25
-
gaszton421 #25 Egyáltalán nem ilyen egyszerű, a Hubble 28,5° inklinációs pályán kering 600km magasan, a Nemzetközi űrállomás 51,5° (hogy az oroszoknak is megfeleljen Bajkonur magasabb szélességű fekvése miatt) és 400km-en. a magasság viszonylag kis energiszükséglettel módosítható de az inklináció megváltoztatásához jóval több energia kell, vagyis jóval nagyobb szerviz modul. Amúgy nem hevernek különbözö szerviz fokozatok, (űrvontatók) tetszőleges méretben a NASA raktárába. Az ilyet ki kell fejleszteni a megfelelő dokkolóval ellátni stb. komoly költség, egyáltalán nem triviális. -
end3 #24 De hát éppen 2009-es utolsó nagyjavítás során, - ha jól emlékszem, - felszereltek rá egy dokkoló modult is, csak egy szerviz fokozatnak kéne rádokkolni és a hajtóanyagával fel lehetne tolni biztonságos magasságba, amíg odaérhet valami újabb javító küldetés. - Másrészt meg.., miért ne lehetne ugyanilyen eszközökkel-módon csatlakoztatni a nemzetközi űrállomás valamelyik dokkjához, és az ottani meglévő szerviz-erőforrások használatával javítani?
Ha harminc éves ha nem, amíg nincs fent James Webb, addig egyedüli. (Ráadásul más tartományban is láthatna mint az új távcsővel szerelt Webb.)
Utoljára szerkesztette: end3, 2021.07.05. 13:29:23 -
csigafi #23 Hát nem gondoltam volna hogy ennyire nincs fejlődés az emberiség életében. Gondoltam csak megoldható valahogy az hogy vissza kerüljön pl saját hajtóművekkel de ezek szerint ilyesmivel nem rendelkezik-
Hát elég szánalmas hogy ennyire nincs fejlődés már több évtizede az emberiség életében. Már semmit sem találnak fel csak elődeink találmányait fejlesztik tovább de azt is minőségileg silányan. Amit régen építettek azok szinte mai napig működnek amit meg ma az pár év és annyi. El van itt már butulva az emberiség rettenetesen- -
Agyturbinikusz #22 Nézted-e a dátumot a linkelt adatlapon?
Pont azért írtam, akkor és ott az volt jelen.
Ahogy írták tok lényegtelen, mert a kozmikus sugárzás /Napkitörés stb. ki tudja utni gyorsan, ezért használták a majd diszkrét elemekből épített verziót -
kvp #20 Eloszor is a Hubble egyedi NASA fejlesztesu szamitogepet kapott, ami az Apollo-nal hasznalt rendszer utodja. Ugyanugy core memory van benne, csak nem kezzel fuzott, hanem szalagon gyartott. Ez a 60-as evek technologiai szintje.
Masodszor pedig a raketak eseten csak a floppy csatlakozora nyomtak ra egy USB portos floppy emulatort, amilyet pl. a commodore 64-hez is lehet kapni. Probaljak minimalizalni a modositasokat, ugyanis mar keszul az uj rendszer, ami teljes mertekben modern es halozaton at vezerelt lesz, raadasul nem ballisztikus raketakra alapul, hanem hiperszonikus robotrepulogepekre. Az oroszok is hasonlot fejlesztenek, bar nuklearis meghajtasut. (tehat az oroszra nem lehet hagyomanyos tolteteket rakni) A kinaiak ballisztikus inditasu siklokal kiserleteznek, tehat raketaval indulo, de a vegso fazisban alacsonyan siklo robotrepulogepekkel. (Ez utobbi elonye, hogy hajtomu hijan nincs hojele, igy alig detektalhato a robbanas elott. Hatranya, hogy a kezdeti ballisztikus gyorsitasi fazist viszont mindenki latja.) -
t_robert #19 hát ahhoz képest, hogy pár éve még régi nagy 8 hüvelykes floppyról inditották a programot, amivel vezérelni lehetett a rakéta silókban a rakéták kilövését. Azok nincsen online hálózatra rákötve. És mivel a többség a 60-as 70-es 80-as években lett üzembe helyezve kissé elavult a hardverük. Volt róla vita, hogy modernizálják és jobban központosítják a folyamatot, de mindenki látta a Terminátor filmet. :) Skynet nem kap esélyt a irtásunkra azért. Meg a hackerek se ilyesmi elindítására. Csak pár éve cserélték le a még üzemelő silókban a régi floppykat valami féle pendrive szerű USB-s valamire. -
t_robert #18 Ha ezt az Intel 80186-ra érted az eredetileg 6 MHz-es volt a későbbi modellek felmentek egészen 25 Mhz-es órajelig. Hiszen 1982 és 2007 közt gyártották. Nyilván 2007-ben már más volt az alkalmazott csíkszeléség, mint 25 évvel korábban. Mint ahogy az eredeti PC proci a intel 8086/88-os is, ami 4,77 Mhzes volt sokáig gyártották 1978-tól vagy a 2000-es évekig. Az utolsó darabok felmentek egészen ha jól dereng 31 Mhz-ig. -
kvp #17 Ez plated wire-os. A kezzel fuzott Apollo korabeli core memoria utodja. Nem torlodo (non volatile) ram-rol van szo, ami ket reteg szabad szemmel is jol lathato diszkret dioda matrix kozze szendvicselt magnes rudakbol es azokon atmeno femszallagokbol all. A boot kod pedig gyari mask rom, azt meg a sugarzas sem nagyon vagja tonkre. A lenyeg, hogy szabad szemmel is jo lathatoak a bitek es kis vasporos nagyitoval olvashatoak is lennenek ha nem lennenek a negyretegu nyak szendvics belsejeben. -
duke #16 Akkoriban meg legtobbszor flopirol buutoltak. Talan ki kene cserelni a flopit. 
-
Agyturbinikusz #15 Akkor nézzük a tényeket, nem vezérlés hanem szabályozás, nem 20MHz hanem max 10MHz, áram igény és teljesítmény nem keverendő.
A 1982 Ben lett elérhető, úgyhogy nem hinném hogy előtte használták volna.
-
kvp #14 Ebben a NASA sajat processzora van:
https://en.wikipedia.org/wiki/NSSC-1
Az alacsony integraltsagi szint miatt jo nagy panelokbol all... -
#13
Évtizedig? Voyager 44 éve repül :) -
t_robert #12 Nem 1000-ed részét, hanem milliomod részét. a 80-as évektől a a 2000-es évek első évtizedéig igen népszerű vezérlő chip volt a intel 80186-os amit vagy 20-25 éven át építgettek befele a mérnökök műholdakba és űrszondákba. A maga 8-25 Mhz-es órajelével. Beton stabil milliószor kipróbált CPU volt és másodpercenkénti pár százezer müvelete elég volt vezérlési feladatokra. Mi ugye a korai PC-k lemezvezérlőiben találkoztunk vele. Ott csücsült bent a gépekben anélkül, hogy tudtuk volna, hogy van olyanunk is a gépben. :) Nagyon szerették használni a mérnökök vezérlési feladatokra. Persze nem biztos, hogy CPU gond van lehet valamiféle egyéb mondjuk áramellátási gond is. Használtak űreszközök vezérlésében Motorola és egyéb RISC chipeket is. . Az volt a lényeg, hogy legyen pár százezer művelet másodpercenként és csak 2-3 watt legyen az áramigény... :) -
t_robert #11 Azért néha tudnak műszaki csodákat alkotni. 30 évig működő űrteleszkóp, évtizedig repülő űrszonda a külső naprendszerbe, ami működik, sok évig működő mars járó. Máskor meg ráköltenek fél milliárdot és teljesen kudarc lesz, mert a döntő pillanatban valami nem működik. Egyszer ide a szerencse, máskor meg oda... :) -
t_robert #10 A helyzet az, hogy a Hubble jócskán túl van a tervezett üzemidején és bőven megszolgálta már az árát az eredményekkel. Ha végleg megnyekken se lesz már kudarc.... elvileg ember közreműködésével is javítható, mint ahogy volt már rá példa. Elérhető pályán van emberi űrhajónak. Csak kérdéses, hogy megéri-e javítani egy emberi űrsétával. nagyon sokba kerül egy út csak ezért. Több 10 millió dollárt nem fognak már rákölteni. -
Agyturbinikusz #9 Remélem nem elektrolit kondikat raktak bele, az nem szeret magában pihenni hosszú ideig. -
kvp #8 Van meg egy tartalek egyseg is, amit majd egy evtizede nem kapcsoltak be. Ha mukodik, akkor atallnak arra. Talan az kibir meg 10 evet... -
end3 #7 Ha a gondot egy alaplapi-tápegység kondenzátor tönkremenetele okozza, aminek azért, - ennyi év után lehet reális esélye, - akkor egy darabig még lehet "reset"-elgetni... (Mást sem.)
Utoljára szerkesztette: end3, 2021.06.24. 17:44:30 -
Agyturbinikusz #6 Poen volt ????
Megprobaltam....
-
Sequoyah #5 Mi az hogy mire alapoztak? Arra alapoztak, hogy kb 10 evig fogja birni. Es ehhez kepest birta 30 evig...
Nem kell semmit visszahozni es megjavitani, hanem megprobalni hogy tavolrol, olcson javithato-e, ha pedig nem akkor el kell bucsuzni tole. -
Thrawn #4 Mivel hozod vissza? Az eredeti koncepció szerint űrrepülőgéppel lehozzák, javítják, felviszik. Ez volt a terv, amikor még azt hitték, olcsó lesz a Shuttle. Aztán maradtak a fent elvégzett szervizküldetéseknél. Jelenleg nincs olyan eszközünk, amivel egy szervizküldetés megoldható lenne. Amúgy meg nem hitték azt hogy sosem fog elromlani, a várakozásokat már így is túlteljesítette, az utolsó szervizküldetés sikere után 2014-ig remélték a zökkenőmentes működést.
link
Utoljára szerkesztette: Thrawn, 2021.06.24. 11:23:40 -
csigafi #3 Ami nem megy azt nem megy. Vissza kell hozni és megjavítani, megújjitani. Nem értem azt hitték sohase fog elromlani vagy mire alapoztak? -
kvp #2 Mar volt 3 reset probalkozas, ugy nez ki, hogy nem a memoria a hibas, hanem valami mas ami a memoriahoz kapcsolodik (a tap vagy a rendszerbusz). Egyebkent ez meg a Commodore 64 elotti korszak hardvere, szoval egy nagy szekrenyben levo sok kis chip alkotja a processzort. Es ez mar az ujabb valtozat, az eredetiben diszkret gate logic volt. (meg tobb apro chip oriasi panelokon egy nagy dobozban) Orajelben 1 Mhz kornyeken van, tehat a mai szamitogepek teljesitmenyenek kevesebb mint ezredet tudja, cserebe evtizedekig mukodott gond nelkul. Csak kb. 10 evvel modernebb annal a szamitogepnel mint amivel a Holdra ment az USA. (ami kb. 100 kilo volt, kb. 100 wattot fogyasztott es egy mai tv taviranyito vagy szamitogepes eger szamitasi teljesitmenyet sem erte el) -
Agyturbinikusz #1 Probaltak a CTRL+ALT+DEL kombot ?