1
  • kvp
    #1
    Szerintem nem igazan erti mit is beszel. Jegybank altal kibocsatott digitalis fizetoeszkoz jelenleg a legtobb penznem es az allampapirok is. Mindegyikkel szabadon kereskedhet es fizethet barki. Az egyetlen veszely itt max. az lehet, hogy ha nyomon kovetheto egy fizetoeszkoz darabszama (mint pl. az allampapirok eseten), akkor mindenki tudja mennyi is van belole forgalomban es az alapjan arazza be a kibocsato eladosodottsagat.

    Ahogy nezem itt egyebkent pont ettol tartanak, mert ha tenyleg mindenki tudja, hogy mennyi penz is van forgalomban, akkor nagyon pontosan kovetni lehet azt is, hogy ha esetleg egy penzintezet tobbet kolt mint amennyit tudna. Persze elvileg ezt ma mar lehetne kovetni, mivel elvileg minden bankban es nem fizikai penzben levo dollart nyilvantartank az usa jegybankjaban, marmint hogy melyik banknak mennyi van eppen a szamljan es a bankok meg ebbol azt kezelik, hogy melyik ugyfeluknek mennyi van eppen a szamlajan.

    Miert is gond ez? Az nyilvanvalo, hogy a bankoknak kevesebb penzuk van mint amennyi penzt betettek hozzajuk es az, hogy melyik penzben tartjak nyilvan az ugyfelek penzet az teljesen mindegy, mert a bank a kihelyezett penzek miatt nem tudna mindenkit kifizetni. Viszont eleg nagy baj az, hogy sokszor hoznak letre virtualisan penzt, tehat az amerikai jegybank annyi fizikai dollart nyomtat amennyire kereslet van, fuggetlenul annak erteketol. Ez egy digitalisan kovetheto penz bevezetesekor nagyon gyorsan lenullazna ezen penzek erteket vagy a limitalt kibocsatas miatt nagyon gyorsan kiderulne, hogy a bankok papiron nagyobb vagyonnal es betetallomannyal rendelkeznek mint amennyit tenylegesen birtokolnak is. Ez kb. egy olyan kaszino, ahol akarmennyit lehet nyerni, de csak egy felso hatarig fizetik ki a nyeremenyt, mert a tobbi penz egyszeruen nem letezik. Persze kerdezhetjuk meg, hogy ez tulajdonkeppen miert is baj? (reg nincs valodi fedezetete szinte egyetlen penznek sem)