17
  • overseer-7
    #17
    "Az egyszeri FRB-k azok valószínűleg kapcsolatba hozhatók fekete lyukakkal,mert lehetséges,hogy a beléjük hulló anyag okozza az FRB-ket"

    Nekem is hasonló a véleményem. Fekete lyuk, vagy Neutron csillag.
    De hogyha ilyen sok FRB van.. és ha sok FRB kitörés van egy galaxison belül..akkor inkább neutron csillagot mondok forrásnak.

    Egy csillagba belehulló anyag lehet egyszeri jelenség.. és lehet periodikus.

    A csillagok körül keringő anyag szeret csomókba összeállni.
    pl planetezimálok és bolygók.

    Ezek egyszerre is belehullhatnak a csillagba.. vagy a közelébe érve darabokra esik és periodikusan hullanak bele darabról darabra.

    Meg kell vizsgálni az FRB energiáját, és a periodicitásukat... milyen rendszer fedezhető fel bennük. Talán az adatokból megmondható, hogy mennyi anyagról van szó.. mekkora a keringési idő, és mekkora a neutroncsillag vagy feketelyuk tömege.

    Én arra tippelek, hogy
  • Irasidus
    #16
    Csak amire van idő, és lehetőség. Neked is mondom, hogy egy óriás távcső odafordítása, újrakalibrálása órákat vesz igénybe. Ez egy gyors eseménynél akkor sem tudja lekövetni, ha akarná.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.08.10. 23:27:48
  • Irasidus
    #15
    Vannak szupernóva és egyéb kutatások, amik több hullámhosszot is igénybe vehetnek, de ezek nem egyszerre történtek, vagy nem direktbe, hanem utólag adatbázisból kikeresve. Jelenleg nincs olyan program, ami minden hullám hosszon ugyanazt az égterületet vizsgálná. Egy szupernóva napokig eltart, és egy olyan program ami ezzel foglakozik, naná, hogy oda irányítja a maga műszeré. Vedd észere a különbséget aközött, hogy egy égterületet egyszerre egy időben vizsgálnak, vagy különböző kutatások összeérnek, vagy éppen egymást segítik, ha van rá elég idejük, hogy a távcsövet, teleszkópot oda irányítsák, és bekalibrálják. Ez a művelet, akár órákig is eltarthat, míg az FRBk... nos, érted?
  • Sequoyah
    #14
    Igy van. Nem hagyunk ki szandekosan, vagy veletlenul semmit, csak hat a kapacitas szukos...
    Ha valami fontos dolog van, akkor azert igyekeznek minden kamerat arra forditani.
  • jovokutato
    #13
    Egy szupernova majdnem minden hullámhosszon sugároz.
    Nemegyszer csípték el a gamma vagy röngenműholdak adatai alapján az optikai utófényét,majd később a többi hullámhosszon is megfigyelték.
    https://index.hu/tudomany/2017/10/16/gravitacios_hullam_neutroncsillagok_ligo_tobbcsatornas_csillagaszat_kozmologia/
    Tudom,hogy ez nem szupernova,de a két gravitációs hullám-detektor adataira támaszkodva jóval gyorsabban és pontosabban lehet megtalálni a nagyenergiájú jelek forrását.
    Az FRB-k ezért különlegesek,mert csak a rádiótávcsövek észlelik őket.
    Annyit tudok a csillagászatról net nélkül is,hogy kevés olyan égitest képes akkora energiát-ráadásul nem egyszer,hanem ismétlődően-gerjeszteni,amekkorát az FRB-k kibocsátanak.Ez behatárolja a lehetséges forrásokat is,nem véletlenül azok amiket én is írtam.
    Az FRB kitörések viszgálatakor kiderült,hogy sok FRB egyszeri jel,de vannak olyanok is,melyk ismétlődő jelek.
    Az egyszeri FRB-k azok valószínűleg kapcsolatba hozhatók fekete lyukakkal,mert lehetséges,hogy a beléjük hulló anyag okozza az FRB-ket-.
    A periodikus FRB-k azok lehetnek pulzárokból vagy magnetárokból eredők.Könnyen lehet,hogy az ezen égitestekből eredő FRB-knek hasonló okai lehetnek,mint a napkitöréseknek,csak hatványozottan nagyobb energia szabadul el ebben az esetben.
    Az FRB-k rejtélyét ezek a periodikus FRB-k fogják megoldani.
  • jovokutato
    #12
    A gravitációs hullámokat elektromágneses hullám formájában is tudják észlelni,mert a két földi detektor jelzése alapján a legmegfelelőbb hullámhosszon dolgozó gamma és röntgen sávon dolgozó műholdakat ráállítják a bemért területre.
  • Irasidus
    #11
    Sajnos nincsenek elég jó műszerek, és adatfeldolgozó programok, hogy az összes FRB észlelni tudjuk, nagyon kevés műszer van, és a hatásfokuk is jóval alatta van az elméleti FRB szám mennyiségének. Másrészt, nem akkora területen végzik a megfigyeléseket amekkora területen csak lehet, ugyanis precíziós mérések vannak. Van olyan program persze, ami ezt csinálja, de az egy tartományban működik, és alacsony felbomlással, és persze nem FRB keres (pl.: a magyar HATNet világméretű távcsőhálózat, vagy meteorfigyelő hálózatok százai). Szóval azt mondtam, hogy sok hullámhosszon figyelik, de nem egy égterületet, és nem egyszerre. Amúgy, csak érdességkén vannak hullámhossz tartományok amik jelenleg kiesnek a szórásból, sajnos, illetve nem csak EM-spektrum van. A neutrínót, a töltött részecskéket is add hozzá, ha már teljességre törekszünk, és bedobtad a gravitációs hullámokat...(és nem akarok vitát generálni, remélem nem lesz, de a sötét anyag detektorok is végzik a munkájukat, még ha egyenlőre az érzékenységük nem éri a kívánt célt, de folyamatosan növelik, és előbb utóbb az is meg lesz)
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.08.09. 21:12:05
  • Sequoyah
    #10
    Bocs de nem ertem mire akarsz kilyukadni.
    Azt mondtam hogy jelenleg is annyi hullamhosszon figyelik az egboltot es akkora teruleten, amennyire csak fizikailag es penzugyileg tudjak. Ez semmiben nem mond ellent annak, amit irtal.

    Szoval most is az a celjuk a tudosoknak, hogy ha tortenik valahol valami erdekes (FRB, szupernova, feketelyuk-otkozes v akarmi), akkor a leheto legtobb hullamhosszon eszlelni tudjak. Az hogy az altalad leirtak miatt a kapacitas korlatos, es nem feltetlenul tudnak a valosagban is mindent minden hullamhosszon megfigyelni, mert eppen masfele neznek, az mar mas kerdes.

    Amit te irtal az igaz.
  • Irasidus
    #9
    Ez nem így működik. A berendezésekre pályázni kell, és vagy megkapod vagy nem. Van olyan amire csak három év múlva lesz szabad kapacitás, mert annyira be van táblázva, és akkor sem egész éjszakára, van, hogy csak egy órára. A kutatók ráadásul egymásnak is riválisai, szólva nem csak a távcsőidőért kell megharcolni, hanem a konkurenciával is. Nem fogják neked az éppen futó programot félbehagyni, csak jelzem.
  • Sequoyah
    #8
    Mindegyik végzi a maga munkáját

    De mindegyik vegzi a munkajat, az a lenyeg. Ha barmilyen hullamhosszon tortenik valami erdekes, akkor ezek egyike jelezni fogja (eltekintve most attol hogy nincs 100%-os lefedettsegunk).
    Ha tobb is fogja egyszerre, akkor a tudosok egyeztetik oket.

    Ezzel arra reflektaltam, hogy a tudosok sem hulyek, hogy kizarolag egy hullamhosszon kutassak a vilagurt:) Nyilvan ami megfigyelheto a mai technologiankkal, azok a tudosok figyelmet sem kerultek el, es hasznaljak megfigyelesre.
  • Irasidus
    #7
    No-no. A csillagászati megfigyelések, ritkán történnek több spektrumban egyszerre. Egy optikai távcsőre nincs rákötve egy rádióteleszók, vagy infravörös távcső, és a többi. Mindegyik végzi a maga munkáját, és csak bizonyos csillagászati projektekkor történik amikor összetettebb, egyidejű megfigyelések vannak.
  • Sequoyah
    #6
    Mit ertesz "mas hullamhossz" alatt? A csillagaszati megfigyelesek mindig is a teljes spektrumon tortentek, es altalaban azokat mossak ossze ember altal is ertelmezheto keppe.

    Ami ujdonsag az a gravitacios hullamok merese. De ez meg gyerekcipoben jar, en meg csak egy esetrol tudok amikor egy csillagaszati esemenyt mind elektromagneses, mind gravitacios hullam formajaban eszleltunk. Jelenleg meg csak a leges-legextremebb dolgokat tudjuk vele eszlelni.
  • Irasidus
    #5
    Attól függ mekkora a robbanás energiája, ha nagyon nagy, akkor leginkább gamma sugárzás bocsát ki. Az, hogy szerinted meg micsoda, azt erős túlzásnak érzem, mivel előtted már - csillagászok ezt felvettették lehetséges magyarázatoknak. Persze nem úgy, hogy szerintem, hanem tudományosan alátámasztva. Amit te csinálsz, az csak annyi, hogy elolvastad az interneten, vagy megnézted natgeon ezt, és most úgy adod elő, hogy Te szerinted... Ez elég gáz, én szerintem, vagy másképpen megfogalmazva okoskodás.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.08.09. 14:25:28
  • jovokutato
    #4
    Szupernova nem látható más hullámhosszon is?
    Az FRB-re a legvalószínűbb magyarázatok szerintem a következők:fekete lyukak,pulzárok és magnetárok.
  • Sequoyah
    #3
    Kicsit meredeknek tartom "rejtelyes"-nek hivni, es alieneket emlegetni, amikor nem hogy 0, de rogton tobb hipotezisunk is van a normal fizika keretein belul, csakazt nem tudjuk hogy ezek kozul melyik a valosag.
    Szoval egyaltalan nem megmagyarazhatatlan.
  • Kelta
    #2
    Egy átlagos, 1,5 naptömegű, 20 km átmérőjű neutroncsillag héjas szerkezetű. A felszínén a szabad neutronok instabilak lennének, így itt csak elektronok és vasatommagok találhatók, mely utóbbiak kristályszerkezetet alkotnak. A rendkívül erős gravitáció miatt itt legfeljebb néhány milliméter magas kiemelkedések maradhatnak fenn. A forró plazmából álló légkör legfeljebb egy méter vastag lehet.
    Megközelítőleg 10 méter mélység után elegendő a nyomás ahhoz, hogy a szabad neutronok is stabilakká váljanak. Innentől kezdődik az 1–2 km vastag belső kéreg, ahol a kristályos atommagok szabad elektronokkal és a neutronok keverednek. A mélység növekedésével a vastartalom egyre csökken, míg a neutronok aránya ennek megfelelően nő. "

    a neutron csillagok ismertek pulzár néven is..
  • overseer-7
    #1
    Az FRB éket valószínűleg a neutron csillagokba hulló nagy tömegű anyag hozza létre.
    Amikor a barionos anyag szerkezete átrendeződik és az elektronok a hatalmas gravitáció hatására belekényszerülnek az atommagba..és egyesülnek a protont alkotó kvarkokkal.

    Az egyesülés pillanatában le kell adniuk az impulzusukat..egy nagy energiájú elektromágneses energia kitörés kíséretében.

    Ez az én véleményem.. ami bármikor változtatható a körülményeknek megfelelően.