10
-
Sir Cryalot #10 Mivel régóta van forgalomban üvegalapon - pontosabban benne- diffrakciós rács, ezen semmit nem kellett kifejleszteni . Trololo.
Utoljára szerkesztette: Sir Cryalot, 2019.11.08. 17:38:31 -
#9
"De tegyük fel, hogy 100-200 év mulva az akkori régézek kiásnak egy ilyen üveglapot, nem fogják tudni hogy az egy üvegdarab egy ház romjából vagy egy adathordozó, de föleg nem, hogy milyen eljárással nyerhető vissza róla az adat, az azure ai sem lesz akkorra már .
Ellenben egy könyvvel vagy egy kövésettel."
Ne már ne. Ez azért elég troll szint. Ha a floppira, CD-re nem írtad rá hogy mi van rajta, akkor kívülről nem tudod, hogy a Rambo 3 C64 verziója, vagy nukleáris indítókulcsok vannak e rajta. XD
Ha nem tudsz olvasni, akkor a könyv csak szépen csomagolt WC papír, a kövéset meg bonyolult, bár felesleges díszítőelem a szemedben.
Én azért remélem, hogy a 200 év múlva élő régészek nem fognak olyan hülyék lenni, hogy ha találnak egy szépen csomagolt, fontosnak látszó szabályos, és szabványos méretű üvegdarabot, azt szimplán kitört ablaküvegnek nézik.
"Egy fém vagy egy elég kemény müanyagot kellene alapnak találniuk ami ellenáll a fizikai behatásoknak és valami olyan eljárást ami függetlenné leszi a külsös eszközöket.
mondjuk egy fém kocka amibe tárolják az adatokat és a tetején egy projektor ami a fényképeket videokat vagy dokumentumokat kivetiti ."
Szerintem simán túl sok SW-t nézel, játékkal játszol, holocron, mi!????? XD -
Szefmester #8 "Az üveglemezek mindenesetre elég strapabírónak tűnnek, hiszen a tesztek során előbb 500 Celsius-fokra hevítették azokat, majd mikrohullámokkal bombázták, végül pedig acélgyapottal dörzsölték, s még ezután is tökéletesen olvashatók voltak."
Leejteni nem próbálták úgy látom... Kaliforniában egy földrengés összetöri a nagy értékű archívumot mert felborul egy polc... -
kvp #7 "De tegyük fel, hogy 100-200 év mulva az akkori régézek kiásnak egy ilyen üveglapot, nem fogják tudni hogy az egy üvegdarab egy ház romjából vagy egy adathordozó, de föleg nem, hogy milyen eljárással nyerhető vissza róla az adat, az azure ai sem lesz akkorra már."
Ezert erdemes emberileg olvashato modon rairni/rajzolni a szelere, hogy micsoda es az adatokat egy konnyen dekodolhato formatumban rogziteni. Itt az az otlet, hogy egy regi optikai mikroszkoppal is olvashato bitenkent ha nincs mas. Es viszonylag konnyu hozza optikai olvasot epiteni, ami gyorsan tudja olvasni.
"Ellenben egy könyvvel vagy egy kövésettel. Az emberi szemmel láthatatlan és kódolt részeket nem tudod könnyen visszanyerni, ha nincs meg hozzá a céleszköz."
Ha egy akkori civilizacionak nincs egy optikai mikroszkopja es hozza egy digitalis fenykepezogepe, akkor az igy tarolt adatok visszanyerese a legkisebb gondjuk. Mert pl. nem is lenne hova visszanyerniuk. Itt alapvetoen a nagy mennyisegu uzleti celu adat hosszu tavu tarolasarol van szo. Ebben az uveg tenyleg jo, mert olcson elvan a pancelban a papirra nyomtatott kezikonyvvel egyutt.
"A c64 esnél se volt mindegy, hogy a játék kazettát a magnóba tetted be vagy a c64 eshez mellékelt magnóba ahonnan dekodolni tudta, hogy az egy játék kód és nem hang."
Valojaban mindegy volt, ezert adtak le szamitogepes kodot radioban de adtak ki hanglemezen is. Csak fel kellett venni egy kazettas magoval. De ugyanigy lehetett masolni sima ketkazettas magnoval teljes szalagokat. Manapsag is nepszeru, hogy valaki a telefonjara tolti le a kazettas image-et wave-ben es a fulhallgato jack-en kuldi at a c64-nek. A hozza valo kazettas egyseg csak abban volt jo, hogy egy dugoban volt az osszes jel (meg a tap a magnonak). A TTL szintu i/o miatt az AD/DA atalakitok is a magnoban voltak, de a dekodolo logika mar a C64-ben. Sok korabeli gep sima audio magnokat hasznalt, ami azert volt jobb, mert ket gep igy osszkotheto volt telefonvonalon keresztul is. (az egyik mentett, a masik toltott, lasd modem mukodese)
A c64-es raw audio felvetelek egy sima zero crossing comparator-ral es egy intervallum meressel visszafejthetoek binaris stream-me (pl. ascii-be), majd ebben a sync byte-ok megkeresesevel byte-okra vaghatoak. Ugyanezt a kodolast hasznalja a mai napig a modelvasutas DCC protokoll a sinen, a tapfeszultseggel atvitt digitalis parancsokhoz. (valojaban 1 ciklusos FSK modulacio) -
#5
De tegyük fel, hogy 100-200 év mulva az akkori régézek kiásnak egy ilyen üveglapot, nem fogják tudni hogy az egy üvegdarab egy ház romjából vagy egy adathordozó, de föleg nem, hogy milyen eljárással nyerhető vissza róla az adat, az azure ai sem lesz akkorra már .
Ellenben egy könyvvel vagy egy kövésettel.
Az emberi szemmel láthatatlan és kódolt részeket nem tudod könnyen visszanyerni, ha nincs meg hozzá a céleszköz.A c64 esnél se volt mindegy, hogy a játék kazettát a magnóba tetted be vagy a c64 eshez mellékelt magnóba ahonnan dekodolni tudta, hogy az egy játék kód és nem hang.
Ezért lenne jó valami önálloan megjeleniteni képes eljárást kitalálni, mert sose a leirással és a olvasóval együtt kerül elö ilyen lelet. -
kvp #4 Az uveg vagy femlapok visszaolvasasa eleg egyszeru, csak berakod egy scannerbe vagy lefotozod. Csak az irashoz kell dedikalt hardver. Gondolom az ar miatt valasztottak az uveget, mert olcsobb mint a platina. (a rozsdamentes acel jo lenne de arra nem irhatnak lezerrel csak plazmaval, ami lassu es draga) Engem csak a felhos dekoder szoftver zavar, egy open source ansi c kod idotallobb lenne. (Lehetoleg latin betukkel az adathordozo szelere irva.)
ps: A regi floppyk is olvashatoak magnesszallag nagyitoval (vasreszelekes mikroszkoppal) bitenkent de az lassu es korulmenyes. Fotozni olcso, egyszeru es gyors. -
#3
Birom az ilyen bejelentéseket, hogy 1000évig is olvasható marad.
Csak pár dolog szólhat közbe.
Az üveg eltörik és megb@szhatja az adatokat.
A használt szoftver környezet vagy hardver változik és nem lesz kompatibilis a kiolvasására.
egy üveglap nem olyan meghatározó és különleges, hogy pár évtized mulva ne dobná el valaki ,mert csak egy uvegdarabnak hiszi és nem adathorozónak.
Már a floppykat is nehéz visszaolvasni még akkor is ha nem sérült, mert ha még be is szerzel egy olvasot, már nem találsz olyan gépet amin lenne hozzá csatlakozó, csak ha maga a PC is olyan régi mint a floppy.
Ha linuxban van rajta az adat akkor már a windowssal se nagyon kezdesz vele semmit, ki tudja pár évtized múlva milyen oprendszerek lesznek.
Egy fém vagy egy elég kemény müanyagot kellene alapnak találniuk ami ellenáll a fizikai behatásoknak és valami olyan eljárást ami függetlenné leszi a külsös eszközöket.
mondjuk egy fém kocka amibe tárolják az adatokat és a tetején egy projektor ami a fényképeket videokat vagy dokumentumokat kivetiti .
Nemhiába tudunk ma is elolvasni régi mult százdos könyveket, mert semmi különleges eszköz nem kell a kiolvasásához, vagy a falakon vannak felvestve ,vagy köbe vésve vagy papirra nyomtatva ,festve.
Probálnánk meg ugyan ez ha az aranybullát mondjuk CD-n afták volna ki.
-
kvp #2 Platinara gravirozott adattarolas eddig is volt. Most az, hogy forgo lemez es spiralis adatrogzites helyett 2d-s plottert, meg lezert hasznalnak es a kiolvasas nem szekvencialisan tortenik hanem 2d belyegekben kameraval az nem egy nagy szam.
Az MI itt valoszinuleg a pici qr kodokat olvaso szoftver lesz, ami a felhoben fut. Igy hiaba van meg az adattarolo a tulajnal, csak a felhoszolgaltatason at tudja azt olvasni.
Ezek azok a fejlesztesek amik akar jok is lehetnenek, de anyagi okokbol hasznalhatatlanna teszik oket. -
Zulu12 #1 "Az amerikai óriáscég mesterséges intelligenciát alkalmaz a felvitt adatok kiolvasására."
He?? Oszt mi felolvassa a Terminátor mint valami balladát? :D Könyörgöm ne használjuk már mindenre a "mesterséges intelligencia" szót....