11
-
#11
Hmmm. Nos itt is én hoztam fel a koralzátonyok kérdését, meg a környezetvédelem más aspektusait. Tekintve, hogy ezt radikálisan, a jelenlegi trenddel szembemenve, provokatívan teszem szerintem jobban felhívom rá a figyelmet, mintha itt egy össznépi "utáljuk az olajvállaltokat, meg a zatomot" savazásba egyetértőleg mondanám, hogy de ez is fontos. Mint kb követ dobni a háborgó tengerbe.
Évekóta mondom, hogy szép dolog, hogy az az elsődleges faktor egy kocsinál, hogy mennyi a km-enkénti CO2 kibocsájtása, de az emberek nem a CO2-be halnak bele a nagyvárosokban, hanem a korom, NOX stb. szennyezésbe. Az meg az akkor kedvenc dízelnél épp a nagyobb gáz.
Aztán valahogy eszükbe jutott az embereknek, hogy ja tényleg. Ha csak 2 embernek hívtam fel rá a figyelmét, akkor is tettem valamit anno és ezekszerint volt még pár ember, akik hasonlóan gondolkodtak, hogy a végén kitört a dízel botrány. Talán egyszer a klímaváltozást is képes lesz objektívabban nézni az emberek többsége.
Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2019.01.30. 13:29:44 -
Sequoyah #10 Akkor te miert nem ezen problemak megoldasa erdekeben beszelsz, ahelyett hogy folyamatosan a kornyezetvedelem ellen kampanyolsz?
Senki nem nezne teged hulyenek, ha a koralzatonyok vedelmerol beszelnel, es nem arrol hogy szennyezzunk csak minden rendben lesz (ami egy tudomanyos nonszensz egyebkent...)
. -
defiant9 #9 "Szahel övezet kérdése detto. Az hogy miért van szegénység éhinség, stb az ponthogy nem az elsivatagosodás miatt van, merthogy a növényzet, hála a magasabb CO2 szintnek, meg a megváltozó csapadékrendszernek növekszik."
Ott semmi nem növekszik amit a sivatag már elfoglalt. 100 év alatt 10% a területi növekedés, ez nagy terület. Az erdők kivágása, a fű túllegeltetése pedig olyan addicionális hatás amit a tudomány eszközeivel nem igazán felvértezett természeti népek nem látnak, napról-napra/évről-évre élnek. -
#8
Az a gond szerintem, hogy a klímahisztérikusok mindent a klíma melegedése, és gyak a CO2 kibocsájtás számlájára írnak. Miközben a természeti károk többségére ez egyszerűen nem igaz!!!!!
Pl. pusztulnak a korall zátonyok. Ja, ez tény. Csak éppen van ahol meg nem! Pl. Kuba partjainál, mivel a megroggyant gazdaság miatt kevesebb műtrágyát használ a mezőgazdaság, és mos bele az eső a környező tengerbe, ott meg nem.
Szahel övezet kérdése detto. Az hogy miért van szegénység éhinség, stb az ponthogy nem az elsivatagosodás miatt van, merthogy a növényzet, hála a magasabb CO2 szintnek, meg a megváltozó csapadékrendszernek növekszik. Az emberek persze szaporodnak és ez háborúkat illetve a korábbi infrastrukturális rendszerek lestrapálását jelenti, aminek azért megvan a következmény, pl migráció Európába.
Az az átbaszás az egészben, hogy az emberek figyelmét egyetlen tényezőre irányítják. Foglalkozz azzal, hogy zéró emissziós házad, hibrided, meg villanykocsid legyen, mert azzal mindent megteszel az emberiség, a gyerekeid jövőjéért. És pont. Azzal ne foglalkozz, hogy a kormányod politikailag, gazdaságilag destabilizálja Afrikát (lásd arab tavasz), hulladékot, meg fegyvereket exportál oda. Hogy nem korlátozza a tengerek kizsákmányolását, hogy itthon sem tesz meg mindent a környezetvédelem egyéb aspektusaiért. -
Nos #7 Igen, Afrikan kivul mar tenyleg nincs nagy nepessegrobbanas, de az meg eghajlat vagy vizszint ingadozas nelkul is eleg problemas mar most is. Bar a Szahel ovezetben a politikai instabilitasba es elvandorlasba mar erosen benne lehet az elmult evtizedek elsivatagosodasa. Es volt mar ennel sokkal magasabb uveghazgaz koncentracio, teny. Csak ennek a folyamatos novekedese azt hozhatja, hogy par teruleten 30-70 ev alatt jo par fokos, akar 2-4 fok feletti valtozas is johet, nem is beszelve a csapadekrendszerek atrendezodeserol. Elnezve a vilagpolitikat en egyaltalan nem bizok benne, hogy ezt az orszagok nagyobb resze tudni fogja jol kezelni. A teljesen elaprozott termeszetes bioszfera pedig a mezogazdasagi teruleteken es uthalozatokon keresztul szinten nem fog tudni ilyen utemben migralni. Jo par fajt el fogunk vesziteni. Europaban lesz otthon internet, meg kaja, de ettol meg ez szerintem gaz. Egyre koparabb vilagban fogunk elni, es ez mar tegnaprol mara is igaz. -
#6
Száz év alatt beszélünk kb 1 méterről. Ez jelentős ugyan, de azt jelenti, hogy pontosan elég az, hogy egy pár évtizedre tervezett tengerparti épület utódját, miután az előző kiszolgálta idejét, már az új körülményeket figyelembe véve építsék a tengerparttól számítva biztonságosabb távolságra.
Egy pár évtizedes, detektálható és kiszámítható folyamatot, ami az aktuálisan érintett emberekre mindig csak minimális hatással bír én mindennek nevezném, csak katasztrófának nem.
Afrikában szaporodnak, még. Ez tény. De hosszú távon arra azért lehet számítani, hogy elérnek egy hasonló társadalmat, életminőséget, mint most a világ fejlettebbik része, és ez a születések számának csökkenésével és a feszültségek, háborúk konfliktusok mérséklődésével jár.
A kínaiak sem akarnak tömegesen átjönni nyugatra, az ő országuk éppen még jobban is prosperál, több a lehetőség ott. Kis szerencsével ez vár pár évtizeden belül Afrikára is.
Szerintem. -
#5
Jogos.
Ahogy olvastam, a középkorban, ahogy visszahűlt a klíma szépen felkerekedtek a grönlandi kolónián élők és visszaköltöztek a szárazföldre. Érdekes sztori.
A kérdéseim arra irányultak, hogy miért van az, hogy egy jelenlegi, max 1-2 évtizedes klimatikus, időjárási trendből vonunk le több száz, vagy ezer évekre menő következtetéseket. Pont.
Nem vonom kétségbe a klíma változást, hiszen a középkori példa is azt bizonyítja, hogy ilyenek mindig is voltak.
Az én hozzáállásom pusztán annak megkérdőjelezése, hogy az ami ma klímahisztéria alatt megy az vajon most először a világtörténelemben pusztán és kizárólagosan az ember és általánosan az élet védelméről szóló magasabb erkölcsiséget tükröz, vagy most is van, ahogy az általad kifejtett történetben is volt az egésznek politikai, emberi érdekeken nyugvó háttere?
Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2019.01.26. 19:48:37 -
kvp #4 A nyugati vilag meg valoszinuleg tud kezelni +1 vagy +10 meter tengerszintemelkedest, csak sokba kerul. A vilag kevesbe fejlett resze lesz bajban es a teljes lakossag 7/8-ada ott van. Na ebbol 2-4% van 1 meter alatt, es kb. 10% van 10 meter alatt. Az max. 700 millio menekult, akiknek a jelentos resze csak feljebb megy picivel es ehezik helyben. Afrikaban a sokkal magasabban levo reszekrol viszont varhatoan sokkal tobben mennek el, mert ott mar nincs hova hatralni es gyorsabban no a lakossag mint barhol mashol. Europa ha mindenkit beenged, akkor ebbol a ket jelensegbol max. 500-1000 millio fos bevandorlassal szamolhat a kovetkezo 100 evben.
ps: Meglepodve talaltam meg a hivatalos tanulmanyokat, amik +1 es +6 meteres emelkedes esetere keszitettek, hogy hol erdemes vedekezni, hol alkalmazkodni es hol erdemes feladni a teruleteket a nyugati vilagban. +10 meterre mar kevesebb felmeres van, arra az esetre a vedekezes jelenleg tul draga lenne. Nem meglepo modon a legtobb nagyvarost holland mintara gatrendszerekkel vedenek. -
Nos #3 Ezer éve lehet, hogy enyhébb volt az idő Grönland déli részén, mint ma, de az egyik legviccesebb viking saga arról szól, hogy miért is lett "zöld sziget" a neve. Egy Norvégiából, majd Izlandról is száműzött fickóhoz kötik a nevét, aki három évet töltött el száműzetésben a parthoz közeli szigeteken. Kolóniát akart létrehozni a saját vezetésével és otthon Icelanden ezt a helyet Greenland néven marketinelte. Fel is kerekedett jó pár hajó. Hogy a sagaból mi igaz, nem tudom, de a Grönlandi jégsapka legalább pár százezer éves, és a partközeli részeken valószínűleg az elmúlt pár 10000 évben mindig volt pár 10000 négyzetkilóméternyi terület, amit a nyári félévben szép zöld fű borított, mint ahogy ma is. De ma is csak a sziget 80 százelékán van állandó jég, ezer éve talán picit kevesebb volt, de nagyon nagy különbség nem lehetett, mert azt azért tudnánk, ha mondjuk 3 méterrel magasabb lett volna a tengerszint. Viszont most, hogy az emberiség egy jó része lakik a partmenti zónában egy 1 méteres tengerszint emelkedés olyan nagy területeket tenne lakhatatlanná, hogy ahhoz képest a szír menekültáradaat babapiskóta. -
bundasjezus #2 Persze, nem is az a kérdés, hogy túlélheti-e az emberiség a klímaváltozást, mert túl fogja. Az a kérdés, hogy a modern orvostudománnyal és technológiákkal megtámogatott civilizáció túléli-e? Mennyi ember marad meg a 7 (lassan 8) milliárdból és ők milyen életkörülményeket örökölnek? Végülis a vikingek korában is volt élet, de nem vagyok benne biztos, hogy újra olyan körülmények között szeretne élni az emberiség.
Utoljára szerkesztette: bundasjezus, 2019.01.25. 09:13:28 -
#1
Értem én, és ez egy probléma. Nade a vikingek miért is annak nevezték el a szigetet, aminek és elötte hova is tűnt el a sok jég, hogy kizöldülhessen? És nem pusztult bele az egész emberiség emiatt egy minmeghalunkba? És egyszercsak miért kezdett el visszhülni a klíma, hogy végül a vikingek is odébb álltak a szigetről? És ez miért nem történhet meg egy idő után most is?
Ha hajnalban elkezd világosodni nem kapok idegfrászt, hogy Jézus, 100 óra múlva kiégeti a Nap szemem! vagy rosszul reagálok?