kvp#4
Joreszt igen, bar nem mindent. Viszont a fenti koltsegek nem a tenyleges koltsegek, hanem az elvesztett uzleti lehetoseg becsult osszege a vilaggazdasag szamara. A korlatozo orszagoknak altalaban szinte semmibe nem kerul es ok uzletet sem nagyon vesztenek miatta. Tehat pl. a nagy kinai tuzfal csak a nyugati cegeket karositja meg jelentosen, a kinai cegeknek viszont konkret uzleti elonyuk van belole. Ugyanez igaz kisebb mertekben az oroszokra is, lasd pl. a helyi kozossegi oldalak eloretoroeset, mivel mast ugysem lehet elerni.
#3
En úgy tudom hogy nyugatról el lehet érni mind a kínai, mind az orosz oldalakat is.
#2
Kína kimaradt, az költhet legtöbbet a nyers blokkolásra, de összességében a nyugati cenzúra többe kerülhet, de azt nem lehet országok költségeire bontani.
kvp#1
A cikk nem foglalkozik csak a teljes internet tiltassal, mig az Europaban is hasznalt ip blokkolason kivul van meg egy megoldas, a feher lista hasznalata, amikor nem letiltasra kerulnek oldalak, hanem engedelyezesre azok amiket a lakossag hasznalhat. Ez lehetove teszi a megkerulo technikak (pl. vpn-ek) nagyreszenek blokkolasat a megbizhato cegek uzleti celu oldalainak blokkolasa nelkul. Ilyen megoldast hasznal Eszak Korea is a megbizhato lakosok internet hozzaferesenek biztositasara, ami gyakorlatilag lehetove teszi a kulkereskedelmuket Kinaval es a tobbi barati orszaggal. (Eszak Korea raadasul a kereskedelmi feluletei iranyabol bent van a nagy kinai tuzfal mogott is)
#3
#2