzett munkaerőről nem is beszélve.
A megoldás a megfelelő újrahasznosítás és az olcsóbb termékek lennének. Az elsővel védenék a környezetet, a másodikkal a vevők sem panaszkodnának annyit.
De ebben a profitorintált világban a vevő csak addig számít, amíg vásárol. -
#1
Van egy kis gond evvel a javítósdival! Annyira le van már minden kicsinyítve,hogy lassan csak mikroszkóp alatt lehet valamit látni...Már minden javításhoz komoly gépesítés kell,régen egy táskában elfért a műhely. Ráadásul az eszközök 3-4 év alatt elavulnak.