16
-
KyleKatarn #16 Az elektromágneses spektrum ábrája hibás, sem a sorrend sem a hullámhosszok nem jók, de még a mellékelt ábrák sem. Ami röntgennek van írva az gamma, ami ultraiboláynak az röntgen, ami infrának az ultraibolya, az infra tartomány jelölésben teljesen ki lett hagyva.
Amennyiben leheteséges azt szedjétek le mert, ha gyerekek találják meg akkor csak hülyeséget fognak megegyzni. Technikusokat és középiskolásokat tanítok műszaki tudományokból és évről évre siralmasabb a gyerekanyag. Nem elég, hogy nem érdekli nagyrészüket semmi, de még baromságokat találnak az oktatóanyagokban is.
Ha ez valóban áltsulis tananyagból van, akkor milyen ember lektorálta azt? -
kvp #15 Akkor egyszeruen es roviden:
1. A mikrohullam is radiofrekvencias sugarzas. A wifi es a bluetooth is radio.
2. Az osszes modern VASIMR rendszer GHz-es frekvenciakat hasznal. 2.45-170 Ghz kozott, mert forro plazmat szeretnenek es ehhez az ion helyett az elektron ciklotron rezonancia frekvenciak az idealisak. (az ITER pont 170 GHz-es) A hazi mikrosuto is ezert 2.4 Ghz-es, mert az az idealis a viz melegitesehez. (azert nem tobb, mert nem szeretnenk plazma allapotba hozni az etelt :-D )
ps: Jo lenne kijavitani az altalad belinkelt abrat, tovabbra is a lathato sav azonos oldalan van rajta az infra es az ultraibolya, amikor azok a valosagban a lathato sav ket oldalan vannak. Ez egy nagyon bena hiba... -
Irasidus #14 "Meg 1x es utoljara. A VASIMR _mikrohullamot_ hasznal a plazma letrehozasara."
"The VASIMR consists of three main sections: a helicon plasma source, a radio freq uency (RF) power booster, and a
magnetic nozzle."
Forrás: NASA - publikáció
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2021.12.05. 14:46:16 -
kvp #13 "Ez általános iskolás tananyag, hogy a mikrohullám"
Meg 1x es utoljara. A VASIMR _mikrohullamot_ hasznal a plazma letrehozasara. Es a radios rendszerek mar a wifi/bluetooth/gsm korszak ota ugyancsak mikrohullamon mennek. Kezdem ugy erezni, hogy szandekosan jatszod a hulyet, szorakozasbol. (sugok, a lent belinkelt rajzod hibas, az infra a lathato masik oldalan van: mikro - infra - lathato - uv - ionizalo :-D :-D :-D :-D :-D :-D :-D :-D )
https://en.wikipedia.org/wiki/Electromagnetic_spectrum
"A vasimir a fúziós technológia mellékterméke, az ott alkalmazott fűtési technológiát adaptálták, de attól még a vasimir nem egy fúziós reaktor, és nem történik fúzió a rendszerben."
Kevered a sorrendet. A Bussard ramjet rendszer otlete meg a fuzios kutatasok hajnalan szuletett, az elso hidrogenbombakkal egy idoben. A VASIMR a csak az impulzus hajtomu szekcioja egy Bussard fele ramjet rendszernek. Komolyan, ez mar az 1960-as evekben is tiszta volt mindenkinek.
Amivel kevered az a nuclear thermal rocket, ami egy korabbi Bussard fele megoldas. Bar az igaz, hogy mindket rendszernek van lehetseges legkori uzemmodja es pl. az nuclear thermal rocket-et a Kiwi/Rover project-ben teszteltek is legkori modban.
Manapsag pl. az orosz 9M730-as rendszer hasznal legkori termalis ramjet technologiat.
https://en.wikipedia.org/wiki/9M730_Burevestnik
VASIMR eseten a kozvetlen termikus csatlas mellett a felmelegitett legkori gazt plazmava kell alakitani es fel kell gyorsitani. Urbeli uzemmodban pedig vagy reakcioanyag tartalybol vagy fuzios reaktor eseten a fuzios mellektermekekbol, Bussard ramjet eseten pedig a begyujtott anyaggal latjak el a magneses gyorsito fokozatot. Fuzios reaktor eseten egyebkent a mikrohullamu futes elhagyhato, mert eleve helium plazma jon ki a reaktorbol.
Tehat: Bussard ramjet = Bussard ramscoop + fission/fusion/antimatter reactor + VASIMR, ez teljesen jol mukodik urben es egy bolygo legkoreben is. Raadasul a potencialis legkori toloero magasabb is, a surubb reakciokozeg miatt. (persze kisebb hatekonysaggal, ezt jelenti a variable specific impulse az VASIMR elejen) -
Irasidus #12 Ez általános iskolás tananyag, hogy a mikrohullám és a rádióhullámok, mint a neve is mutatja más tartományba tatozik. Hogy felfrissítem a hiányos tudásodat, itt egy gyerekeknek szóló ábra:
![]()
Nagy öröm számomra, hogy felfedezted, hogy mindkettő elektromágnes hullám, és mindkettő alkalmas adatátvitelre, de attól még, hogy mindkettő a fény hullámhossza, még nem lesz ugyanaz. Ez a mindent összemosol mindennel, úgy látszik a védjegyedet, de had jegyezzem meg, nagyon buta dolog ez a fajta érvelés, mert pillanatok alatt kiderül, hogy egy csalsz, és csak a szavakkal játszol.Forrás: https://bbkodok.freewb.hu/"A Bussard ramjet egy kollektorral osszegyujti a csillagkozi anyagot (vagy a legkori anyagot, ez mindegy), majd a hidrogent egy fuzios reaktorban energiava alakitja. Forrás: https://bbkodok.freewb.hu/"
Előbb írtam le mit csinál, de igazad van, ignoráld, hagyd figyelmen kívül amit írok, és írd le egyszerűbben a részleteket kihagyva." Az igy nyert villamosenergiaval gyorsitjak a reaktor hulladek helium plazmajat es a tobbi beszivott, nem fuzionalo anyagot egy elektromagneses (VASIMR) hajtomuben. Ezert is tervezte Bussard a sajat polywell reaktorat, ami a fenti hajtomu fuzios reaktora lett volna, ha be tudja fejezni meg eleteben. https://en.wikipedia.org/wiki/Polywell"
A vasimir a fúziós technológia mellékterméke, az ott alkalmazott fűtési technológiát adaptálták, de attól még a vasimir nem egy fúziós reaktor, és nem történik fúzió a rendszerben. Rádásul a linkelt reaktorban hasonló eszköz sem használnak, mint a vasimir rádiós fűtése. És végül a Bussard-ramjet egy elméleti konstrució, ami biztos, hogy nem működne, ne hivatkozz rá úgy, mintha egy megépített működő eszköz lenne. Megint összemosol dolgokat."A fentiek annyira publikus es trivialis dolgok..."
Persze, mint ahogy az is triviális, hogy mikrohullám, és rádióhullám eltérő hullámhossztartomány."Ez a rendszertan lenyege. Vannak emlosok, ezeknek vannak olyan alaptulajdonsagaik, amik egyformak es ezert egy csoportba sorolhatoak."
Attól hogy valami hasonló, vagy egy csoportba tartozik valamilyen tulajdonsága alapján, még nem ugyanaz."Es vannak kisebb csoportok, amik az alkategoriak. De meg az emlosok folott is van meg nagyobb kategoria es a folott is tobb. Az elektromagneses hajtomuvek is egy ilyen csoport. Van egy rakat alcsoportja es van folotte nagyobb csoport is. Halmazelmelet altalanos iskola. ¯\_(ツ)_/¯"
Az elektromágneses hajtóművek egy csoport, de nem ugyanaz. Amelyik tulajdonságát összemosod, pont azok az alkatrészek nincsenek benne. -
kvp #11 "hogy a VASMIR rádióhullámú fűsét alkalmaz, és nem mikrohullámút, és persze nem alkalmaz fúziót,"
A mikrohullam az az elektromagneses hullamok egyik fajtaja. A radiohullamok tartomanyaba tartozik. Pl. az igen nepszeru 2.4 GHz egyarant alkalmas a WIFI halozaton adatatvitelre es az ebed megmelegitesere. A VASIMR egyebkent mikrohullamu tartomany beli radiohullamot (elektromagneses hullamot) hasznal, hugyanis ezzel lehet a legjobban melegiteni a jelenleg hasznalt reakcio gazokat.
A Bussard ramjet egy kollektorral osszegyujti a csillagkozi anyagot (vagy a legkori anyagot, ez mindegy), majd a hidrogent egy fuzios reaktorban energiava alakitja. Az igy nyert villamosenergiaval gyorsitjak a reaktor hulladek helium plazmajat es a tobbi beszivott, nem fuzionalo anyagot egy elektromagneses (VASIMR) hajtomuben. A fuzios reaktor barmikor tetszolegesen cserelheto fisszios vagy antianyag alapura, csak aramot es hulladekhot adjon, attol meg Bussard ramjet marad. Ezert is tervezte Bussard a sajat polywell reaktorat, ami a fenti hajtomu fuzios reaktora lett volna, ha be tudja fejezni meg eleteben. https://en.wikipedia.org/wiki/Polywell
A fentiek annyira publikus es trivialis dolgok...
https://en.wikipedia.org/wiki/Electromagnetic_spectrum
"úgy összemosod őket, mintha a rendszertanban a majmot-disznót-embert mosnád össze, mert hát emlős mindegyik."
Ez a rendszertan lenyege. Vannak emlosok, ezeknek vannak olyan alaptulajdonsagaik, amik egyformak es ezert egy csoportba sorolhatoak. Es vannak kisebb csoportok, amik az alkategoriak. De meg az emlosok folott is van meg nagyobb kategoria es a folott is tobb. Az elektromagneses hajtomuvek is egy ilyen csoport. Van egy rakat alcsoportja es van folotte nagyobb csoport is. Halmazelmelet altalanos iskola. ¯\_(ツ)_/¯
A kinai fejlesztekrol egy rakat publikacio van, mind kinai, mind angol nyelven. Titkoloznak, de azert nem birjak ki, hogy ne hencegjenek vele, hogy tudomanyban mar megelozik az USA-t. -
Irasidus #10 A Bussard-ramjet egy elméleti koncepció, állításoddal ellentétben nem képes semmire, ráadásul nincs légköri üzemmódja, mivel a lényege, hogy az űrhajó nem visz magával hajtóanyagot, hanem a csillagközi térből szívja be a hidrogént, amit egy fokozatosan szűkülő (mágneses) torokban összenyomva beindult fúzió tolná előre az űrhajót, megvalósítása erősen kétséges. További tévedésed, hogy a VASMIR rádióhullámú fűsét alkalmaz, és nem mikrohullámút, és persze nem alkalmaz fúziót, hanem a plazma fűtéséből származó hőenergiát alkalmazzák tolóerőként. A videóban nem egy működő eszközről beszélnek, hanem egy kísérletről, ami elég zavaros, és valójában sehol nem lehet találni róla további információt, hogy miről is van szó tulajdonképpen. Ha elfogadsz egy jó tanácsot, nem kell mindent elhinni, ami egyetlen videóban látsz, főleg nem összemosni olyannal, amiről szó sincs benne, és nem összemosni különböző eszközökkel.
Attól, hogy valamiben plazma szó benne szerepel, nem ugyanaz. A elektromos hajtóművek egy óriás csoport, ugyanígy a plazma hajtóművek, ami közül van ami működik, van ami kísérleti stádiumban van, és van ami csak elméleti, de te úgy összemosod őket, mintha a rendszertanban a majmot-disznót-embert mosnád össze, mert hát emlős mindegyik. Nem, barátom ezek különböző eszközök.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2021.12.03. 20:09:19 -
kvp #9 "Csak mert rajtad kívül, ilyen képességeket még a gyártó sem vizionált soha, ez a te kitalációd."
Egy Bussard ramjet legkori uzemodja pontosan erre kepes. A Bussard ramjet pedig alapvetoen egy VASIMR-t hasznal meghajto fokozatkent. (mikrohullamu plazma generalas, elektromagneses gyorsitas)
Egy kiserleti prototipus: (ez is kinai...)
https://www.youtube.com/watch?v=hiXuHjyxW14
ps: Igen, tudom, hogy atomeromu kell hozza, de egy kis fisszios reaktor hulladekhoje siman elo tudja melegiteni a ramjet-be bearamlo levegot. Ez egyben a reaktor huteset is megoldja legkori uzemmodban. Az urben pedig a reakcio kozeggel (amibol vegul a gyorsitott a plazma lesz) lehet huteni a reaktort.
Az elektromagneses ion hajtomu es a vasimr kozott a fo kulonbseg az, hogy az ion hajtomu hideg ion alapu, mig a vasimr plazmat hasznal. Csak a mikrohullamu plazma generalasban ternek el, de a gyorsito fokozat ugyanaz. A kinaiak pedig jelenleg is hasznaljak a hideg ionos rendszert. A plazma alapu technologia pedig eppen keszul. -
Irasidus #8 A tagadás és a kritika között van egy különbség, és persze a szalmabáb érvelés, és valódi érvek között. Nem mondtam, hogy nem életképes, annyit mondtam, hogy az állításoddal ellentétben VASIMIR jelenleg nem működik, és több probléma van vele. Másrészt, nem biztos, hogy jól értelek, hogy föld felszínről való indításról beszélsz? Csak mert rajtad kívül, ilyen képességeket még a gyártó sem vizionált soha, ez a te kitalációd.
Másrészt kurvára kevered az ion hajtóművet és a VASIMRt. Azt ionhajtóművet nagyon régóta használják, többet között a kínai űrállomáson is (állítólag) fogják, de ez a technológia nem ugyanaz. A kérdés, hogy tisztában vagy vele, vagy csak hülyíteni próbálsz? Mert, hogy hülyeségeket beszélsz az TÉNY.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2021.12.02. 19:57:53 -
kvp #7 Amennyire en latom az emberek tobbnyire addig tagadjak egy technolgia eletkepesseget, amig azt el nem kezdik hasznalni. Joparan meg utanna is.
A kinaiak kepesek emberes kuldetesekhez hasznalni az elektrodinamikus rendszer hideg gaz alapu valtozatat. A VASIMR ennek plazma alapu valtozata, aminel egyebkent pont a plazma vegzi a hulladekho elvezeteset is. A kinai hideggazos rendszerben is ez tortenik es mivel folyamatos uzemben mar 8240 ora folott vannak (kb. 343 nap), igy valoszinuleg se a magneses ter, se a hutes nem problema. (a magneses ter jol es konnyen arnyekolhato, egy motorvonat padlo alatti motorjara sem ragad fel az utas, a hutes pedig magaval a kifujt reakcio mediummal tortenik)
ps: 1g feletti (legkori felszallasi) teljesitmeny eseten egy VASIMR-t erdemes a legkori gazokkal huteni, sot ezek felhasznalhatoak reakcio mediumnak is (kvazi ramjet modban). A 60-as evekben mar voltak erre iranyulo kiserletek Bussard csapata reszerol es nem a hajtomu technologian bukott meg a fejlesztes. -
Irasidus #6 Az ionhajtóművek teljesítménye egy papírlapot nem lenne képes megemelni, a VASIMIR jelenlegi állapotában ennek sem tud megfelelni. A probléma vele, hogy nagy áram igénye van, amit csak egy atomrektor lenne képes adni, viszont a tömeg/teljesítmény megkérdőjelezi a használhatóságukat, főleg azért mert az eddigi példányok nem képesek tartósan tartani (a jelenleg ion hajtóműnél is gyengébb) teljesítményét. Másrészt felmerült problémákhoz tatozik még az extrém melegedés, ami irreálisan nagy radiátorokat eredményezne, ami viszont megint csak a tömeget növeli, és teljesítményét csökkenti, végül az egész rendszer olyan nagy mágneses térrel rendelkezik, ami ellen valamilyen módon árnyékolni kell az embereket, és érzékeny berendezéseket, ami szintén a tömeget növeli, illetve a feltöltődés veszélye miatt, igen magas a kisülés kockázata. Egy szó mint száz, a VASIMIR egy kísérleti, jelenleg nem működő eszköz, aminek súlyos problémái lesznek.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2021.12.02. 16:49:33 -
kvp #5 Amennyire en latom a szamokbol egy VASIMR kepes nagyon rossz hatekonysaggal annyi toloerot biztositani, hogy a jarmu kepes legyen 1g folotti gyorsularsra, tehat ki tudjon jonni a foldfelszini gravitacios mezobol, tovabba kepes kis toloerot biztositani nagyon nagy uzemanyag hatekonysaggal. (jo deltav-vel) Az energiaigenye az tenyleg nagy, mivel nem ion, hanem plazma hajtomu, tehat valahogy plazma allapotba kell hoznia a reakcios kozeget.
Ellbenben ionhajtomubol lehetne kesziteni pl. elektrodinamikus gyorsitasut is, ami megoldana a grid veszteseget es eroziot, de tovabbra is hideg ionizalt gazt hasznalna. Igazabol egy elektrodnimikus hajtomu hasznalhato hideg ion uzemodban is es akkor a fogyasztasa is jo, bar a maximalis toloero ekkor jelentosen kisebb.
https://en.wikipedia.org/wiki/Hall-effect_thruster
A kinaiak mar emberes kuldesekhez is ezt hasznaljak, szoval valoszinuleg bevalt... -
Irasidus #4 A legfőbb probléma a VASMIR-ral, hogy nem működik. Amit eddig összehoztak, az még a jobbfajta ion-hajtóműre sem ver rá, viszont kevésbé hatékony, és brutális fogyasztása van (áramból). Jó lenne látni, hogy ez egy (ígéretes) fejlesztés alatt álló eszköz, de a számok nem ott vannak, ahol te szeretnéd, és van jó pár nem várt problémája.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2021.12.01. 16:33:18 -
kvp #3 Pont itt a gond. Hasznalni kellene, foleg emberes melyuri kuldetesekhez. Persze amig nincs ilyen es ar-ertek aranyban eleg egy racsos ionhajtomu, addig el lehet adni ezt is. Viszont vasimr eseten nem lenne korrozios problema, nem lenne grid collision miatti impulzusvesztes, stb. Ez kb. az az eset, amikor egy ceg meg ma is inkabb a hagyomanyos dizeles hajtast probalja optimalizalni (turbo, katalizator, adblue, stb.), amikor tudjuk, hogy gyakorlatilag barmi jobb nalla. (a sima foldgaztol, a kulonbozo benzines hibrideken es uzemanyagcellakon at az elektromos hajtasokig) -
Sequoyah #2 Melyik kuldetes hasznal rendes VASIMR-t? -
kvp #1 Ez egy hagyomanyos racsos ion hajtomu. Egy rendes magneses VASIMR-tol sehol sincs se teljesitmenyben, se hatekonysagban. Xenon helyett jod hasznalata viszont tenyleg javithat az ossz hatekonysagon. Persze ennyi erovel hasznalhatnanak akar vizet is.
