13
-
ugh #13 Ez az!
Megy a visitas a globalis felmeleged miatt, de
szennyezzuk meg a legkort feleslegesen par milliomos diszfasz miatt.
Mindenfele telekomunikacios muholdak, urkutatasi eszkozok, egyebb muholdak kellenek, de ez full faszsag.
Azt lehetne kerni, hogy ne jojjon vissza a sok gyokerrel ez a fos?
Utoljára szerkesztette: ugh, 2018.05.11. 11:12:47 -
#12
STS
Szerintem teljesen rosszul látod a szitut. A Space shuttle nem csak egy kicsit volt jobbnak hirdetve, mint a megelőző rendszerek biztonsági szempontból, hanem eredetileg 1/100 000 arányban adták meg a katasztrófával végződő indítások számát. A Challenger után felülvizsgálták és kb 1/75-re módosították, ezt az utolsó repülésekig olyan 1/500-ig javították. A visszatekintő elemzések szerint az első indítások kockázata 1/10-volt!
A fenti 1/100 000 arány mondhatni az utasszállító repülők biztonsági szintje, ami azéért nyilvánvalóan nem teljesült, és az valódi katasztrófával végződő repülések mellett is volt 1-2 "near miss", amikor a szerencsén múlott az űrhajósok élete. Ez gyak behúzható a katasztrófák mellé. Utas km-re vetítve lehet hogy jó az STS, mert rögtön 7 embert tudott felvinni és elég sűrűn indítgatták. Azonban pl. a Szojúz rendszer ugyan 2 halálos áldozatot is követelő küldetést is tudhat magáénak nagyságrendileg ugyan annyi indításból, azonban évtizedek óta nem okozott halálos katasztrófát. Tehát az STS max ugyan ott van, mint a Szoyúz rendszer indításokra levetítve.
Önvezérlő autók.
Dettó ua. szitu. Svédországban pl. meghirdették a zéró halálos közúti baleset programot. Ez az elvárás mondhatni, szal nem egy kicsit akarják jobbra csinálni a jövő járműveit, hanem teljesen más biztonsági szintre hozni.
Ebbe marhára nem férnek bele a Teslás, meg az Uberes halálos balesetek.
Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2018.05.07. 17:56:46 -
gaszton421 #11 Ha az a bizonyos légköri oxygént használó valami nemcak jobb tömegaránnyal hanem olcsóbban is repül akkor lehet beszélni erről. a helyzet az hogy csak a alsó légörben van akkora nyomás hogy egy rakétának elég, ezért csak szárnnyal rendelkező. az alasony légkörben az útjának nagyobb részét megtevő rendszer képes erre, ott viszont a szárnyak és futóm1vek plusz súlya rontja a hatékonyságát. Eddig még a Skylon az ami legígéretesebb de a magas fejlesztési költségek miatt nem tud olcsóbb kilogramonkénti költséget kínálni mint mondjuk a Falcon Heavy vagy a késöbbi még hatékonyabbra tervezett konvencionális de ujrahasznosított rakétás eszközök.
A légkörben működtetett atomreaktorral hajtott rakétákról talán inkább ne is beszéljunk, azt talán jobb is hogy elfelejtették. -
gaszton421 #10 Sok minden okolható a Challenger katasztrófájért, (és persze ne feledkezzünk meg a Columbiáról sem). a challenger katasztrófája elkerülhető lett volna ha betartják a tervezett üzemeltetési és gyártási előírásokat, nem tették, ezletta vége! A Columbia esetében valóban elkerülhetö lett volna a katasztrófa ha az eredetitervek szerint az űrrepülőgép nem a tartály oldalára hanem a tetejére kerül, (voltak ilyen tervek), ez esetben a leváló szigetelésdarab nem okozhatott volna sérülést a szárnyakban. De térjunk vissza a sérüléshez. az a szigetelésdarab egy vízzel átitatott és megfagyott és emiatt sokkal nehezebb volt mint a sima szigetelés. Másrészt minden alkalommal a tartály oldalán a rögzítési pontok közelében került sor leválásra, mert ott az utólagos csatlakozó rögzítések miatt a homogén, felűletén zárt habtömegbe a vágásfelületeken keresztül bejuthatott a pára és megfagyhatott. Az eredeti tervek szerint az egész tartált befestették volna fehér vízzáró festékkel az elkészülte után, (az elsö két STS repülésnél így is volt, ritkán megtalálható felvételeken látható is) ettől később eltekintettek mert vagy 270 kiló volt a festék súlya. A Columbia elvesztése után megvizsgálták újra a festék használatát de kiderült hogy nem csökkenti érdemben a leszakadó darabok valószínűségét.
-
TokraFan #9 Ez baromásg.
Nem volt hibás konstrukció, olvass már utána, miért robbant fel a Challenger és miért adta meg magát a tömítés!
A másik, az űrsikló nyitható raktere és robotkarja önmagában akkora előnyt jelentett a sima kaszuláshoz képest, hogy már itt élből megdől az állításod.
Utoljára szerkesztette: TokraFan, 2018.05.05. 23:46:57 -
kvp #8 Az ursiklok dragak voltak es a hibas konstrukcio miatt nem eleg biztonsagosak.
Az igazi gondjuk viszont az volt, hogy nem nyujtottak eleg pluszt a sima raketakhoz kepest. Ha egy valodi urrepulo kepes lesz legkori oxigent hasznalva felszallni, akkor lesz ertelme a jobb toloero/onsuly aranyu kalyhacsoveket lecserelni.
Viszont ha vegre lecserelnenk a kemiai hajtomuveket akkor onnantol barmi repul, sot a GE nyitott ciklusos nuklearis termikus/plazma hajtomuvehez tervezett urhajo lapos haromszog formaju lett volna VTOL kepessegekkel. (aztan megfurtak a sugarszennyezes miatt)
-
TokraFan #7 "Nos, először is szeretnél-e egy olyan technológia áldozatává válni, amely épp azzal hirdeti magát, hogy sokkal biztonságosabb, mint az előd"
Senki nem szeretne semminek az áldozata lenni, de már eleve egy értelmezési hibán alapul az érvelésed. Az, hogy valami biztonságosabb, természetesen nem jelenti azt, hogy 100% biztonságú! Nem ez utóbbit ígéri a szóban forgó tech sem, hanem csak annyit, hogy a jelenlegi megoldásoknál biztonságosabb! Ha az önvezető autókat nézzük, akkor pl. nem 100-an halnak meg az utakon naponta, hanem kevesebben, mondjuk 40-en! Az a 40 továbbra is meg fog halni, viszont 60 ember életét megmentettük, vagyis fejlődtünk és biztonságosabbá tettük a rendszert.
Az STS két dolgot ígért és két dolgot nem valósított meg, az olcsó űrszállítást és a biztonságos űrszállítást.
Az olcsó űrutazást valóban nem valósította meg, de a biztonság kapcsán már nem ilyen egyértelmű a helyzet. A hagyományos, kapszulás missziók során több halálos kimenetelű út volt, mint az STS-ekkel! A Spce Shuttle esetén a két nagy port kavart katasztrófa sem pusztán a technológia miatt következett be, hanem jelentős mértékben emberi mulasztás, illetve az állandó politikai nyomáskényszer miatt (lásd: Challenger indítása szétfagyott, jégcsapokkal teli állványról, csak hogy ne csússzanak a fellövéssel, holott tudtak róla, hogy a tömítés rosszul viseli az ilyen hideget).
Nem beszélve arról, hogy az űrrepülő program által eszméletlen mennyiségű tapasztalatot szerzett a NASA, és erre épít ma szinte minden kereskedelmi szereplő (Blue Origin, Space-X srb.). Összességében -az anyagiakat leszámítva-, jelentős siker volt az űrrepülő program, különösen tudományos szempontból. Az STS nem egy iskolabusz volt, senki nem ígérte, hogy soha, semmilyen baleset nem fog bekövetkezni. Úttörő technológia volt, eszméletlen bonyolult és korát meghaladó megoldásokkal, melyek összességében jól vizsgáztak. Megint csak azt tudom mondani, hogy aki 100% biztonságot vár el bármitől, az nem képes reálisan gondolkodni és fogalma nincs a tudományos fejlődés sajátosságairól. -
#6
Köszönöm a kiegészítést.
A hsz-em bizonyos mértékben, politikai értelemben sarkított volt.Látszik, hogy az oroszok általában nagyon ügyesen játsszák ki a kártyáikat, varázsolnak a gyengeségükből is akár előnyt majd ártatlan szemmel néznek, hogy nahát, de hiszen ti is ezt csináljátok nem? :) -
gaszton421 #5 Ember nélkűli kísérletek már évek óta zajlanak és 2015-től már sikeresen, most a végleges verzió tesztelése zajlik és még valóban várható pár további teszt még ebben az évben de a 2-3 év nem valószínű. -
gaszton421 #4 Nagyjából egyetértek, egy apró korrekcióval. Részben az ISS és az Atlas orosz hajtóművei is egy másfajta mérlegelés eredményei. A Szovjetunió öszeomlása után a felduzzsztott orosz rakétaszektor egy halom remek eszközzel rendelkezett viszont a pénzhiány miatt még a fejlesztő mérnököket sm tudták kifizetni. Félő volt hogy kényszerűségből Észak-Koreai, Iráni, Iraki vagy egyéb atomfegyver és rakétatechnika iránt ácsingozó diktatúráknak ajánlják fel a szolgálataikat. Eredetileg megvették az RD-180 hajtóművet licencgyártásra de inkább az oroszoknál hagyták a gyártást hogy ne csődöljön be a hajtóművet gyátó orosz cég, (meg persze mert kiderült hogy az oroszok még így is olcsóbban gyártották). Az iSS első moduljait az oroszok készítették de az amerikaiak fizették ki, a későbbi ellátásban meg tudatosan támaszkodtak az orosz Szojuz/Progresz ellátó rendszerre hogy legyen elég munkájuk. Mostanra nemcsak a politikai feszültség miatt vált aktuálissá ezeknek a hajtóműveknek a leváltása hanem azért is mertaz oroszok érezve azt hogy nyeregben vannak léggé elszemtelenedtek, a kezdeti ár négyszeresére húzták fel az orosz Szojuz ülések árát. a hajtóművekét szintén bár nem ekkora arányban, pusztán gazdasági megfontolásból még mindig nem állnának neki a cserének, még éppen jobban megéri mint új saját hajtóművet fejleszteni. Szerencsére már elkezdték mert amúgy hosszú ideig tart amíg egy rakéta hajtómű a rajzasztalról eljut a sorozatgyártásig, (átlagosan 7 év) -
#3
Nos, először is szeretnél-e egy olyan technológia áldozatává válni, amely épp azzal hirdeti magát, hogy sokkal biztonságosabb, mint az előd. Ugyanis pont ilyen lenne az önvezérlő autó, meg az űrrepülőgép is ilyen volt.
Amikor elbaxák a kockázatelemzést és kiderül, hogy az "utasszállítók biztonságával" hirdetett eszköz használata a kalkulálthoz képest nagyságrendileg rosszabb biztonsági kockázattal jár és mivel az előző kalkuláció miatt alapvető mentő/biztonsági rendszereket hagytak ki, ez még súlyosbítja a helyzetet, na az ciki.
Az STS két dolgot ígért és két dolgot nem valósított meg, az olcsó űrszállítást és a biztonságos űrszállítást.
A gond az, hogy a fejlesztések egy adott technikai eszköz szó szerint katasztrófális szereplése miatt, ahogy te is írod elfordultak a hasonló rendszerek irányából és inkább visszaléptek a kevésbé kockázatosnak ítélt 50 éves technológiához. Pedig a légkör erőforrásait (oxidáló anyag megtakarítás, plusz aerodinamikai erők) kihasználása továbbra is jó iránynak mutatkozik az olcsóbb űrszállítás megvalósításához. Csak ugye egyszerűbb egy "kályhacsövet" megépíteni, mint egy szuperszonikus repülőgépet. Pláne, hogy a szuperszonikus/hiperszonikus légköri személyszállítás fejlesztése is több évtizede leállt.
Az STS katasztrófái valóban nem döntötték be az űrkutatást, abban az USA ma is világelső, az űrszállítást, űrutazási képességét annál inkább. Minden egyes elnök megrettenve egy drága rendszer lehetséges katasztrófájától, illetve politikai okokból is első lépésként elkaszálta az előd nagyívű űrszállítási fejlesztéseit. A jelenlegi kis cégek azért tudtak életben maradni, mert valakinek még is csak fel kell vinni a műholdakat, és ez a legolcsóbb megoldás, amíg valami nagyívűt nem csinálnak.
És mondjuk ki, hogy az űrsikló kivonásától napjainkig az USA erősen támaszkodik az orosz képességekre. Az ISS-hez az oroszok viszik fel az amcsik seggét, és a katonai műholdjaikat is szállító Atlas-V rakéta első fokozatának hajtóművét is az oroszoktól veszik (most a melldöngetéssel meghirdetett embargók közepette is!). És ez szégyen szemre így is maradhat akár 2021-ig is, amikor majd már 10 éve kivonták az űrsiklót a rendszerből.
A nagy cégek meg hagyják szépena rögös úton elvérezni ezeket a kis cégeket, aztán majd 10-20 év múlva, amikor végre már igazi piacot jelent ez a terület átveszik a helyüket. -
TokraFan #2 Mert az emberek jelentős része hülye, azokat lehet megingatni.
Bármilyen technológiai fejlesztésnél lehetnek problémák, és voltak is amióta világ a világ. Csak a szellemi agyhalottak gondolhatják komolyan, hogy soha semmi baj nem történhet. Hogy csak a két leginkább kézenfekvő példát hozzam fel, a közúti és légi járművek fejlesztése közben is sokan meghaltak, aztán mégis repülünk és közlekedünk napi szinten, ráadásul annyian, mint még előtte soha az életben. A Columbia esete (vagy éppen a Challenger-é) sem döntötte be az űrkutatást, csak lassította a folyamatot, mert értelemszerűen, meg kellett keresni az okokat és addig nem folytathatták a missziókat, amíg ki nem javították a hibát. Önmagában egy balesettől itt sem dől be majd semmi.
Utoljára szerkesztette: TokraFan, 2018.05.04. 22:46:16 -
Macropus Rufus #1 remek. De ebből tuti nem lesz semmilyen emberes utazás idén. Még lesz jó sok ember nélküli repülés és majd talán 2-3 év múlva lesz emberes. Nagyon észnél kell lenni, ui. elég ha egy ilyen magáncégnél olyan incidens történik mint pl. a Columbia esetében (emberek halnak meg) és ennyi volt a magán ürrepülésnek jó hosszú időre (lásd: önvezető autó esete a gyalogossal. Eléggé komolyan megingadta az emberek bizalmát a technológia iránt)