2
-
#2
Szerintem próbálnak már egy ideje elszakadni az unalomig csépelt szuperhősös történetvezetéstől és kliséktől, és ez egy ideig úgy ahogy ment is. Viszont egyre jobban visszafelé sül el, és kínossá válik. Legalábbis nekem az.
Ugyanez a túl sok poénkodásra is igaz. Pl. a Thor Love and Thunderben a Bale által játszott karaktert és a témát ennél jobban elbagatelizálni nem is sikerülhetett volna. Mintha nem lenne attól elég bagatel az egész szuperhősös téma, hogy pl. nincs semmi tétje egyik hős (vagy senki) halálának sem, mert vagy később visszatér valahogy, vagy lesz neki egy helyettese, sosem hagy senki űrt maga után igazán.
A mostani Black Panther meg tulajdonképpen érdekes és komoly dolgokat akart feszegetni, és jó is lehetett volna, viszont egy ilyen "vihar a kissé infantilis CGI biliben" katyvasz lett belőle. A Black Panther 2 szimplán a kínos kategóriába esik, nem az állandó (rossz) poénkodással elbagatelizált kategória.
Mondjuk az én véleményem nem számít, utoljára az Ultron korát néztem moziban, azóta csak a virágbolti verziót nézem meg, amikor nincs jobb dolgom éppen. Azért picit kíváncsi vagyok rájuk.
De amúgy csodálkoznék, ha ez lenne az oka neki, amit leírtam, valószínűleg inkább tényleg túl sok jön egyszerre. -
Ellaberin #1 Történetet is kéne már írni, mert az már a dögunalom, hogy mindenki szuperhős és a szuperuniverzumokat is megsemmisítő gonoszt győzi le (néha ugyan ez többes számban).