78
-
CairoJack #1 Az nem érdekel, hogy önvezető, vagy sem, de annak örülnék, ha az összes elektromos lenne, hogy ne kapjak tüdőrákot, ha elmegy egy előttem. De persze ez igaz a BKV járművekre is. -
#3
Na ehhez a Föld lítium készlete nem lenne elég ...
Ellenben H2 hajtással tisztán megoldható lenne. Pont teherautók részére kiváló alternatíva a H2 üzemanyag cella.
Merthogy harmad akkora a súlya, mint az aksinak. 2x akkora hatótávhoz meg nem kell 2x annyi aksi súly, hanem csak 2x akkora tartály.
És igen, ahogy @Ender Wiggin is írja, a városi szmog (füst, co2, szálló por) igen kis részét adja a közlekedés.
Talán nem-e be kellene már tiltani a fával (és hulladékkal) tüzelést a 21. században ?
-
M2 #4 Ősz eleje a legrosszabb, mert olyankor még a szemetet égetik fűtéshez. Kiegészítve az idióta avarégetőkkel. -
ToxiMaxi #5 Szénnel fűtés sem éppen környezetkímélő, talán inkább ezt kellene támogatni, hogy mindenhol szűnjön meg és inkább gázzal fűtsenek. Érdekes kört járnak be az emberek indult nagyapámék korában szénnel, fával tüzelés, aztán mindenki áttért a gázra, most meg azt látom, hogy megint nagyon sokan leporolták a szenes kazánt és azzal fűtenek újra.
Utoljára szerkesztette: ToxiMaxi, 2019.10.22. 07:42:25 -
defiant9 #6 "igen kis részét adja a közlekedés"
Ez általánosan semmiképp nem lehet kijelenteni, jelentős helyi és szezonális eltérések vannak. Egy kistelepülésen fűtési szezonban simán lehet nagyobb szmog mint Budapesten a háztartási tüzelés miatt, a közlekedés aránya ilyenkor valóban elhanyagolható. A légutakra nyilván nem a CO2 ami veszélyt jelent hanem leginkább a kis(<2,5 mikrométer) részecskeméretű por(PM2,5). Budapesten 2015 február és május közt 18.6% származott a közlekedésből 23.3% a biomassza égetésből(magyarul tüzelés). A képlethez még azt érdemes hozzávenni amit mindenki józan ésszel is tud hogy az út mentén jóval nagyobb dózist kapunk a közlekedési szennyezésből mint beltérben(kémények mellett meg kevesen sétálgatnak). Illetve azt hogy az EU a belső égésű járművek kibocsájtását még tudja szabályozni(egy szintig, de ez egyre drágább), azt hogy Pista bácsi mit éget azt nem. -
kvp #7 A jelenlegi miniszerelnok mondott tegnap vagy mikor egy olyasmit, hogy meg a gazrol is at kellene allni az atomenergiaval termelt elektromos futesre. Mert az biztosan co2 semleges. (ket ilyen megoldas van: villanykalyha es hoszivattyu, utobbi jobb, de dragabb)
A lakossag persze inkabb a zold, megujulo energiaforrasokat (pl. tuzifa) preferalja, amit a jelenlegi kormany nem igazan ert meg.
Viccen kivul, szendioxid szempontjabol a legrosszabb a szen, jobb a tuzeloolaj, meg jobb a foldgaz, de a legjobb ha nem egetunk semmi szentartalmut. A gidrogenes uzem jo lenne, de arammal hidrogent eloallitani dragabb mint litium aksiba nyomni, a vasoxid alapu folyekony elektrolitos uzemanyagcelas aksikhoz kepest meg egyenesen pazarlas. Szoval ugyanannyi megtermelt arammal az aksis kocsi tovabb megy mint a hidrogenes. Ha nagyon sok folos aramunk lenne mar erdekesebb lenne. -
t_robert #8 azért volna rá lehetőség, hogy a vízbontáshoz használt áramot nap és szélerőművel termeljük meg jelentős részben majd a hidrogént égessük a járművekben. így nagyjából zöld volna az egész folyamat. -
#9
Mindig elfelejtem, hogy melyik skandináv országban van, ahol a teljes fővárosi buszállomány biogázhajtású. Hogy mekkora a metántartalom mellett, arra nem emlékszem, de az is elég tisztán ég. -
t_robert #10 a föld litium készlete hatalmas. a szárazföldről kibányászható litium mennyisége több 10 millió tonna(fém tiszta litium) a tengerekben oldott állapotban levő litium mennyisége 300-400 millió tonna. további hatalmas mennyiség található lerakodva a tenger fenéken. Elve a mai szárazföldi lelőhelyek nagy része régi kiszáradt tenger fenekek, amelyek ma jellemzően sós siavatogok. A bányászat leginkább abból áll ma, hogy buldozerrel ledozerolják a felső talajrétegeket, amiben ott a tenger fenék üledéke majd abból kivonják a litium oxidot, amit feldolgoznak kémiai uton fémtiszta litiummá. Amúgy ma éves szinten az ipar 40-50 ezer tonna fémtiszta litiumot használ fel. Ráadáésul a már tönkre ment aksik gazdaságosan újra feldolgozhatók és visszanyerhető belúle a fém tiszta litium. Hiszen sok ezerszerese benne a litium koncentráció a természetben találhatóhoz képest. Például egy 750 kg tömegű Tesla aksiban úgy 40-50 kg fém tiszta litium van. a természetben a litium-oxid aránya még a gazdag lelőhelyeken is pár tized %. amit aztán még fel kell dolgozni tiszta litiummá így végül egy kg fém tiszta litiumhoz is több tönna sivatag felszint kell összekotorni. ami energia, környezet szennyezés plusz szállítás.... Így nyereséges a tönkre ment aksikat visszagyűjteni majd feldolgozni, mint nyersanyag forrás. -
#11
Lenne egy frászt. Mert olyan drágán termel áramot a szélerőmű (drága telepíteni, ahhoz képest keveset termel az ingyen üzemanyaggal is és annak is van üzemeltetési költsége), hogy ha te még vízzel akarnál hidrogént bontani a teljes lánc hatásfoka kb. a gőzmozdony szintjén lenne.
Mivel a szélerőmű gyártása és telepítése minden, csak nem környezetbarát, akkor az egész folyamat hogyan lenne tiszta.....?
-
Zulu12 #12 A hidrogén nem rossz de azért nem valami egyszerű tárolni. Eléggé spéci tartály kell hozzá mert nagyon ki tud kezdeni más anyagokat.
A másik meg hogy elméletben minden jól hangzik de a gyakorlatban meg csak a számok műűködnek. Kíváncsi lennék hogy mennyi energia kell a víznek a szétbontásához és hogy azt mennyire érné meg megújulókkal. Lehet ha kiszámolnánk akkor megint csak ott tartnák végül hogy az atomenergia a legolcsóbb és a legjobb.... -
#13
Mivel az atomenergia termel a világon legolcsóbban...
Itthon pl. a fogyasztói ár neked 38 Ft/kWh. Ebből az termelési áram ára a számládban 15,8 Ft/kWh körül van. Paks a hálózatra 11,5 Ft/kWh áron ad el áramot. Na akkor gondolhatod mennyiért termeli... -
t_robert #14 aminél viszont kétséges, hogy mennyiért lehet majd szétszedni az üzemidő végén az erőművet és biztonságosan elhelyezni a szétszedett évezredekig sugárzó részeit. és ennek kölstésge mennyit fog még felemészteni a következő 2000 évben. egyes becslések szerint egy atomerőmű szétszedése és nagyjából semlegesítése vetekszik egy új erőmű építési költségeivel. Valamikor a 60-as években indultak el az első nagyobb méretű és teljesítményű erőmű blokkok sorozatban. most érnek csak az üzemidejük végére. és most szembesülünk a gyakorlati ártalmatlanításukkal és költségeivel. Még csak kialakult technológia sincen hogy lehet szétszedni egy 1000 tonnás acél reaktor tartályt és az az azt védő pár ezer tonna vasbetont, és az elsődleges hütőrendszer vezeékeit és rádióaktív hótő folyadékot. Vagyis több ezer tonnát kéne szétszedni, és biztonságos helyre szállitani, mondjuk egy mély bánya aljába. ennek költségeiről senki nem tud semmit. -
t_robert #15 már az milyen gond volt miközben paks valamelyik blokkjában fűtőanyagot cseréltek. Kiszedni a kiégett rudakat és újakat behelyezni és közben megsérült az egyik tároló konténer és elszennyezte sugárzással az egész reaktor csarnokot. alig került 1,5 évre mire vissza tudták állitani a blokkot üzemszerű müködésre. új tároló tartályt kellett tervezni és olyan manipulátor és robot eszközöket, amivel meglehetett fogni és elpaokli. ember nem mehetett oda megfogni még védő felszerelésben se úgy sugárzott. Akkor most képzeld el több ezer tonna acél és vasbeton szétvágását és elszállítását és semlegesitését. fogalmunk sincsen mit a faszt fogunk csinálni és mennyiért majd úgy 2040 körül mikor leállnak a régi blokkok. egyáltalán hová teszünk pár ezer tonna halálosan sugárszó szemetet...... -
#16
Köszönjük a tipikus sötétzöld kommentet. Vannak teljesen elbontott erőművek, aminek költsége ismert. Az, hogy te nem tudod, az nem egyenlő azzal, hogy "nem tudjuk".
Miért kéne szétszedni azonnal? Talán el fog mászni a reaktor vagy mi a faszom? Meg a letett pihenő fűtanyag , ami egyébként a jövő erőművei számára üzemanyag?
Komolyan mondom, hogy az ilyen kommentektől megyek a falnak. -
#17
Te hallod, szerintem ezt most fejezed be, mert fogalmatlan vagy a témában. Ezt már látom. -
#18
"Szoval ugyanannyi megtermelt arammal az aksis kocsi tovabb megy mint a hidrogenes. Ha nagyon sok folos aramunk lenne mar erdekesebb lenne. "
Az a vicc, hogy van.
Ráadásul, az araboknak már 20 éve ki lett találva, hogy ez lehet a benya után a következő bevételi forrás.
Merthogy nagy üres sivatag van, dögivel, van hova telepíteni hatalmas napelem telepeket.
Mellette tenger ahonnan vizet lehet kivenni szintén van.
Ezt érdemes üzemanyagcella témában megnézni:
-
#19
Ott hiteltelen az egész, amikor a csóka folyamatosan "megújulózik". -
Macropus Rufus #20 "2030-ra minden tizedik teherautó autonóm lehet "
utópia. 11 év nem elég ehhez. 11 év alatt közel 100 millió autonóm autót kellene üzembe állítani. Évente közel 9 milliót. 11 év át. Mai naptól kezdve. Felejtős.
https://www.worldometers.info/cars/ -
Macropus Rufus #21 a cucc tárolására már évtizedek óta van bevett eljárás és technológia. Nem kell ennyire parázni. Amúgy az tetszik, hogy ekézik az atomenergiát, ua. beszopná mindenki, ha csak annyi energia lenne ami a klasszikus erőművekből jönne + a napból meg a szélből. Ezek pont semmire nem lennének elegek. Jelenleg - ha jól tudom - Paks adja az ország energia szükségletének majd 40%-át. Egyébként én simán megjátszanám ezt: valóság show, hogy megmutassuk az embereknek mire elég és/vagy nem elég a saját házad tetején elhelyezett napelem. Lenne meglepi az fix. Mert most csak a nagy duma van, és a biztonság, hogy ha nincs nap azért a gridből jön még delej.
(megjegyzem: ha Budapestet napenergiával akarod "üzemeltetni", akkor a város méretével közel megegyező terület áldozhatsz be a napelem celláknak. Ez kb. azt jelenti, hogy a város összes házának/épületének a tetején napelem van + az összes utca/park stb. is be van borítva napelemekkel... kb. egy 10 évvel ezelötti NatGeo újságban fejtegették ezt) -
#22
A nap és széláram csak annyira helyettesítő terméke az atomáramnak, mint a sörnek a lóhúgy. -
#23
Ha majd lesz átalakító kit a mostaniakhoz? -
#24
Egy 53 perces videóból ennyi jött át neked? Hááááááááááááááát, no comment.
Viszont igen, az atom nem helyettesíthető szél+nap.
Ennek több oka is van. Az egyik a kiszámíthatatlanság.
Sőt, az a durva, hogy pont ezen kiszámíthatatlanság miatt amekkora megújuló energiát tervezel, ugyanakkora fixet is tervezned kell az áramellátó rendszerbe.
Mert az vagy van, vagy nincs. És mert épp nincs ezért nem lehet lekapcsolni 2 megyébe az áramot.
A másik a túltermelés.
Idehaza ugyebár az áram 60-70%-át termeljük meg (és ennek 70%-a jön Paksról). A többi import, ami a környék feles árama.
Franciáknak >30 atomerőművük van, szóval van felesleges áram dögivel. Ahogy ezt a videóban is jól elmondják.
Ezt pedig tárolni nem lehet.
Illetve, ha víz bontására lenne használva, akkor H2 már tárolható, és újra felhasználható áram előállítására.
És akkor már miért ne a közlekedésbe ...
Amúgy én egy hibrid üzemanyagcellás rendszerben látom a jövőt.
Mert kell azért egy aksi a kocsiba a kinetikus visszanyert energia tárolására is, és hogy oda termelje az áramot az üzemanyagcella.
Magyarán: elektromos autó, csak helyben készül H2-ből az árama. (és így nem kell K.bszott nagy aksitömböket cipelnie)
-
#25
Sajnos a többségnek nem esik le, hogy az ipari üzemek 0-24 órában termelnek, ezek a vackok meg nem. Ráadásul nem is olcsón termelnek.
Tehát ameddig nincs olcsó áram, addig lehet itt mindenféle technológiát újítani, de semmivel sem leszünk bentebb. -
#26
Nem teljesen helyes. Az ipari üzemek is főleg nappal fogyasztanak. Mert ugyebár az emberek is azért főleg nappal dolgoznak (igen még az acélgyártó elektromos kohóknál is).
És a napelem ezért vicces, mert pont akkor termel, tehát rá tud segíteni pont a megfelelő időben (és persze mellette kellenek a piszokdrága üzemelésű, de gyors indítású gázturbinásak tartaléknak, ha éppen nem)
A felesleg, az viszont felesleg marad.
Éjszakai áram nem véletlen olcsó ... a folyamatos termelők akkor is termelnek, és nincs aki elhasználja.
Szóval van értelme a túltermelés -> H2 , majd azt lehet eladni autó-buszok-teherautóknak hajtására.
És, szó szerint tiszta víz a végtermék ... -
#27
Jaj...
Szerinted miből adódik össze a 3-4 GW völgyigény? Nem a légkondizásból és éjszakai világítási igényből...
Ebből van ivóvized, mert a szivattyú is árammal megy és dolgozik az összes vegyi és mezőgazdasági üzem, mert nem állnak le. 11+ éve dolgozom az iparban és még nem láttam olyan komoly ipari üzemet, ami évi 7000 óránál kevesebb üzemórával számolt volna a technológiáinál. A jellemző inkább 8000 volt. A nagyleálláskor van tervezett leállás és csá.
Nincs olyan, hogy "felesleges áram". Szabályozott a termelés. Egy hidrogéngyárat nem tudsz úgy üzemeltetni, hogy nem szabályozod a termelés és csak olyan rátával termel, ahogy éppen van áram.
Képtelenek vagytok felfogni ezt...? A fogyasztói igény megjelenik és ezt a termelő oldal kielégíti. A szél és nap viccerőművek termelnek annyit, amennyit és a többi a rendszer kiszabályozza. Nincs olyan, hogy felesleg. Nincs olyan, hogy túltermelés. Ha fogyasztók kevesebbet fogyasztanak, akkor a rendszer szabályoz. Ha nincs elég kraft a termelői oldalon, akkor is szabályoz. Ha nagyon nincs elég, akkor elkezdenek fogyasztókat lekapcsolni...
Totálisan rosszul képzeled el a hálózat működését.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.10.22. 13:56:05 -
dyra #28 Nem tudom elképzelni, hogy ezek a batár dögök menni fognak majd elektromos hajtással. Mennyit tudnak majd? 100 kilométer úgy, hogy a rakodótér felében akkumulátorok lesznek? A sokkal kisebb Teslának a reális egy tankkal kb 400 kilométer. Meg kell majd állni rohadt sürün alig pakolt rakodótérrel? Már megint átmegy az emberiség önszopatásba most épp imádjuk az elektromos hajtást és bármi áron mindennek azzal kell mennie. Ugyanez napenergia és szél. Imádjuk jöjjön. Aztán tényleg azt kell mondoanom a zöldek még politikát is csinálnak belőle. Egyből oda a népszerűség ha valaki megmondja az igazat. Vicc. -
#29
Az. -
Macropus Rufus #30 kb. :) -
Macropus Rufus #31 5letnek nem rossz, de hogyan? -
#32
Igen, valóban ország max fogyija 6,6 GW, 6 rendszeresen, és éjszakai 3-4. Azaz 2-3 GW-al esik nappali maxról estére. Ez OK.
Örömmel látom, hogy ezen a téren egy kicsit bővebb ismeretekkel rendelkezel, mint a korábbi csúfos "beégéseid" területein.
De az a gáz, hogy itt sem ismersz minden részletet.
Úgy tűnik elképzelni sem tudod, hogy bizony van hely, ahol időnként problémát okoz az áram túltermelés:
https://www.mnnsz.hu/meg-mindig-problemat-okoz-a-tultermeles/
http://faktor.hu/faktor-nemetorszag-szelturbina-villamos-energia-negativ-arak
Szóval az a gond, hogy nem látod át a teljes (nemzetközi) árampiacot.
Na igen, idehaza ilyen soha a b_dös életben elő nem fordulhat. Ezt aláírom.
Máshol viszont, más áramtermelő összeállítás esetén viszont igen.
És ennek oka éppen a megújuló erőforrások. Amikkel amúgy tilos is számolni tervezéskor (mintha nem is lenne ... mert mint az estimese: hol volt, hol nem volt).
És éppen ezért a zöld úton termelt, meg a felesleget nyugodtan lehetne H2 termelésre használni.
Csendbe jegyzem meg, hogy annál zöldebb megoldás ugyebár nem létezik. Lítium bányászása, szállítása, kohászata ... azért kevésbé zöld.
Áramot tárolni más úton nehézkes és drága (pl kinetikus).
Ezért is tűnik elég jó alternatívának a H2, no meg a 0 CO2 emissziója miatt is.
Utoljára szerkesztette: mrzed001, 2019.10.22. 18:19:54 -
#33
Miféle csúfos beégés...? Olyan cuki, ahogy személyeskedés nélkül nem tudsz létezni...
Energetikai cégnél dolgozok...
És nem, nem lehet. Képtelen vagy megérteni a hálózat no1. törvényét és P egyensúlyt és az, hogy ha nem tudod azt megtartani, akkor nem fog a hidrogéngyárad sem üzemelni.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.10.22. 20:12:47 -
ostoros #34 Igazából nem kellene nagyvárosokba összezsúfolni az embereket, és velük együtt a szennyező forrásokat... -
ostoros #35 "aminél viszont kétséges, hogy mennyiért lehet majd szétszedni az üzemidő végén az erőművet és biztonságosan elhelyezni a szétszedett évezredekig sugárzó részeit. és ennek kölstésge mennyit fog még felemészteni a következő 2000 évben."
Nincs így. A paksi erőmű évente rak félre pénzt a saját elbontására, már 1990 óta. -
#36
Nem. Nagyvárosok fajlagosan kevésbé szennyezőek, mint a hatalmas suburbia.
Az autómániát kell elengedni és ennyi. -
defiant9 #37 A nagyvárosok termelik a GDP-t. Kína azért borzasztóan hatékony mert nemhogy egy régión hanem ipari zónán belül képesek előállítani az alkatrészek jelentős hányadát. A legrosszabb éppen az ha szétdobálod a gyártást távoli kisebb telephelyekre és utaztatod az erőforrásokat. -
ostoros #38 1. A GDP-vel a seggedet kitörölheted, az nem a "miénk", hanem magáncégeké, akik még csak nem is adóznak szóval nem tudom mi hasznunk van belőle úgy őszintén...
2. Kínával példálózol, komolyan? Amikor épp a környezet szennyezésről dumálunk? :D
3. A szállítási költségek töredékére csökkenthetők ha azonos ipar területre beszállító cégek szomszédos városokba települnek, (nem pedig pl. Franciaországból hozatjuk az élesztő gyártáshoz a melaszt, mert a helyi cukoripar tönkretételével nincsen melasz.). Szóval a kurvára környezetbarát EU ebben sem környezet barát (bár még mindig nem Kína).
+1 Még egy dolog. Nem a nagyvárosok termelik a GDP-t, hanem az emberek. Ugyanaz az ember mennyiség, ha el van osztva közepes méretű városokba nagyjából ugyanannyi GDP-t termel.
Utoljára szerkesztette: ostoros, 2019.10.22. 21:18:53 -
ostoros #39 Az lehet, hogy fajlagosan kevésbé szennyező, de minket nem ez érdekel, ugyanis, nekem itt Békés megyében nem kell beszívnom a debreceni füstöt, de egy Budapestinek be kell szívnia mindazt amit a több százezer háztartás és autó egy szűk területen kibocsájt.
Ehhez még azt is hozzá kell tenni, hogy ha egy kis falunak szar a levegője, az csak pár ezer embert érint, viszont a főváros levegője 1.7 millió embert érint. -
#40
Abból a GDP-ből fizetnek téged és a közszolgáltatásokat is... -
ostoros #41 Ezt mire alapozod?