10
  • Agyturbinikusz
    #10
    A cimtér újra egyesített verziója akkor jöhet szóba, ha a memória sávszélesség ki tudja szolgálni a leggyorsabb elemet. Vagyis a GDDR sebesség kell mindenhová 512bites sávszélesség mellett. Ehhez persze kell a memória vezérlő is, hogy társ legyen.
    Addig nehéz úgy, és cash miss ezért is nagy, hiszen majd random húzzák be az adatot a gyors memóriában, a lassuból, aztán vagy kell vagy nem.
  • Balu777
    #9
    Úgy tűnik hogy a jelenlegi management sem áll a helyzet magaslatán. Az Intel azon cégek egyike, amely iszonyat pénzeket ölt fejlesztésekbe, csak a régi vezetés alatt ezeknek igen nagy hányada bizonyult zsákutcának és végül kidobott pénznek. Ezért is történhetett meg, hogy lemaradt a konkurenstől. Nos úgy látszik a mostaniak is kezdenek erre szépen rászolgálni szép lassan. Már csak az a kérdés hogy az ígéretüket, hogy 23-ban hozzák a 7nm-eres procikat tudják-e ténylegesen tartani.
  • DeviloftheHell
    #8
    abban benne van az üzleti modelljük is hogy nem bövithetö eszközöket adnak el néhány változatban 50X árréssel.
  • Tetsuo
    #7
    Ehhez a szoftvereknek is radikálisan kellene változniuk, mármint ahhoz, hogy teljesen kihasználják az új lehetőségeket.
  • Caro
    #6
    De hát a PC-ben is így van ez a kezdetek óta... csak aztán bizonyos perifériák, mint a videó RAM kifutottak az eredetileg allokált memóriaterületből, ezért kellett lapozni.
    Először 128k RAM volt a PC-ben a videómemória számára, még a 16 bites procik idejében. De aztán már a 486 megjelenésekor a VESA busszal megjelent a lineáris framebuffer, amikor az egész videómemóriát bemappelték a 32 bites címterületbe.
    Aztán a 32 bites címtér is kicsi lett, így lett most 64 bites a resize BAR-al.

    Az Apple féle megoldás ehhez képest egészen más, amikor a GPU-t, CPU-t, RAM-ot összeintegrálnak, ott valóban nincs fizikailag külön memóriachip. Ezért valóban nagyon gyors is, viszont azért a skálázódással vannak problémák. Nem véletlenül nem lehet akármekkora RAM-al rendelni az M1 procis gépeket.
  • Gabbbbbbbbbbbb
    #5
    Szerintem nem szerencsés, amíg évről évre ilyen ütemben növekszik a VGA-k teljesítménye és ezt a teljesítményt portokkal ki is tudják szolgálni. Az jó lenne, ha OS hozzá tudna férni a VGA ramjához is, amikor az éppen üresjáraton pörög csak.
  • Tetsuo
    #4
    Ezt sokan már a PC-korszak kezdete óta várták, csak a technó most érett meg rá.
  • kvp
    #3
    "A Resizable BAR szerintem jobb"

    Az egesz osztott es izolalt memoria alapu technologia elavult. Ha az Apple kepes egyetlen RAM tombot hasznalni videomemorianak, rendszermemorianak es ebbe illeszti be a hattertarakat is, akkor mas is kepes lenne erre. Belertve azt, hogy a videokartya akar olvashatna kozvetlenul map-pelt flash hattertarat is, teljesen kihagyva a CPU-t az adatok betoltesebol. (tehat a GPU-k lokalis memoriakent elerhetnek a teljes CPU ram-ot es az osszes hattertar tartalmat is. (igy akar kozvetlenul egy SSD-rol is johetne egy modell, egy textura vagy egy adatbazis tabla, amit az elso elereskor cache-elesi celbol atrakna abba a RAM-ba amit jonak lat, tehat mehetne a CPU vagy a GPU ram-ba is)

    Vicces, de a C64-es es a korai IBM PC-k es kortarsaik is ilyenek voltak. Egyetlen nagy memoriateruletkent latszott minden periferia minden memoriaja, beleertve a C64-es expansion card-ok (e)eprom alapu hattertarait is. Maga a szukseges busz architektura reges regen adott, gyakorlatilag egy ASMP rendszerben egy-egy szamitasi node-nak latszanak a CPU magok, a GPU magok es az osszes I/O periferia es egy-egy memoria node-nak latszanak a rendszer RAM-ok, a video RAM-ok es minden egyes hattertar is. Ez egy tiszta tobbprocesszoros, RAM memoria alapu Neumann architektura. (meg az is megoldhato, hogy a video/audio kimenetek IO node-ja egy masik gyarto masik termeke legyen mint a grafikus render node-ok)
  • Gabbbbbbbbbbbb
    #2
    Sosem láttam sok előnyét egy átlagos nvme ssd-vel szemben. Annyira olcsó sem volt..
  • Tetsuo
    #1
    Engem nem zavar. A Resizable BAR szerintem jobb, potenciálisabb.