Ázsia évszázada jön

Nem ismered, mert akkor nem mondtál volna ilyet. A középkor során nagyon kevés olyan ember volt, aki nincstelennek számított. Minden jobbágynak megvolt a kis földje, amit művelt, kurvára nem ért rá gyárban dolgozni. Arra csak az akitől elvették mindenét a megélhetését gyakran még a házát is, na azok elindultak valahova "szerencsét próbálni" ők képezték a középkor során a városok fenntartásához szükséges beáramló tömeget. Ők voltak az első munkások, akik viszont túl kevesen voltak ahhoz, hogy egy manufaktúra igényét kielégítsék. A többi városlakónak pedig megvolt a maga szerepe, péktől kezdve a kovácsig, ők rohadtul nem hagyták ott a saját műhelyüket, hogy valakinél nekikezdjenek éhbérért dolgozni.

Ahhoz tömegesen kellett egyidőben nagy területen nincstelenné válni embereknek, hogy még csak más városokba se tudjon elvándorolni, ahol beállhatott volna valahová inasnak, vagy hordárnak. Más szóval egy gyors társadalmi változásra volt szükség az ipari forradalom elindulásához.

A létminimumról: aki a létminimum alatt él, az már nem él, mert halott. A mai meghatározás eltávolodott a rideg valóságtól. Szerencsére.

Ismerem a fogalmat. Most vagy ramutatsz hogy miben tevedtem es hol volt a tortenelemben olyan amit en nem ismerek, vagy hagyd...

A nincstelen fogalmát egy kissé tanulmányozzad...

Itt jonne az hogy miben is tevedek. Hol volt a tortenelem soran olyan huzamosabb ideig fennallo nagyobb terulet ahol az emberek donto tobbsege a letminimum folott elt?

Tévedsz.
Történelem 1-es.
Utoljára szerkesztette: ostoros, 2019.02.13. 21:07:11

Rakas nincstelen a tortenelem folyaman mindig is volt, egeszen a kozelmultig. Szoval ez NEM egy specialis adottsag volt az ipari forradalom idejen, hanem egy altalanos dolog.
Ahogy az olcso foglalkoztatasuk is megkerulhetetlen volt, mivel elore jo fizetest adni emberek tomegeinek meglevo produktivitas nelkul lehetetlen.

Igen. Jól mondtad.

A gazdasag IS megvaltozott, de a szemlelet IS. A modszertant pedig nem a reneszansznak tulajdonitjuk, hanem folyamatosan fejlodott, csak ott voltak a gyokerei. Descartes, Bacon vagy foleg Kant nagyon nem reneszansz. A kozepkori egyetemek idoszaka pedig az italiai reneszansszal idoben erosen atfedesben van, de attol meg kozepkor (is), ez a ket kormeghatarozas nem egymast kizaro. Teny, hogy azert a legelso egyetemek kicsit korabban jottek letre. Raadasul ezeken a helyeken meg feudalizmus volt, sot meg Descartes Franciaorszagaba sem erkezett meg az ipari forradalom. Aztan persze minden felgyorsult a termelestol a tudomanyos feklodesig,kesobb ezek erosen hatottak egymasra.

" Ami a kb a 16., 17. szazadtol megvaltozott Europaban," az a gazdaság. Az ipari forradalom előfeltétele az volt, hogy legyen egy nagy rakás nincstelen, (akiket korábbi uraik elzavartak földjeikről, hogy saját maguk műveljék meg a földet bérmunkásokkal, illetve a gyapjú termelés bizniszébe beszálljanak Anglia esetében) aki olcsó munkaerőként beindította a manufaktúrákat, amelyek feldolgozták a gyapjút, és megrendelést biztosítottak a többi iparág felé, mert a kezdeti olcsó munkaerő sem volt elég olcsó egy idő után, és gépesíteni kellett a költséghatékonyságért.

A módszertant pedig ugyan a reneszánsznak tulajdonítjuk, de azt korábban hozták létre a középkori egyetemeken, a reneszánsz csak felhasználta, és elterjesztette azokat.
Utoljára szerkesztette: ostoros, 2019.02.12. 19:14:24

Az igazi érdekesség az lesz hogy Ázsia egyre nagyobb része válik gazdaggá gyorsan.

Nézd meg pl Szingapúrt kb 2-3 évtized alatt váltak putri helyből kőgazdagokká.

"Azok kulonleges ovezetek, ahol a lakossag elenyeszo resze el"

És? Egy átlag dél koreait kb annyira érint hogy mi van olyan vietnambam mint minket.

Ultraszánalom kategória ez a dld rendezvény kb az a kategória mint az ír websummit meg a webby awards 😄DD

Azert ez igy egy kicsit elhamarkodott. Kina eddigi novekedese szinte teljesen kizarolag az olcso gyartasnak es az allamilag tamogatott cegeknek koszonheto, amivel felzarkozni lehet gyorsan, de vezeto szerepet atvenni egyaltalan nem.

Van par dolog ami hianyzik a vezeto szerephez:
- A Kinai kapitalizmus meg mindig esetleges, es csak 1-1 regioban mukodik. Mas regioban a fejlodes is akadozik.
- Allami iranyitasu a kapitalizmus, a kormany donti el hogy kit enged, illetve alaposan meg is tol bizonyos vallalatokat penzzel. Ez pedig oriasi pazarlasokhoz vezet, lasd pl a szellemvarosok peldajat.
- Az innovacio eleg kezdetleges. A Kinai kultura olyan dolgozokat eredmenyezett, akik utasitasokat hajtanak vegre, de onallo problemamegoldasra keptelenek.

Ennek a hatasai eleg nyilvanvaloan latszanak. Ahogy a Kinai munkaero mar nem olyan olcso, rogton megkezdett a fejlodes lassulasa. Es tovabbra sem nagyon tortenik innovacio, nincsennek nagy Kinai talalmanyok, inkabb csak kisebb eredmenyeik vannak.

De a potencial az megvan bennuk, a fentiek ellenere is ma azert megicsak sokkal tobbet innovalnak mint 1-2 evtizede, illetve a kapitalizmus fele nyitasnak is vannak eredmenyei, csak tovabb kellene csinalniuk.

Nem ketseges, hogy Indiaban, Kinaban, Romaban, Mezopotamiaban, Gorogorszagban . . . csodalatos felfedezesek szulettek, olyanok is, amiket kesobb hosszu idore elfelejtettek. De ezek a felfedezesek idoben viszonylag elszortan jelentkeztek, es egy-egy kiemelkedo zseni, valamint sokszor a tarsadalmi korulmenyek szerencses egyuttallasa is kellett ahhoz, hogy hosszabb idore fenn is maradjanak. Ami a kb a 16., 17. szazadtol megvaltozott Europaban, az a nezopont, rendszer, es a modszertan, ami korabban nem is letezett. Ez vezetett oda, hogy nem egy nagyritkan fellobano szerencses zseni hozott valami ujat, hanem korabban nem tapasztalt egyre gyorsulo utemben erkeztek a felfedezesek, ami vegul a mai ertelemben vett termeszet es mas tudomanyok megjelenesehez is vezetett (persze vannak korabbi parhuzamok). A korabbiakhoz kepest teljesen maskepp kozelitettek a problemakhoz, es a mai modszertanok Kamcsatkatol Fokvarosig ennek a reneszanszbol indulo szemleletnek a vegigkovetheto leszarmazottai.

Egyébkét előnyei is vannak ennek. Amit az őrült rohanásban kifejlesztenek Kínában, abból majd Európa szemezgethet, és a már kiforrott megoldásokat tudja átvenni, akár tovább fejlesztve. Másolni mindig gazdaságosabb, a követő magatartás egy sokat bizonyított stratégia. 😊

A trendeket is nézni kell. Ázsia népessége 4,5 milliárd fő. A legnagyobb létező piac. A legnagyobb létező munkaerő forrás. Egy átlagos 5 %-os gazdasági növekedéssel 15 év alatt megduplázódik a gazdaság.
És van ahol ez nem 5, hanem 7 vagy több. (7%-al mindössze 10 év a duplázódás) Van ahol persze kevesebb.
Igazából a legjelentősebb következménye a dolognak az, hogy a világ többi része hatalmasat veszít gazdasági súlyából. Az EU, USA, és a többi is, leértékelődik. A pénz az hatalom is. És ma ott növekedik leggyorsabban a pénz, és ez a belátható jövőben ÍGY IS FOG MARADNI.
Utoljára szerkesztette: ostoros, 2019.02.11. 21:16:14

Nem így értettem. Úgy értettem, hogy amit a reneszánsztól kezdve itt felsoroltál, az egyedülálló dolog lett volna. Nem volt az. A kínaiaknak több reneszánsza is volt, s egy csomó találmány használatára van bizonyíték, ami viszont későbbi korokban meg eltűnt.
Indiában is birodalmak emelkedtek fel, fejlett matematikai tudással, és tűntek el szinte nyom nélkül.

A legjelentősebb különbség, hogy a földrajzi felfedezések révén az akkori Európa képes volt a technikai fölényét exportálni, és gyarmatosítani, és meg is volt bennük az akarat, hogy megtegyék (mert Isten azt mondta 😊 ) míg például Kína amelynek óriás flottája felfedezte a fél világot, megelégedett azzal, hogy a császár gyűjteményébe zsiráfokat vitt, stb. Nem tartották meghódításra érdemesnek a felfedezett területeket. 😊 És ez volt a mi óriási szerencsénk.
Utoljára szerkesztette: ostoros, 2019.02.11. 21:05:28

Azok kulonleges ovezetek, ahol a lakossag elenyeszo resze el( oke hogy tobb tiz-100 millioan ) azsia negyede india ami magaban egy lepratelep ahol a budi a folyo egyik oldala a masik meg a furdo, aztan meg ott van az osszes isztan ahol kb kokorszak van, delkeletre meg a bekakat kergetik vacsorara.

Merre fele?

Japán-Dél Korea-Tajvan-Szingapúr? ... Vagy épp a youtubeon keress rá hogy néz ki hongkong vagy épp Shanghai mondjuk utca képet. (lehet mondani hogy azok csak "kirakatvárosok" csak épp nem igaz)

Hidd el, nekik is ezt tanitjak, maradjunk annyiban. Olvass egy kicsit Thaifold, Kina vagy Japan ujkori tortenelmerol. Erdekes es tanulsagos. De azzal egyetertek, hogy abban a szazadban elunk, amikor az elmult fel evezred nyugati hegemoniaja minden teruleten megszunik.

Biztos az o evszazaduk jon, foleg ugy hogy arrafele az emberek fele meg mindig az utcara szarik, mert egy kozos wc-re sem telik...

Ezt tanítják nekünk európaiaknak történelemből. De a kínaiak nem azt tanulják, maradjunk annyiban...

Ázsia is évszázadokkal lenne lemaradva Európa nélkül. Pár dolgot már az ókori görögök és a rómaiak is letettek az asztalra, legyen az matematika, filozófia, építészet . . . bármi. Tény, hogy az eszmék és találmányok azért az évszázadok során csak eljutottak keletről nyugatra és fordítva. Az ipari forradalom pedig egy száz évekkel korábban elindult fejlődés eredménye volt, ami kb 100 százalékban európai. A reneszánsz, felvilágosodás alatt és után olyan mértékű fejlődést generált Európa a természettudományok, matematika és mérnöktudományok területén, ami azért eléggé példátlan korábban.

Afrikára vagy Dél-Amerikára ugyanígy igaz az elmaradottság, tele vannak nyersanyagokkal, fiatal népességgel, de mégsem az ő évszázaduk jön.
Utoljára szerkesztette: Cat, 2019.02.11. 14:58:48

Annyira elcsépeltek az ilyen "jóslatok"
Egyszerű példával: Észak-Amerika és Európa olyan fejlettségi szintet ért el, hogy ezt tovább növelni már csak kis lépésekkel lehet és ezek kevésbé látványosak.
Eközben Ázsia stb. nagy része elmaradott ezért látványos nagy lépésekkel tudnak fejlődni.
Pl. ha az európaiaknak van 100 traktoruk és vesznek még egyet akkor az csak 1%-os fejlesztés, DE ha egy elmaradott ázsiai országban 1 traktor van és vesznek még egyet az 100%-os(!!) fejlesztés.

Már előtte is.

Ázsia mindig is a világ vezető térsége volt (pl puskapor, selyem, könyvnyomtatás nélkül évszázadokkal lenne lemaradva az emberiség) csak az történt európai ipari forradalom idején lemaradtak egy kicsit tőlünk ... eddig.