28
-
Sequoyah #28 Ez az abra a VESZELYT hivatott szemleltetni, nem pedig azt, hogy szabad szemmel hogy nez ki az urszemet.
Es meg igazabol ala is becsulte, mert a veszelyesseguk hatosugara (azaz mekkora tavolsagban van komoly eselye, hogy utkozzenek) meg ennel is nagyobb.
Amugy igazan megoszthatnad, hogy te hogyan kepzeled ennek az abrazolasat... -
TokraFan #27 
Ha még így sem értik, hagyni kell a fenébe... -
gforce9 #26 "Pont azt NEM szemlélteti, amire pedig hivatott lenne, hogy tudniillik 1:1000000000000000000 arányban vannak jelen"
Nem, nem azt szemlélteti nem arra hivatott. Attól, hogy te ezt szeretnéd látni belőle, az arról árulkodik, hogy még arról sincs fogalmad, hogy ezek a törmelékek néhány méteresek.
Akinek 3nál több agysejtje van, az pontosan tudja, hogy a nagyobb és nyomonkövetett szemét darabszámát és eloszlását szemlélteti. Ezzel a fenti mondattal, csak azt támasztottad alá, hogy szemléleltető ábrát nem vagy képes értelmezni. Nem a térfogatarányt szemlélteti..... még mindig nem....
Tudod a Nap és a Föld méretarányát lehet szemléltetni 2 körrel is. Ha abba az ábrába belekötsz, hogy "dehát a Nap és Föld nem is kör alakú" akkor tökugyanazt csinálod mint most. -
giacomo gesso #25 "Nem méretarányosan hivatott _szemléltetni_ az űrszemét problémáját, hanem a nagyobb darabok elhelyezkedését és sűrűségét mutatja a bolygóhoz viszonyítva!"
Pont azt NEM szemlélteti, amire pedig hivatott lenne, hogy tudniillik 1:1000000000000000000 arányban vannak jelen az ember-alkotta tárgyak az adott térrészben...Persze igen, igen, én is tudom, hogy kitüntetett pályák is vannak, ahol ez az arány valamivel rosszabb, mondjuk ezerszer akkora gyakoriságú az előfordulásuk, tehát nem 1: 1000000000000000000, hanem 1: 1000000000000000.
Húvazze!
Mindjárt beijedek.
Ja,...Nem!
Utoljára szerkesztette: giacomo gesso, 2018.03.03. 09:53:57 -
TokraFan #24 Senki nem dőlt be semminek! Nekem nem szokásom a "Fény gyermekei" blogról linkelni, így ez az ábra is hivatalos forrásból származik. Ez a NASA hivatalos illusztrációja az űrszemét _egy részéreől_! Nem méretarányosan hivatott _szemléltetni_ az űrszemét problémáját, hanem a nagyobb darabok elhelyezkedését és sűrűségét mutatja a bolygóhoz viszonyítva! Méretarányos képpel nem lehetne ezt jól és szemléletesen illusztrálni.
Tehát a kép egy illszutráció, egy szemléltető rajz, mely az űrszemét problémájára hivatott felhívni a figyelmet. Ebből adódik -mivel veled ellentétben én tudom értelmezni az ábrát-, hogy a hozzászólásom ennek megfelelően szintén szemléltető jellegű volt, vagyis a "jelenleg is így nézünk ki" kezdetű örökzöld nem az IRL vizuálisan észlelhető méretarányos valóságra értendő, hanem a probléma nagyságára, ami a méretaránytól függetlenül egy létező és megoldásra váró feladat, mely egyébként kiemelt téma nagyjából évek óta az űrkutatásban.
A másik értetlen tag által belinkelt kép tökéletes példa erre. Ha azt a képet _szemléltetésképp_ egy tudományos csoport teszi közzé azzal a céllal, hogy rávilágítson a légiközlekedés zsúfoltságának problémáira Európa felett, akkor az ábrát szemlélve értelmes embernek nem következik az, hogy így néz ki az égbolt IRL is! -
giacomo gesso #23 De a felnőtt, sőt "tudományérett" felnőtt egyedek is félreértelmezik, és bedőlnek a "szemléletesség" örve alatti hisztériakeltésnek és, mint látjuk, NEM tudják helyiértékén kezelni. Sajnos.
(18 nagyságrend különbség.)
Utoljára szerkesztette: giacomo gesso, 2018.03.02. 13:31:06 -
gforce9 #22 "arányérzéket feltételezhetnénk "
Ha méretarányos lenne az ábra, nem látszana az űrszemét, ergo szemléltetni sem lehetne. Az az ábra, amire szánták tökéletesen jó. Felnőtt embernek tudni kell helyén kezelni.
Utoljára szerkesztette: gforce9, 2018.03.02. 12:51:36 -
giacomo gesso #21 Igaza van "Marteen21"-nek abban, hogy nagyon aránytalanok az ábrák. Azt is értem, hogy korlátos a megjeleníthetőség, meg a laikusokat jól lehet vele riogatni, DE - a darabszámot ő sem vitatta, hanem azt jelezte, hogy kapjatok a fejetekhez, legalább egy kis arányérzéket feltételezhetnénk egy tudományos fórumban hozzászólóktól;
Mről van szó?
Néhány tízezer db., átlagban max. pár köbméteres cucc kóvályog, egy több Milliárd köbKILOméteres térrészben, =18 nagyságrend különbség! Hadd ne fossam le az inamat a rettenettől. ;-/ (kacsint)
-
TokraFan #20 
-
gforce9 #19 Amúgy most kapok a fejemhez, de az én általam belinkelt képen mit is látsz? Az űrszemetet? :) Akkor nem ment át az irónia. -
Sequoyah #18 Hat jol vonja le az a par ember a kovetkeztetest, mert valoban megfulladunk az urszemettol. Mar nem sok uj muholdat tudunk felloni, hogy ne emelkedjen meg nagyon az utkozes veszelye. Es az utkozes az gyakorlatilag lancreakcio.
Nem csak a kepet nem erted, hanem meg a kovetkeztetest sem vagy kepes ertelmezni...
Ez a mai oktatas tenyleg egy tragedia... -
gforce9 #17 Úgy látom csak nem sikerül neked sem értelmezni a képet. A nyomonkövetett űr szemét darabszámát és eloszlását szemlélteti. Ettől sokkal több van, ezek csak a nagyobbak.
"Ami azért messze van a valóságtól." igen messze mert ettől súlyosabb a helyzet, mert a képen nincs rajta minden.
Utoljára szerkesztette: gforce9, 2018.03.01. 13:35:58 -
Marteen21 #16 Igen szemlélteti hogy mennyi űrszemét van a föld körül. De ilyen arányok melett, azt sikerült levonnia itt egy-két embernek, hogy megfulladunk az űrszemétben ("Már jelenleg is így nézünk ki")... Ami azért messze van a valóságtól. -
gforce9 #15 Mi a retardált rajta?
![]()
Ezen a képen az űrszemét is rajta van. Valós méretekkel. Ugye milyen szemléletes?
Az ember agya ledobja az ékszíjjat, hogy szemléltető ábrát nehezére esik helyén kezelni egy felnőtt embernek.
Utoljára szerkesztette: gforce9, 2018.03.01. 09:55:38 -
Marteen21 #14 Attól még retardált a kép... Az ég meg így néz ki... ![]()
-
TokraFan #13 A fotó a NASA honlapjáról származik te szerencsétlen balfék... -
gforce9 #12 Nem, attól kell meghalnunk, hogy milyen szinten vagy sötét. -
Sequoyah #10 A zsiros penztarcaju nyugaton is oriasi penzek mennek el arra, hogy lefedjenek ritkan lakott teruleteket. USA-ban hatalmas lefedetlen teruletek vannak, aminek a lefedesen ebben a pillanatban is dolgoznak.
Ezek lefedese kozvetlenul marhara nem eri nekik, mert az adott torony koltseget sohasem fedezik az arra tevedo turistak.
Brand szinten viszont meg igy is megeri nekik, mert rengetegen valasztanak lefedettseg alapjan szolgaltatot. De ha ezen alig hasznalt tornyok ezreit le tudnak cserelni par muholdra, az nagy sporolas lenne nekik. Ha pedig a profit magja megvan ebbol, akkor mar csak apropenz kell Afrikabol, hogy rendszerszinten profitabilis legyen.
Persze ehhez alapveto feltetel, hogy a hagyomanyos mobilokba integralhato legyen ez a muholdas net. Amikor ez legutobb kerdes volt, meg eleg specialis hardver kellett, de azota fordult mar parat a vilag...
De ketlem, hogy ezen alapveto szamitasokat ne vegeztek volna el. Szoval mar maga a teny, hogy a Space X penzt ol bele mutatja, hogy ez egy eletkepes otlet. Lehet, hogy kockazatos, de eletkepes. -
#9
Jól hangzik ez a műholdas internet. Legalább annyira sikeres is lesz, mint a műholdas telefon pont ua. korlátok miatt. Gyak rálátással kell lenned a műholdra, zárt helyen persze ki lehet építeni egy LAN-t, de akkor már pont hogy semmi extra bármilyen vezetékeshez képest a júzer szempontjából.
Elhagyatott helyeken (pl. Afrika bárhol) jól jöhet, más kérdés, hogy a zsírospénztárcájú nyugatiakon és keletieken kívül az éhező afrikaiak marhára nem tudják megfizetni.
Olyan, mint minden Musk termék jó kis drága játéxer a gazdagok számára, hogy kellően demagóg legyek. -
gaszton421 #8 Az lehet de ez a pálya éppen úgy 300 km körüli, kb itt kell minimum néhány havonta pályát módosítani és ennek elmulsztása után 1-2 évvel le is zuhanna. Ezért például az ISS rendszeresen kap üzemanyag utánpótlást és rendszersen emelni kell a pályáját, a pálya magasságának csökkentésével az üzemanyag mennyiség miatt a műholdak tömege is jócskán megnőne, emellett a megbizható lefedettséghez szükséges műholdak száma is növekedne. A spacex 2 részletben képzeli el a Starlink kiépítését, az első lépcsőben 2019-2024 között kb 4400 műholdat lőnének fel 1125km illetve annál magasabb pályasíkokra, ezt a rendszert 7 év élettartamű műholdakkal látnák el és már 2020 végétől az első 800 műhold pályára állítása után képes lenne Észak-Amerika nagy részét lefedve szolgáltatást indítani. A második lépcsőben ennlalacsonyabb pályára kerülne kb. 8000 műhold, (ennyivel több m1hold kell az alacsony pályás lefedettséghez). Az anyagi szempontok mellett, (2x annyi és kb 2x olyan nehéz-a plusz űzemanyag miatt-4x annyiba kerűlne pályára állítani) egyéb praktikus okai is vannak az 1125 km és annál magasabb pályának az alacsonyabbhoz képest. mindenképpen praktikus lenne egy aktív műhold begyűjtő rendszer hogy kitisztítsa idővel az alacsonyabb pályákat és szerencsére erre logikus módon a legtöbb műholdat feljuttató Spacex-nél van szándék és technika. -
Szefmester #7 Ezért kéne olyan pályára állítani a műholdakat aminél időnként fontos lenne a korrekció mert különben visszazuhan. Nem kell súlyos -direkt- hibára gondolni. Csak ha pl havonta egy másodpercnyi gázfröccs hogy ne zuhanjon vissza.
Ha kifogy a nafta vagy nem reagál semmire a készülék visszapottyan, így nem kéne reménykedni hogy megkapja a megsemmisítő parancsot e vagy sem a hibás eszköz. -
gaszton421 #6 Nem néhány 10kg hanem kb. 400 kg, a sorozatban gyártott műholdak tervezett súlya ehhez a konstellációhoz 386kg. Csak a mostani tesztpéldányok kerinigenek jelenleg 516km magas körpályán a terveztt magasság 1125 km és afelett lesz, itt már nem lehet arra számítani hogy az élettartam végére le is süllyed a légkörbe és elég, a várható élettartam ezen a pályán akár több 100 éves, mindenképpen aktív beavatkozás kell hogy a tervezett élettartam végén bevezessék alégkörbe, tehát hajtóműves pályamódosítás.
Nem hasonlóak az alacsony pályás GPS műholdakhoz mert pont a GPS műholdak pályamagassága kb félúton van a geosztacionárius pályához. az amerikai Navstar műholdak pályamagassága 20180 km, a Glonass 19100, a Galileo 23000 km és a Beidou pedig egyenesen GEO pályán kering mint a telekomunikácos műholdak. szóval nem, az ismert négy GPS rendszer egyike sem kering alacsony pályán, jellemzően 30 körüli műholddal biztosítják a globális fedettséget, annyival meg alacsony pályáról nem lehet megoldani. -
t_robert #5 azért ezek viszonylag kis méretű relatíve olcsó műholdak kis magasságú pályákra fellőve. relatíve rövid működési idővel. működnek pár évet aztán mire elérik a sűrűbb légkört meg is semmisülnek visszatérés közben. hasonlóak az alacsony pályás GPS műholdaknak. Egy néhány 10 kilós műhold simán elég a légkörben nem igazán érnek le belőle darabok a felszínre. -
gaszton421 #4 Ami ezt illeti, ez a mostani nagy konstellációk engedélyeztetésének sarkalatos pontja, az öszes hasonló projekt legfontosabb fejezete az hogyan oldják meg a használaton kívül került műholdak eltávolítását a pályájukról, a geosztacionárius pályán ezt úgy oldják meg ideiglenesen hogy amikor a pályakorrekciókhoz használt üzemanyag mennyisége egy kritikus szint alá kerül, akkor egy 300 km-el magasabb pályára állítják hogy fel szabaduljon a helye. Az Oneweb vagy a Spacex Starlink rendszerénél alacsony pályáról lévén szó, lefékezéssel és légkörben elégetéssel számolnak, 7 éves a tervezett élettartam műholdanként vagyis 7 évente a teljes 4425 műhold lecserélődik, azért látok itt egy kis bizonytalanságot az évi 650 műhold légkörbe vezetésénél. mi van ha egy műhold előbb áll le és így nem teljesíti az önmegsemmitésre szóló parancsot. Elon Musk a 2017-es Adelaide-i beszédében megemlítette hogy a tervezett BFR űrhajónak terveznek olyan verziót ami nemcsak műholdak pályára állítására alkalmas hanem az inaktív műholdak begyűjtésére és a Földre visszaszállítására is.
-
Neocortex #3 később -
TokraFan #2 Ilyen ütemű felbocsátások mellett -figyelembe véve a korábbi több ezer pályára állítást-, lassan rá kéne feküdjenek az űrszemét kérdéskörre is, az sem lenne kevéssé nagy üzlet, mert jelenleg mindenki mindent fellövöldöz, de lehozni senki nem tud semmit. Már jelenleg is így nézünk ki, mi lesz itt később?
Utoljára szerkesztette: TokraFan, 2018.02.23. 16:39:11 -
gaszton421 #1 Az elsű fokozatot nem azért nem hozták vissza mert a műhold tömege és pályája nem engedte azt meg energetikai okokból, (kb 5,5 tonnáig még geotransfer átmeneti pálya is belefér), hanem azért mert nem is akarták visszahozni, egy halom régebbi típusú, Block 3-as első fokozatuk van, és legkésőbb áprilisban átállnak a Block 5 verzióra, ami már egyszerűbben, kissebb költséggel és többször, (10-14)alkalommal lesz újrahasznosítható. Egyszerúen nincs rá szükségük.
Az orrkúp az más tészta, azzalszerintem még elkíserleteznek egy darabig, de rengeteg lehetőséguk lesz rá hiszen ebben az évben 30 indítást terveznek , ezekből kb 24 olyan aminél ilyen vagy hasonló orrkúpot fognak használni.
