14
  • _svd_
    #14
    "1-2G-re gyorsítani egy évig, mert azt kibírjuk, tényleg? Az egy dolog, hogy kibírja az ember másodpercekig, de egy évig?"

    A Földön pontosan 1G gravitációs gyorsítóerő hat ránk folyamatosan. Űrutazáshoz ideális gyorsulás lenne.
  • Sequoyah
    #13
    Igen, pont igy mukodik. Bar a szamaid csak kozelitolegesek, pontos eredmenyeket a relativitaselmelet egyenletei adjak meg, de az alapelv az igy van.
  • BladeW
    #12
    jav: az oda-vissza út a Földről nézve nem 8, hanem 16 évbe tellik, és akkor nem 2, hanem 4 naponta fogják a jeleimet (gondolom én).
  • Sequoyah
    #11
    Pedig igaza van. A foton szamara 0 ido telik el az indulas es erkezes kozott.
    Persze tomeggel rendelkezo test ezt nem erheto el, de tetszolegesen kozel juthat hozza.

    Kepzeld el, hogy van egy hipotetikus vegtelen energiaforrasod az urhajon, ami folyamatosan 1g-vel gyorsit honapokon, eveken keresztul. Persze, ha a foldrol nezed az urhajot, akkor azt latod hogy a fenysebesseg kozeleben mar nem igazan tud gyorsulni, eler egy sebesseg-falat.
    De az urhajos maga ebbol SEMMIT nem tapasztal. Az urhajos csak azt latja, hogy a gyorsulas folyamatos es toretlen, es a csillagok mozgasa alapjan mintha fenysebessegnel gyorsabban menne. Csakhogy sokkal tobb ido telik el kozben, az univerzum "felgyorsul" korulotte.
    A foldon maradt megfigyelo szerint a tavolsag kisebb a vartnal. Az urhajos szerint az ido tobb a vartnal. Mivel a sebesseg egy tortszam (tavolsag / ido), ezert a ketto ekvivalens, mindegy hogy a szamlalo a kisebb, vagy a nevezo a nagyobb. De a megfigyelo tapasztalata az egeszen mas a ket referencia-rendszerben.

    Szoval egy urhajos elvben el tudna jutni a tejutrendszer tulso vegebe a sajat eleteben. De ez egy ongyilkos kuldetes, es semmi praktikus haszna nincs. Ezert nem talakozhatunk galaktikus birodalmakkal, mert ahhoz ketiranyu utazas/kommunikacio szukseges.

    Es tul nagy tavolsag meg igy sem lehetseges. Nem is olyan nehez kiszamolni, hogy egy antianyaggal 90%-ig pakolt urhajoval milyen messzire jutnal. A legkozelebbi galaxis elerese mar komoly problemakba utkozne...
    Utoljára szerkesztette: Sequoyah, 2023.04.10. 16:27:32
  • Sequoyah
    #10
    Igy van, a "most"-nak nincs ertelme. Az univerzum egy mas gondolkozasmodot igenyel. A "most" az gyakorlatilag ekvivalens a jovobe latassal, azon pedig senki nem haborog hogy nem tudjuk hogy a mi galaxisunk jovojet nem latjuk:)

    Univerzum-leptekben a tabolsag es ido szerepe megcserelodik. Tavolsag = a multtal. "Most" pedig az van, amit a kozeli par millio fenyeves szomszedsagunkban latunk. A galaxisok evoluciojat pedig ugy tudjuk latni, ha egyre kozelebbi galaxisokat nezunk.
  • BladeW
    #9
    akkor is pár milliárd év kell hogy elmenj pár milliárd fényévre, csak neked az idő közben szinte megáll nem öregszel, de attól még pár milliárd évig mész
    Szerintem meg ez a zagyvaság... (de neked legalább nem akkora a mellényed, mint az előtted szólónak).

    Sztem hagyjuk ezt a megálló időt (úgyse lehet fénysebeséggel haladni), menjünk csak a fénysebesség 50%-val az Alpha Centaurira, és egyezzünk meg abban, hogy minden nap küldök vissza egy fényjelet a Földre. Én azt tapasztalom, hogy az otthoniak átvertek, mert 2 év alatt megtettem az utat odafelé. Az otthoniak azt tapasztalják, hogy átvertem őket, mert csak minden 2. nap küldtem a fényjelet.

    Amikor visszajövök a Földre akkor rájövök, hogy senki nem vert át senkit, csak nekem az oda-vissza út 4 évembe telt, eközben a Földön pedig 8 év telt el.

    Ergo, a fénysebesség ~99.999%-al haladva másodpercek alatt eljuthatok bárhova az univerzumban, miközben az indulási helyemen annyi év telik el, amilyen messzire utaztam.

    Szerintem így működik, de nem vagyok fizikus én sem.

    De Teller Edének lehet, hogy jobban fogtok hinni:
    https://www.youtube.com/watch?v=0MI4zGBkkHI&t=2878s


    Utoljára szerkesztette: BladeW, 2023.04.10. 14:13:08
  • Kelta
    #8
    Ez zagyva értelmetlenség
    A fény és minden ami fénysebességel megy az pont fénysebességgel halad a térben tehát pl az Alfa centaury, 4.3 év alatt érhető el, ami a legközelebbi csillag...
    az ok, hogy a fénysebességgel haladó űrhajóban megáll az idő, de attól még le kell küzdeni a távolságot, nem mellesleg, a fénysebesség nem érhető el, mert az ürhajó tömege végtelenné válna tőle..
    ha közel fénysebességre gyorsítasz egy ürhajót, akkor is pár milliárd év kell hogy elmenj pár milliárd fényévre, csak neked az idő közben szinte megáll nem öregszel, de attól még pár milliárd évig mész :) fénysebességnél az idő telik lassabban, nem a távolság gyorsabban :)
    Arról nem is beszélve hogy képtelenség fizikailag egy fénysebesség közelében haladó hajót a valós térben egyben tartani :) hiszen már egy azaz 1 hidrogén atommal való ütközéstől, szétrobbanna azonnal
    Utoljára szerkesztette: Kelta, 2023.04.10. 12:38:51
  • TomXx
    #7
    Te ismered az értő olvasást? Mert akkor olvasd el milyen hülyeséget írtál! Fénysebességgel hogy tudnál "nulla idő alatt" eljutni bárhová? Egyáltalán mi az hogy nulla idő? 1-2G-re gyorsítani egy évig, mert azt kibírjuk, tényleg? Az egy dolog, hogy kibírja az ember másodpercekig, de egy évig? Hogy működne mondjunk az emésztés, a szervek, a wczés sokkal nagyobb gravitációnál? Biztos nehezen. Fénysebességgel haladva néhány hónapig, hogyan lehetne megtenni több milliárd fényÉVET? Ismétlem fényÉV! Vagyis, amekkora távolságot a fény EGY ÉV ALATT tesz meg. Fénysebességgel haladva néhány hónapig csak a fényÉV x/12ed részét tennéd meg. Ha a fény szerinted hónapok alatt évmilliárdokat tesz meg, akkor a több milliárd fényévre lévő objektumoknak a néhány hónappal ezelőtti állapotát látjuk? Több milliárd fényÉVRE lévő dolgokat fénysebességgel utazva is több milliárd év megtenni.
  • Csaba161
    #6
    Két év és néhány hónap alatt bármilyen messze lejuthatsz a világegyetemben bárhová, persze a földön közben annyi év telik el ahány fényévre van az objektum, ahová mész, az más kérdés.

    Ugyanis ha fénysebességgel mész, akkor 0, azaz nulla idő alatt bárhová eljuthatsz, nincs sok értelme a fénysebességnél gyorsabban menni, mert akkor milyen gyorsan mennél, továbbá nem is tudsz gyorsabban menni, még az ált. rel. segítségével sem.

    Ugyanis elég egy űrhajót kb. egy év alatt közel fénysebességre gyorsítani 1-2 g-vel, amit kibír az ember, majd néhány hónap alatt megteszel pár milliárd fényévet, majd megint lassítani egy évig...
  • Kelta
    #5
    Rég nem létezik akkor már a föld a nap, stb
  • Kelta
    #4
    Az a gond ezzel, hogy valós térben képtelenség lenne eljutni messzebbre...akármilyen hajtóművel is mész, csak egyfajta "téren kivüli" megoldással lehetséges, akkor meg nem tudnánk hogy ahova érkezünk, az pontosan hogy áll időben a mi világunkhoz..
  • ximix #3
    Érdekes dolog ez, ha létezne amolyan filmbéli űrutazás, komoly probléma volna, hogy amit innen látunk az már a múlt, a jelen ott lehet teljesen más, ha ilyen távoli helyre eltudnánk emberi létékben jutni, lehet előtte egy szondát kéne elküldeni oda és vissza ami feltérképeznie a közel jelen helyzetet, nehogy meglepi várjon az odaérkezésnél.
  • dyra
    #2
    Majd megnézed 6,3 milliárd év múlva.
  • Kelta
    #1
    Elképesztő régmúltat látjuk, gőzünk sincs ott mi van most. Bár a mostnak nincs értelme az univerzumot nézve..semmi értelme..így amit gondolunk a látványról annak sem..azt se tudjuk amit látunk létezik még?
    Utoljára szerkesztette: Kelta, 2023.04.07. 10:28:56