26
-
gosub #26 A kiegyenlítő gázerőművet üzemeltető cég meg szopja be a rengeteg veszteséget amit a soha meg nem térülő erőművébe fektetett. Sőt, még tartsa is üzemre készen. Gyorsan indíthatók, de egy indítás 2-3 napnyi használati amortizációt okoz. -
#25
Amikor nincs szél akkor van nap, amikor egyik sincs akkor kiegyenlítő gázerőmű. -
Archenemy #24 Szerintem is tök jó lenne a gyárak energiaellátását szélerőművekkel megoldani, max. nem termelnek mikor nincs szél. -
t_robert #23 Ja nálunk is "aggódtak a zaj miatt" így lakott területtől 10 km-es távon belül nem lehet szél turbinát építeni. Apróbb gond, hogy MO-n nem igen van olyan pont, amitől ne lenne 10 km-en belül egy lakott terület. És még ráadásul viszonylag szeles környék is. Így nálunk egy évtizede nem lehet szélerőműveket építeni. Meg is rekedtünk annál a 350 MW beépített teljesítménynél Pedig simán lenne hely vagy 2-3000 MW teljesítménynek is. Ezt is el kurta az orbán és nem kicsit hanem nagyon. Annyira arra koncentráltak, hogy ne legyen konkurenciája Paksnak, hogy keresztbe tettek a szélerőműveknek. Paksból meg nem igen lesz semmi így itt állunk energia nélkül. Miközben extra teljesítmény igényű iparágakat akarnak ide telepíteni.(aksi gyárak) -
paragic #22 De hát így is rendeződött. Már rég a háború előtti szinten vannak az árak. Van áram, van gáz, van energiabiztonság. -
gosub #21 Nem zavar, a covid utáni gazdasági beindulás következménye volt, ami idővel rendeződött volna. Viszont az energiaválságot az energiaszankciók szabadították rá az országra. Ha az nem lenne biztosítva lenne az energiabiztonságunk, még a németeké is, jóval nagyobb lenne a sokat emlegetett energiadiverzifikáció. -
paragic #20 Köszönjük a ruszki propagandát. Az ne zavarjon, hogy az energiaárak 2021--ben kezdtek emelkedni. -
Macropus Rufus #19 ennek van szép neve am.: Darius turbina. És marha régi cucc ám.
Ezen én is gondolkodtam. Egy Darius turbina működése egyáltalán nem szélirány függő, sőt a nagyobb szeleket is simán bírja, azokat amiknél a normál turbinákat már semleges lapátszögbe fordítják mert bajuk lesz. Aztán a perdületét is lehet szabályozni ellentétben a hagyományos turbinával. Szóval én sem nagyon értem a dolgot. -
Myers #18 "A magyar kormany egyebkent a gazdasagossag mellett inkabb a lakott teruletektol es az allatok vedett elohelyeitol mert tavolsag miatt aggodott,"
Na neee már! :) A magyar kormány az emberek, pláne az állatok élőhelye miatt baromira nem szokott aggódni. Lásd akku gyár telepítése a kertek végébe, Fertő-tó tönkre tétele.
A morajló zajjal kapcsolatban egyet értek. Baromira nem élnék szélerőmű szomszédságában. Egy kanadai duku filmben panaszkodtak az emberek, hogy elviselhetetlen ez a folyamatos mély zúgás. -
militavia #17 A vertiákális szélturbinákkal sokkal nehezebb kimenni az atmoszférikus határrétegből.
Ezért lettek népszerűek az egyre nagyobb turbinák, mert azért sikerült valamennyire fentebb tolni a fajlagos paramétereket.
Csak építeni és karbantartani horror ezeket. Mondjuk a területre eső teljesítménynél nem feltétlenül indokolt az, hog 200 méteren legyen a lapátcsúcs.
De nem merő passzióból nem terjed a vertikális design.
Ez kb. olyan hülye ötlet, mintha valaki merő passzióból ragaszkodna a C64-hez. -
militavia #16 A vertikális szélturbinák és a hagyományosnak más az optimális szélsebesség tartománya és költség szempontjából az optimuma.
Ennyi. Nem kell konteónat kreálni, hogy miért nem a vertikális terjed el.
Presze mivel magyar érintettsége is van a designnak értem én, hogy egyesek hite erős. -
defiant9 #14 Nincs olyan hogy legjobb. A teljes rendszerben több erőműtípusnak is helye van, az atomerőművel a fő gond az hogy drága megépítni, ahhoz képest amikor az erőmű maga a Napban van, létrehozta az univerzum nekünk ingyé.
![]()
-
kvp #14 "A nagy kérdés az, hogy 1 szélkerék hány másik szélkerék megépítését teszi lehetővé."
Jelenleg ez joval kevesebb mint egy. Sot van olyan ahol jobban jartunk volna ha az sloallitasahoz hasznalt szenhidrogent elegetjuk gazturbinakban, mert akkor tobb aramot kapnank mint amennyit a szelturbina megtermel az elete soran. Plusz kevesebb szemet is keletkezne -
#13
Leegyszerűsítve, tekintve hogy a zöld áram tárolását ipari mértékben nem oldották meg, ezért tekintve hogy akkor áll rendelkezésre amikor fúj a szél és süt a Nap, ezért hiábavaló erőlködés és pénzkidobás egy szint fölött az ilyen erőművek létesítése, háztetők bepanelezése. Pláne, hogy kb 17-20%-ot tud tőlük (diverzifikált, kistermelőktől) egy hagyományos hálózat felvenni.
Ergo, amíg a fenti fennáll mindíg is szükség lesz alaperőművekre, amelyek közül a jelenleg legjobb talán tényleg az atom. Csak mert az emberek este is szeretnek világítani, meg tölteni a Teszlájukat, amikor hazaértek.
Gratulálok német barátainknak, hogy az utolsókat is bezárták! -
#12
A nagy kérdés az, hogy 1 szélkerék hány másik szélkerék megépítését teszi lehetővé.
Ha több, mint 1, akkor elméletileg csak az első széria készült környezetszennyező módon, a többi már nem.
Persze ez egy elég nagy HA és elég nagy ELMÉLETILEG.
Arról nem is beszélve, hogy mindenki tolja, hogy zöld energiával megy. De, akkor miért helyezte Németország üzembe a fosszilis üzemanyaggal működő erőműveit? Miért kell Magyarországnak atomerőmű?
Van egyáltalán arról bizonylatuk, hogy honnan jön a culomb? (Nem mintha a culomb-ot érdekelné, hogy honnan jön és hova megy.)
Le kéne kapcsolni a hálózatról minden olyan áramforrást, ami nem zöld. Kíváncsi lennék, meddig bírja a zöld rendszer. -
#10
Sajnos az elhasznált rudak nem környezetbarátak. Ahogy a túlságosan meleg víz sem az, ami kijön a reaktortól.
A cikk annyit említ a vízerőművekről, hogy földrajzilag jó hely is kell hozzá. Azt már elfelejti, hogy, ha meg is épül, a környezetnek elég ártalmas lesz az is.
A már megépültek is azok voltak. -
kvp #6 A gond Magyarorszagon a foldrajz, azaz Arpadek a hibasak, amiert egy medence (az ugynevezett Karpat medence) aljan telepedtek le. Masodsorban pedig a trianoni beke a hibas, amiert az osszes magasabb magyar hegycsucs kulfoldre kerult. Itt a lavor aljan viszonylag vedettek vagyunk az erosebb szelek ellen.
A szelenergia egyebkent is szinte csak tengeren vagy a felso legkorben erheto el gazdasagos modon. Ebbol kifolyolag szeleromuvet foleg tengerpartok menten erdemes telepiteni. Arrol nem beszelve, hogy sok esetben a szeleromu megepitesenek es telepitesenek CO2 koltsege osszemerheto az altala a teljes elettartalma alatt megtermelt aram foldgaz alapu kombinalt ciklusos eromuvu elloallitasanak CO2 koltsegevel. Magyaran ha szeleromu epites helyett foldgazt egetunk, akkor is kb. hasonlo kibocsatast kapunk adott megtermelt energiamennyiseg mellett. Ez eleg szomoru. (ezt a csapdat ugy lehet elerulni, ha a szeleromu bontasi es megsemmisitesi CO2 koltseget nem szamoljuk bele, tehat az ellettartalmuk utan csak otthagyjak oket)
A magyar kormany egyebkent a gazdasagossag mellett inkabb a lakott teruletektol es az allatok vedett elohelyeitol mert tavolsag miatt aggodott, mert a jelenlegi nagyobb eromuvek zajosak az infra tartomanyban, tehat idealis esetben embertol es allattol is jo messze kell elhelyezni oket, ilyen lakatlan hely meg nem nagyon van az orszagban. Ezt a torvenyt egyebkent EU-s nyomasra nemreg gyengitettek, tehat mar lakott teruletek kozeleben is lehet folyamatos mely morgassal jaro szeleromuveket es gyarakat telepiteni. Ez az akkumulator gyartassal egyutt az EU-s zold atallas miatt vallalt aldozatok egyike. En szemely szerint inkabb nem koltoznek se szeleromuvek, se nagyobb gyarak kozelebe. -
gosub #8 Tévedés van a cikkben. Az energiaválságot nem az orosz invázió okozta, hanem az arra adott energiaszankció. Aki ezt nem alkalmazta az most alacsony áron és bőséggel juthat orosz energiahordozóhoz.
Márészt az atom energia jobb versenyzőnek bizonyult, tisztaság és jobb környezetvédelem mellett olcsóbb is. -
duke #6 Ugye milyen jo, hogy nekunk nincs ilyen problemank, mint elfajzott liberalis nyugatnak. Mert a mi bolcs vezetoink, Putyinnal az elen jo elorre betiltottak a szeleromuveket. -
HTH #3 Áramlástechnikai mérnökként tisztában lehetnél vele hogy nem a középkori európai szélmalmok designja a legjobb hatásfokú (már csak a lapátok felülete miatt sem), és főleg nem a legegyszerűbben kivitelezhető.
Voltak a középkorban is horizontális szélmalmok, csak nem Európában, hanem pl Iránban (van amit máig használnak). Sokkal egyszerűbb szerkezetek, van aminél áttétek sincsenek, a lapátok közvetlenül mozgatják a malomköveket, és még egy kis szellő is elég nekik a munkához, annak ellenére is hogy a lapátok gyakran fából vannak és így nehezek.
Az hogy a mai szélturbinák designja a középkori európai szélmalmokra hasonlít csak annak köszönhető hogy eleinte valóban ilyen öreg európai stílusú szélmalmokat alakítottak át áramtermeléshez és egyszerű divatból ez máig így is maradt.
Ha Iránban történtek volna az első ilyen átalakítások akkor a sokkal nagyobb lapátfelületű és emiatt messze hatékonyabb vertikális turbinák lennének valószínűleg elterjedve.
Utoljára szerkesztette: HTH, 2023.04.29. 17:52:15 -
#5
1.) A tudomány nem állandó.
2.) A vertikális turbinák fejlesztésében a jövő.
3.) Nem cáfoltál meg semmit. Meg se próbáltad. -
militavia #4 Te most tényleg egy áramlástechnikai mérnöknek húzod az ívet a témában és bugyuta SW idézet akar bármiféle érv lenni? -
1.) Szép magyarosra sikeredett a mondat.
2.) Csak egy Sith tárgyal végletekben.
https://en.wikipedia.org/wiki/Vertical-axis_wind_turbine
https://en.wikipedia.org/wiki/Unconventional_wind_turbines
Utoljára szerkesztette: PLaci, 2023.04.29. 11:42:02 -
militavia #2 Mert ez ebben a formában nem igaz kijelentése, amit tettél. -
HTH #1 Én csak azt nem értem hogy miért nem egyébként sokkal nagyobb hatásfokú és könnyebben kivitelezhető vertikális szélturbinákat építenek. Valamiért pont a kisebb hatékonyságú és bonyolultabb design terjedt el puszta divatból...
