13
-
#13
Mondjuk a telefonban nem a SOC megy tönkre hanem az akkumulátor.
A cikk szerint a mai 5nanos chipek "legalább 7-10 évig működnek a laptopokban vagy az okostelefonokban"
Érdekes hogy a telefonom/laptopom alig pár éves, de csak az elavulás miatt cseréltem le a régieket, a tabletem 5 éves a switchem 4 a 3DSem még régebbi, a régebbi TVnk meg 2009es (abban is van dekódoló chip) és mennek szépen szerintem a PS vitámban valahogy vibrál a kép, de az szerintem nem a SOC miatt van. -
kvp #12 "Nem is értem, miért nem cseréljük le az alapelveket, amelyek egyértelműen kimutathatóan rosszabb eredménnyel működnek a túlélésünk szempontjából mint akár a korábbiak?"
Ket hasznalhato ut is lenne:
- A tartosabb rendszereket tartosabb aramkorokbol, azokat pedig tartosabb chipekbol epitjuk.
- A tartosabb rendszereket szabvanyositjuk es konnyen cserelhetore epitjuk a gyorsan tonkremeno aramkoroket. Mint ahogy egy villanyego is cserelheto a szabvanyos Edison foglalatoknak koszonhetoen, ugy a vezerlok is cserelhetoek lennenek a szabvanyos aramkoroknek es szoftvereknek koszonhetoen. (kvazi ilyen szabvany lett mara a raspberry pi, az arduino es a linux)
A cegek kezdenek rajonni, hogy az elsovel jobban jarnak, mert ha a masodik lesz a mukodo megoldas, akkor a mostani cegeknek minden piaci elonyuk elveszik par ev alatt. Ami egyebkent nem lenne olyan nagy baj, mert akkor a vegtelensegig lehetne cserelgetni a panelokat, mint ahogy az egoket is lehet egy 100 eves csillarban, ugyanis 1881-es a szabvany. -
end3 #11 Azaz, a chippek fejlesztésénél az egyre kisebb nanométer, - legalább annyira nem megoldás a fenntartható fejlődés szempontjából mint az elektromos autózás. - Nem is értem, miért nem cseréljük le az alapelveket, amelyek egyértelműen kimutathatóan rosszabb eredménnyel működnek a túlélésünk szempontjából mint akár a korábbiak?
Azután a kényszerítő, végső megoldások, - ezen az úton haladva, - csak még rosszabb eredménnyel járnak. (Lsd. pl a vírus alapú népességcsökkentő elképzelések.) Nem vagyunk képesek tanulni az elkövetett hibákból. Nem vagyunk képesek belátni a alapelgondolások pusztító, hibás voltát. Állandóan megjavítani akarjuk azt, amit saját "fejlesztett" alapelgondolásunk csírájában ront el.
Azaz, korunkban az emberi ostobaság az, ami a kimutatható általános fejlesztési alapelv! (És ez akkor is így van, ha ezt most a felkent papajai a kutató-fejlesztő "csodáknak" gőgös, magabiztos, szemellenzős büszkeséggel elutasítják.)
A fejlesztés pénzcentrikus alapja helyett mindenképpen a megbízhatóság és használhatósághoz kell visszamenni. A fejlődés szempontjából haszonszerzés nem lehet vezérlő elv. Csak az emberiség harmonikus együttélése a környezettel és az Univerzummal.
Még akkor is, ha ezt a jelenlegi ostoba, vezető pénzcentrikus gondolkodás másként, azaz katasztrófaként éli meg. (Ez van, amikor az egyre tanulatlanabb, műveletlenebb, az emberiség létszámához képest marginális, szűk, kalmár-harácsoló, - ráadásul még deviáns, élvhajhász, - réteg ül vezető erőként a társadalom nyakára és "fojtogatja azt az ütőereknél". Ha nem változtatunk ezen, rövidesen tényleg "mind meghalunk"!!!)
Utoljára szerkesztette: end3, 2022.01.05. 08:38:37 -
kvp #10 "hogyan "fáradhat el" az anyag konkrétan egy tranzi esetén?"
A mai tranzisztorok vekony felvezeto fem + szilicium oxid retegek. Ket modon tudnak faradni, egyreszt a hoterhelestol, masreszt az elektromos aramtol. Ez ketfajta hibat tud okozni, vagy a szigetelo oxidreteg eg at es megy zarlatba a vezerlo reteg a kapcsolt oldalhoz vagy a hoterhelestol a gyarban pontosan a kivanalmak szerint szenyezett szilicium oxid kristalyszerkezete valtozik meg es ekkor vagy szakadasba megy vagy nem akkor es ugy kapcsol ahogy kellene. Kb. ugy mennek tonkre ezek a tranzisztorok mint a hagyomanyos villanyegok es hasonlo modon modellezheto a meghibasodasuk is. A regi tranzisztorok pedig inkabb a falban levo villanyvezetekek meghibasodasi ratajat hoztak. Azok is tonkremennek, csak nem evek, hanem evszazadok alatt.
Persze amig tobb ezer atom vastag reteg alkotta a tranisztor kapcsolo reszet, addig evente 1-2 atomnyi hiba sem jelentett gondot, tobb szaz ev folyamatos hasznalat amire vegul meghibasodik. A sebesseg novelese erdekeben ezeket a retegeket folyamatosan vekonyitottak es mig anno +-100 atomnyi gyartasi hiba sem szamitott, most van ahol mar csak 3 atomnyi a legyartott felulet. Ott mar 1 atomnyi gyartasi hiba is harmadaval csokkentheti az elettartalmat, raadasul ha evente serul 1 atom, akkor meg a minimalis 3 evet sem fogja kibirni az aramkor.
Egyebkent a legjobban lathato a romlasi folyamat a tranzisztorok kozeli rokonain, a diodakon, ezen belul is a fenykibocsato didodakon, amik a mai lampakban vannak. A fokozatos felvezeto reteg romlast a folyamatos elhalvanyulas mutatja, mivel a jobb minosegu ledes egok szepen lassan veszitenek a fenyerejukbol es valnak egyre halvanyabba. A hirtelen meghibasodast pedig a hirtelen kialvo egok mutatjak. Az egot kinyitva ilyenkor egy-egy egyetlen ponton megbarnult led-et lehet latni, ami a ledben a kiegett felvezeto helye. A szamitogepek transztorai is pontosan igy kopnak, feny helyett egyre kisebb kapcsolasi aramot adva, ezzel is csokkentve a maximalis orajelet amin meg megbizhato az aramkor. Ez egy ido utan a hasznalt orajel ala esik es ekkor megbizhatatlanna valik az aramkor (folyton hibazik) vagy hirtelen kieg egy kritikus tranzisztor es akkor egyik pillanatrol a masikra all meg az egesz aramkor.
A chipeknel pedig azert merult fel a tartossag kerdese, mert egy telefonnal meg valahogy rendben van az, hogy 3 evente el kell dobni es mondjuk 10%-uk egy even belul megall, de egy auto vagy egy epulet eseten nem mondhatjuk azt, hogy 3 evente mindet be kell zuzni vagy le kell bontani es ujat venni/epiteni. Autok eseten legalabb a 10 eves elettartamot el kellene erni a selejtezes vagy teljes ujaepites elott (ez jelenleg a Tesla tavlati celja is), mig okosepuletek eseten is legalabb a 10-15 eves elettartamot kellene biztositani, mielott a csupasz falig vissza kell bontani mindent.
Ha nem valtozik semmi, akkor a jelenlegi technikai szint mellett az okostelefonok utan az okosautokbol es okosotthonokbol is 3 evente kell majd ujat venni. (klasszikus vicc: Mit csinal a milliardos ha leejti a lekvaros kenyeret a nappaliban a szonyegre? Vesz egy uj szonyeget? Nem, vesz egy uj hazat...) -
HubaBuba #9 Bocs, de többen írtátok: hogyan "fáradhat el" az anyag konkrétan egy tranzi esetén? -
Zsoltee_a_bator #8 Vegeredmenyben jobban jarhattak vele, mint egy lassabb de konzisztens autoval? -
#7
És a cikk pontosan leírja, a mai chip-ek miért nem. A 286-osban 1500 nanométeres tranzik voltak. A maiban 5-7 nanométeresek. Ezred milliméter vs milliomod. Kevesebb anyag hamarabb fárad.
Utoljára szerkesztette: MerlinW, 2022.01.04. 15:49:01 -
Csucse #6 Kb 30 éves 286-os és 386-os Intel CPU-k, melyek évtizedeken át intenzíven, de szakszerűen voltak használva, hibátlanul működnek ma is... -
dyra #5 Volt egy idő a 2000-es évek elejétől mondjuk ezekig a spéci motorokig. Ott volt az az év amikor Raikonnen alatt folyamatosan kirohadt a Mclaren-Merci. Tipikus példája volt annak, hogy kell szabályos gyors autót építeni. Ha nem rohadt le az autó simán nyerte a versenyt. -
Zsoltee_a_bator #4 Mik azok a reszek, amiket versenyenkent cserelgettek es melyik idoszakban?
Ugy tudom a kezdetekkor meg gumibol is ugyanazt hasznaltak egesz szezon alatt. -
dyra #3 "Mindegyik annyira jól akarja megépíteni az egyes tranzisztorokat, amennyire csak lehetséges, hogy azok minél tartósabbak legyenek."
Biztosan nincs így. Mint egy F1-es autónál főleg régen annyi volt a cél az autó egy versenyt kibírjon. Felesleges volt erősebbre tartósabbra tervezni.
Ez igaz kb mindenre. Minek tervezzek bika cuccot mikor azt a terméket általában max 3 - 4 évig használják az emberek aztán vesznek újat jobbat szebbet? Nekem meg extra költség a plusz tartósság. Ez sima piacgazdaság.
Ha majd szemléletváltás lesz (ami jó lenne) lesz értelme tartós cuccokról beszélni. -
kvp #2 "Hát ez a cikk nem sok konkrétumot közölt. "
Arrol szol, hogy statisztikai modelleket epitenek az adott gyartastechnologiaval keszult aramkorok meghibasodasi aranyainak becslesere. Jelenleg mar annyira a technologia szelen jarnak, hogy a kristalyhibak jelentos mertekben bele tudnak szolni a megbizhatosagba. Ha egy tranzisztor kapcsolo reteget 3 atom vastagra tervezik, de van ben benne 1 atomnyi hiba, akkor 2 atomosra fog sikerulni. Ez meg alapbol mukodik, de nem sok tartaleka marad a kesobbi anyagfaradas elviselesere.
A mai felvezeto technologia olyan, mintha minden hazat ugy epitenenk fel, hogy at atadas napjan meg biztosan ne doljon ossze, es az egy eves garanciaidoszak alatt is a tobbseguk allva maradjon. 3 ev utan viszont bontani kell oket, mert addigra annyit farad az anyag, hogy mar mallik a tartofal.
Jo matematikai statisztikai modellekkel a tartosabbra szant chipeket tul tudjak tervezni, regebbi, szelesebb csikszelessegu gyartastechnologiaval vagy megfeleloen adalekolt felvezetokkel, de a ma megszokott 3 eves mukodesi idonel strapabirobbra. (pl. egy keramia hatlapos, aranyfust elektrodas, fused glass tokozasu, GaAs led kijelzo egy evszadadot is kibirna folyamatos hasznalat mellett, szo szerint aranyaron) A tartos termek ugyanis nem jelentheti azt egy autonal, hogy 3 evente egy rakat aramkort ujabbra kell csereln benne. (telefonoknal elfogadotta valt a 3 eves csereperiodus, autoknal vagy epuletautomatizacios rendszereknel ez problemasabb) -
#1
Hát ez a cikk nem sok konkrétumot közölt. :(