8
  • Macropus Rufus
    #8
    és jelenleg van ilyen technológiánk?
  • NEXUS6
    #7
    Jóbuli lesz, bár az 1/5 sikeres start arányon azért valszeg még javítani kell.
    XD
  • kvp
    #6
    "Legalább olyan hangos és szennyező mint a repcsi, de sokkal-sokkal gyorsabb..."

    Ha megujulo vagy nuklearis energiaval a legkori szendioxidbol es vizbol eloallitott metant es oxigent hasznalnak, akkor egyaltalan nem szennyezo. Raadasul csak ket helyen zajos, a felszallasi es a leszallasi zonaban, de kozben nem huz hangrobbanas csikot a teljes utvonal menten. (ennek az oka az, hogy a nagysebessegu repules joreszet a legkoron kivul vegzi)

    Tehat egy metannal hajtott ballisztikus utasszallito raketa csondesebb es kornyezetbaratabb is lehet mint barmelyik mai utasszallito. Raadasul valoban sokkal, de sokkal gyorsabb is.
  • Macropus Rufus
    #5
    Én azt hittem, hogy nincs szüksége a világnak egy ilyen vasra. Legalább is a Concorde után ezt szajkózták. De én itt nem állnék meg.
    Elon bemutatta az ő elképzelését a globális repülés terén: űrhajóval. Legalább olyan hangos és szennyező mint a repcsi, de sokkal-sokkal gyorsabb... És vélhetően sokkal drágább is.

    https://www.youtube.com/watch?v=zqE-ultsWt0
  • Sequoyah
    #4
    A korabbi probalkozasok foleg azert buktak bele, mert lakott teruletek folott nem engedelyeztek a hasznalatukat. Igy egy kezen meg lehetett szamolni hany vonalon lehet ezt hasznalni.
    A dragasag fo oka nem a gep merete volt, hanem az apro piac miatti gazdasagtalan mukodtetes. Ami aztan ongerjeszti, mert a dragasag miatt kevesebben tudtak hasznalni, ami meg tovabb csokkentette a piacot, ami miatt meg dragabb lett, es aztan vegul bedolt az egesz.

    Es ezen felul igy arra sem kaptak eselyt, hogy a kezdeti, dragabb modellt megerje fejleszteni, es az igenyeket latva kihozzak a Concorde2-t, ami meg sokkal hatekonyabb lehetett volna.
  • kvp
    #3
    Gyakorlatilag a jelenlegi vilagban csak maganrepulogepkent van ertelme egy hangsebesseg feletti utasszallitonak. Azok szamara akik megengedhetik maguknak, hogy ilyet is vegyenek. Viszont a fejlesztest nagyban korlatozza az, hogy mig hangsebesseg felett, de ketszeres hangsebesseg alatt mukodo vadaszrepulo hajtomuvet lehet kapni a piacon addig ketszeres hangsebesseg feletti utasszallito meretu hajtomuvet nem igazan. Ez a technologiai hiany jelenti jelenleg a legnagyobb gondot.

    Sima turistaknak jelenleg utasszallito gepet sem eri meg epiteni, mert elegge latszik, hogy a vilag vezeto nagytokesei nem szeretnek ha az atlagos emberek barhova is mozognanak vagy a munkajuk utan a lakasukon kivul tartozkodnanak.

    Egyebkent ha valaki akarna uj hajtomuvet fejleszteni, akkor egy folyekony metan hajtasu ramjet lenne a logikus valasztas, mert keves mozgo alkatresszel tudna hozni a nagy sebesseget. Persze a felszallashoz es a fo hajtomuvek bekapcsolashashoz szukseges mach 1 eleresehez vagy hagyomanyos turbinas hajtomuvek kellenek vagy folyekony oxigenes segeduzem, ami igy is ugy is plusz suly.
  • NEXUS6
    #2
    Őöööö, azért ez így nem ilyen egyszerű. A NASA az utóbbi évtizedekben több tanulmányt is összehozott ezzel kapcsolatban. Emlékeim szerint olyan +30% jegyárakkal lehetne akár kihozni egy üzletileg is működőképes üzletet szuperszonikus gépekkel. Ami ugye a hosszútávú repülések esetében, hogy a túrista nyer gyakorlatilag 1, akár 2 napot is, amit adott helyen tud eltölteni, lehet, hogy megéri, bevállalható.

    Nyilván a gépek főleg az új hajtómű kifejlesztése nem olcsó dolog, de a Boom is ugye ennek kifejlesztésétől teszi függővé az egész üzlet működőképességét.
  • t_robert
    #1
    A képek pontosan megmutatják a hiperszonikus utasszállítók korlátait. Azt hogy mibe bukot bele a Concorde és a TU-144-es is.
    A hiperszonikus repüléshez nagyon hegyes és karcsú gép kell. Ami azt jelenti, hogy kevés utast és csomagot lehet szállítani. Ráadásul a hiperszonikus repülés költsége magasabb. mert sokkal erősebb többet fogyasztó motorok kellenek hozzá. A nagy sebességből eredő meghibásodás mennyisége is nagyobb és nőveli a karbantartási igényeket is. Vagyis átlagosan jóval kevesebb utas közt kell megosztani a jóval magasabb költségeket, amitől ugrás szerüen emelkedik a jegyár. Ami csökkenti a potenciális utasszámot. Kevesen akarnak 6000 dolláro jegyárral átrepülni az oceánon, ha megtehetik pár órával hosszabb idő alatt mondjuk 500 dollárért. Ráadásul az elmúlt 40-50 évben csökkent az üzeleti útak potenciális lehetősége is. Üzleti felhasználásnál még elképzelhető, hogy valaki hajlandó kifizetni 6000 dollárt, hogy megspóroljon mondjuk 4 óra utat. Viszont ha ennyire számít az ifdeje akkor ott a lehetőség elintézni a dolgokat mondjuk egy videó konferenciával. Nem kell személyesen jelen lenni egy másik kontinensen egy szerződés aláírásához vagy létárgyalásához. A mai kommunikációs eszközök mellett elintézheti a dolgot 10 ezer kilométerről a saját irodájából. Vagyis csökken azon potenciális üzleti célból utazok száma, akik időspórolásból hajlandóak 10-szeres árat adni egy szuperszónikus repülésért.