9
-
t_robert #9 Azért ma már az adatközpontoknál igyekeznek napelem parkot és szélerőműveket mellé telepiteni. Hogy lehetőség szerint megtermeljék a szükséges energia minnél nagyobb részét környezetbarát módon. PR szempontból nehéz volna úgy eladni a lakosságnak már ilyesmit, hogy nagyon környezetszennyezők. Adni kell ma már egy nagy multi cégnek a saját image-re jócskán. Egyszerüen nem hagyhatják ma már figyelmen kivül a megfelelést a közgondolkodásnak. Azért marha sokat változott a közfelfogás a környezetvédelemről az elmúlt 15 évben. Egy cégnek, ami ad magára illik trendinek lenni a környezetvédelemben is. Vagy legalább is úgy tenni, mint akinek fontos kérdés. -
t_robert #8 A paksi erőmű is a duna vizét használja fel a másod körös hűtőrendszerben és a generátorok meghajtására. nyilván szürik a vizet mielött felforralják több száz atmoszféréa és több száz fokos nagy nyomású gözzé. Pedig ott a reaktorok termikus teljesítménye blokkonként nagyjából 1300 MW hő. a nagyobb adatközpontok úgy 20-30 MW elektromos teljesítménnyal mennek kb. Vagyis nagyjából 50-szer annyi hútővíz kell egyetlen paksi blokhoz, mint egy adatközponthoz... -
t_robert #7 A dolog annyiban csalóka, hogy a felhasznált víz nem veszik el.... a 6,4 millió köbméter víz a használat után is, 6,4 millió köbméter víz. Nagyjából még folyadék állapotban is marad. Nem hőerőmű, hogy sok száz atmoszféra telitett gőzzé váljon. de még a gözzé váló viz se veszik el, hiszen a gözből párából is elöbb utobb folyékony víz lesz. Amúgy a 6,4 millió köbméter víz nagyjából annyi, ami a dunán lefolyik 40-45 perc alatt átlagosan. Amúgy világszerte 30-40 szerverközpontról beszélünk darabonként akár sok ezer szerverrel. Nagyobb gond szerintem az energia inkább ha azt környzet szennyező módon állítják elő. -
t_robert #6 a sós viz nem annyira alkalmas hűteni. alapvetően sokkal jobban korrodál mindent mint az édesvíz. Pár éve kisérleteztek konténer méretű automatikus szerver központokat használni, amelyett a part mellett a tengerbe süllyesztettek. Vagyis egy levegőhőz képest jóval alacsonyabb környezetbe. Északabbra ahol 5-10 fok körüli a tenger hőmérséklete. de a dolog annyira nem vált be. Aztán pár év múlva kiszedték a konténert a tengerből a tengerből megnézni a hatásokat és a sós víz, a pára és egyebek sokat rontottak a állapoton. Nem véletlenül hűtenek édes vizzel azért. -
kvp #5 A gond az, hogy a legtobb helyen nem tengervizet hasznalnak, hanem edesvizet parologtatnak el. Ez johet az esobol, ekkor a mezogazdasaggal versenyzik az adatkozpont a vizert vagy johet a talajvizbol, ami viszont sok esetben gyorsabban merul mint ahogy toltodik, igy nem fenntarthato. Jellemzoen ivoviz helyett ugynevezett ipari vizet hasznalnak minden esetben, mint ahogy a hagyomanyos hoeromuvek eseten is, mivel sokkal olcsobb.
Harom megoldas van:
- vagy oda kell telepiteni az adatkozpontokat ahol van eleg szabadon felhasznalhato edes hutoviz (ha ott a kozelben van eleg energia)
- vagy tengervizet, esetleg folyovizet (lasd Paks) kell hasznalni a hutesre (ugyancsak megujulo energiaforras melle erdemes telepulni)
- vagy parologtatas helyett konvekcios leghutest kell alkalmazni, aminek jelentosen nagyobb az engergiaigenye (tobbnyire igy mukodnek az otthoni pc-k is)
A fo gond az, hogy ingyenes megujulo energia foleg a sivatagokban van, ahol viszont a hutovizbol van hiany. Mivel az energia eddig dragabb volt mint a hutoviz, igy sok esetben inkabb ide telepultek az adatkozpontok. (az olcso foldterulet csak bonusz volt)
"nehogymár folyó vizet használjanak a közmürendszerböl hütésre... az összes höcserélöt eltömiti a bennelévö lerakodó rengeteg ásványi anyag..."
A primer korben altalaban tiszta viz vagy mas hutokozeg aramlik, csak a vizpara alapu hutotornyokban erintkezik a rendszer a kulso, altalaban elozoleg lagyitott vizzel. Innentol egyebkent ez szabvanyos eromuvi hutotorony problema, reges regen megoldott. A masik gyakori megoldas amikor hocserelon keresztul nagy viztomegnek adjak az a folos hot, ilyen a tenger vagy folyovizes hutes es pl. igy mukodik Paks is. A Duna parolgasi vizvesztesege ilyenkor minimalis, bar alacsony vizallasnal csokkenteni kell a hotermelest, hogy ne forrjon fel a folyoviz. -
#3
És akkor mi van, ha sok vizet használnak? Kb. semmi se történik, csak elpárolog, vagy vissza engedik oda ahonnét vételezték. Ez csak akkor lenne probléma, ha szennyeznék is a vizet. -
dyra #3 Ipari szinten csak megoldják. -
Cat #2 Nyilván tisztítanak még rajta, de attól az még valahonnan származik. A Google is rengeteget fogyaszt, ők maguk írják:
"In 2021, the average Google data center consumed approximately 450,000 gallons of water per day."
1 gallon 3.78 liter. És nem egy adatközpontjuk van...
https://blog.google/outreach-initiatives/sustainability/our-commitment-to-climate-conscious-data-center-cooling/ -
DeviloftheHell #1 nehogymár folyó vizet használjanak a közmürendszerböl hütésre... az összes höcserélöt eltömiti a bennelévö lerakodó rengeteg ásványi anyag...