kvp#1
Ezt a megoldast mar hasznaltak a dioda logikis tranzisztor erositesu aramkorok eseten, amikor a jel degradacioja hatarozta meg, hogy hany diodas kapu aramkor utan kell egy erosito tranzisztor. A cikkben ugyanerrol lenne szo, tehat kiszamolni, hogy egy pontatlanul kapcsolo tranzisztor altal okozott jeltorzulast helyre tudja-e allitani a kovetkezo vagy az az utani tranzisztor, a logikai mukodes serulese nelkul. A valasz sok esetben az igen, de egyreszt ez nagyobb feszultseg tartalekot (tehat nagyobb mag feszultseget), masreszt a lassabb fel es lefutasi idok miatt alacsonyabb orajelet kivan. Magyaran a nagy sebessegu, kis fogyasztasu uzemmodot dobja ki az ablakon. Ennyi erovel akar gyarthatjak nagyobb csikszelesseggel (nagyobb alapteruleten) es lassabb orajellel es pont ugyanolyan jo lesz, analog trukkozgetesek nelkul is. A mai chipeknel a tolerancia pont annyi, hogy a legkisebb elteres is hibas aramkort jelent. (max. az orajel csokkentheto, amit a gyarak mar meg is tesznek a kevesbe selejtes procik eseten, ezekbol lesznek az alacsonyabb orajelu peldanyok) Plusz ott van a szelektiv letiltas, tehat a hibas alegysegeket letiltjak es egy kisebb tudasu chipet allitanak igy elo. (minden uj intel proci az aktualis csucsvaltozat, csak a gyengebbek megbuktak a bevizsgalason, de csak annyira, hogy meg el lehet adni oket lassabb, butabb aramkorkent)