23
  • TokraFan
    #23
    Öreg a te apád tudod micsodája...
  • Archenemy
    #22
    Öreg előbb talán a kábeldob működését értsed meg, majd utána próbálkozhatsz a vallással :D Ecsém, milyen emberek vannak.
  • Archenemy
    #21
    Baszki, komolyan nem érted? A szonda viszi magával, miözben ereszkedik, az ÖSSZES kábelt egy tekercsen. A szonda, ahogy ereszkedik, tekeri le magáról a kábelt. A kábelt aztán már hiába fogja meg a jég, a kábel nem kell hogy mozogjon, mert a szonda, ahogy ereszkedik, tekeri le magáról. Tényleg ennyire bonyolult?

  • Sequoyah
    #20
    Nem az hogy baromsag, csak annyira trivialis, hogy semmit nem tesz hozza a tudashoz.
    Ezzel az erovel azt is mondhatjuk hogy a big bang atta a kezdolokest. Vegulis igaz, de mivel a big bang adta meg MINDENHEZ a kezdolokest, jo lenne egy kicsit specifikusabbnak lenni:)

    Az egykor ertekes magyar kozoktatas alakulasarol pedig annyit, hogy egyre tobb kollegam USA-ba koltozteti a csaladot, mert ott jobb kozoktatast kap a gyerek... Pedig USA nem epp az eros kozoktatasarol hires:)
    Es ezen kollegaim utolag is elegedettek a dontesukkel...
  • TokraFan
    #19
    ? De ha a kábelt valahol leszorítod, akkor már aligha...Itt a jég lesz a fogó...
  • morguldae
    #18
    "Ez adta meg a kezdőlökést az élet megjelenéséhez..." - ja, biztos ez...bruhaha...
  • defiant9
    #17
    A porszívót is tudja folyamatosan ereszteni a felcsévélt kábelét.
  • TokraFan
    #16
    Most lehet, hogy nem értelek, de ha a kábelre ráfagy a jég, akkor a fej nem tud tovább haladni hiába olvasztja maga előtt/alatt a jeget, hiszen a kábel megofgja mert az már nem tud tovább haladni.
  • TokraFan
    #15
    "Ertelmesebb gyerekek mar az altalanos iskolaban megtanultak,"

    Ja, főleg, mióta a hittant becitálták az iskolákba...Azóta inkább azt tanulják meg, hogy a rőtszakállú varázspálcás legyintésére keletkezett itt minden, 6 nap alatt. Bár vannak értelmesebbek akik hasukat fogva röhögnek ezen a baromságon, de sajnos elég sok megeszi ezt a zagyvaságot...
  • ostoros
    #14
    Én is ezt írtam először, de aztán eszembe jutott, hogy ha a szondán van a kábel, akkor csak a kábel dobját kell fűteni, és nem probléma ha befagy mögötte, a kábelnek mindegy amíg a felszíni egységbe be van kötve.
  • Sequoyah
    #13
    Mar megint ez a baromsag, hogy meteorokrol es utkozesekbol szarmazik valamilyen foldi anyag. Hat megis honnan mashol szarmazna, egy varazslo hozta ide?

    Barhova mutatsz a foldon, barmelyik darab kovet, vizet, autogumit vagy kigyomerget veszed a kezedbe, az az urbol jott nagy koveken.
    Ertelmesebb gyerekek mar az altalanos iskolaban megtanultak, hogy a Fold, a Mars es minden mas naprendszerbeli objektum, meg maga a Nap is az urben vandorlo porbol, kodbol es kovekbol allt ossze. Szoval a Fold sem tobb mint milliardnyi aszteroida osszetomorodott halmaza. Nana hogy ez is igy erkezett.

    Szoval kosz a nagy semmit, aki ezt az "elmeletet" kitalalta, az egy nagy 0-at tett hozza a tudomanyhoz...
  • end3
    #12
    Pár megajoule-os lézer, a hold körüli stacionárius pályáról, adott pontot lőve.., a működéséhez szükséges elektromos energiát a Jupiter légkörében lebegő erőműről "fejne". A lézer "fényében" meg lehet a szondának mélybeszállni..
    (Meglesz az.., kb. még 1-2 ezer év.)
  • TokraFan
    #11
    Szerintem befagyna a fej felett a jég...kábellel együtt.
  • coyote55
    #10
    Pár éve láttam egy tervet - lehet, hogy itt az SG-n -, hogy a szonda nem fúrná, hanem olvasztaná maga alatt a jeget, és egy kábelt cibálna magával, ahogy süllyed. A kábel végén kommunikációs berendezés lenne, ami a mérések eredményeit, képeket esetleg videókat küldene. A meleget radioaktív elem (Pu?) bomlása szolgáltatná, az fűtené a kis robotot. Érdekes elképzelés.
  • dyra
    #9
    Lehet ezért kéne inkább az Enceladus-ra menni a tigriscsíkok környékére. Kicsit barátságosabb környezet és talán a jég is kisebb.
  • Tinman #8
    Megreped a jég, de melyik rétege? Könnyen lehet, hogy van egy felső pár 100m-es réteg, alatta egy lazább réteg és abból lövell ki esetenként a víz/jégkása.

    -170 fokos felszíni hőmérséklet mellett, ami nem tegnap óta annyi, iszonyú vastag lehet a jégréteg, mely alatt valóban lehet élet.

    De mindegy is milyen vastag. A jelenlegi szondákkal nevetségesen kis mélységre tudunk lefúrni. Szvsz ha válaszokat akarunk onnan, oda már emberes misszió kell, amire a mi életünkben az esély = 00.
  • Irasidus
    #7
    "Hogyan zárjuk ki, hogy egy megtalált organizmus nem a Földről származik amit a szonda vitt magával? Hacsak nem egy kétfejű szörnyet találunk azonnal... "

    A földi élőlények DNS vizsgálatából megállapítható közös őstől való leszármazása, és, hogy hány nemzedék választja el a többitől, ezek ma már rutin feladat. Hasonlóan az apasági teszthez. Persze ez csak abban az esetben szükséges, ha teljesen ugyanaz a felépítése, ami valljuk be, elég sok kérdést felvetne önmagában is...
  • Irasidus
    #6
    Még szerencse, hogy időnként a jég megreped, és egyrészt megnyílik az út, másrészt felszínre kerül a jég alatti víz, amit szintén lehet tanulmányozni. Egész pontosan nem tudjuk milyen vastag a jég - és mindenhol egyforma vastag-e.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2019.01.30. 18:40:03
  • TokraFan
    #5
    Ha találnának is valamit, az sem lenne feltétlen bizonyító erejű, mert fennáll a behurcolt szennyeződés lehetősége. Már a Mars kutatás kapcsán is előkerült ez a probléma nem egyszer. Hogyan zárjuk ki, hogy egy megtalált organizmus nem a Földről származik amit a szonda vitt magával? Hacsak nem egy kétfejű szörnyet találunk azonnal...
  • Tinman #4
    Az a vicc, ha nagyon akarnánk képesek lennénk rá, már most is, csak iszonyú nagy költség és még annál is nagyobb rizikó. A válasz pedig, hogy van-e ott élet, vagy sem, nem termel profitot. :-/
  • dyra
    #3
    Nem szakterületem. Laikusként szóltam hozzá. Ha technológiailag nem tudjuk megoldani most akkor majd később.
  • Tinman #2
    Jó. Odaküldöd a szondát az Európére, landol és? Megállapítja, hogy itt aztán kiba. sok jég van. Belefúr. Semmi különöset nem talál, mert ha ott van élet, az SOK km-el a felszín alatt lehetséges, arra meg nem képes egyetlen szonda sem.

    Az emberes misszió meg iszonyú messze van még az Európére, mivel az elmúlt 50 évben gyak. alig van használható emberes tapasztalatunk. Előbb a Hold, aztán a Mars... utána (kb. 2100 után!), van reális esélye az Európén végzendő első mélyfúrásnak.
  • dyra
    #1
    Ezért kellene expedíciókat indítani az Europára és a Enceladus-ra. Ezek az expedíciók prioritása pedig nem a bolygókutatás hanem az élet keresése lenne. Ha ezen a két égitesten találnának életet akkor valószínűsíthetőleg a földi élet semmi egyéb csak a szerencsés körülményeknek köszönhetően egyfajta "burjánzása" az életnek.

    Szerintem az élet kialakulás sokkal izgalmasabb dolog lehet, ezt abból gondolom, hogy még nem sikerült megfigyelnünk, hogy élettelen anyag élővé válik itt a földön pedig most kifejezetten kedvezőek erre a feltételek. Ráadásnak a legrégebbi kőzeteinkben már ott a nyoma.

    Véleményem szerint már az ősrobbanás környékén kialakult emiatt pedig "befertőzte" az egész világmindenséget.

    A fenti expedíciók ezt a hipotézist támasztanák alá.

    Ennek pedig komoly filozófiai és tudományos következményei lennének.
    Utoljára szerkesztette: dyra, 2019.01.30. 11:20:41