Lézeres adatátvitelt használhatnak az űrben

A modulált jel további modulálásával nem tudom mire gondolsz?
Tudtommal ilyen csalásokat nem lehet elkövetni, itt is létezik egyfajta "határozatlansági reláció". Ez egyébként nem véletlen egybeesés, a kvantum határozatlansági reláció is nagyon hasonló statisztikai korlátokból ered.

Elméletileg az analóg jel "végtelen" információval rendelkezhet, hiszen folytonos értékű. Azonban háttér zaj is van a világon, általában ezért nem lehet a spektrális hatékonyságot akármeddig emelni.

Ahogy kvp írja, persze a fénynél nem igazán van lehetőségünk AM, FM, QAM, meg hasonló trükkök bevetésére, marad a fény ki/be kapcsolgatása. De ha egy ilyen fény spektrumát megnézzük, akkor pont a moduláló (ki- bekapcsolgtási) frekvenciával kiszélesedett spektrumot fogunk kapni, hiába ad a lézer egyetlen frekvencián.

És abban is igazad van, hogy a röntgen meg a gamma még jobb lehetne, de azokat nem tudjuk olyan hatékonyan előállítani, sem gyorsan ki/bekapcsolni, sem fókuszálni.

Oké értem, de a modulált jel is modulálható és így tovább, nem? És azokban is kódolhatunk már olyan mértékű sűrűséggel infót, mint a lézerfényben, vagy ezt rosszul sejtem?
Amúgy pedig ha a magasabb frekvencia győz, akkor van a lézernél is tovább... röntgen, gamma sugárzás stb. "csak" feldolgozó (kódoló, dekodoló) egységek kellenek hozzá, ugye? Röntgen, 10 a -10-en... az talán még menne is.

Ha feltételezünk más civilizált létformát, illetve annak technikai fejlődését, akkor valószínűsíthető, hogy nagy vonalakban hasonló utat járt be, mint az ember. Pl. a rádiohullámok használata után jött a lézer stb. Tehát volt egy olyan időszak, amikor szétsugárzott minden infót, méghozzá kevésbé rejtjelezve.
Persze ezt megtaláni kb. nulla százalák esély - ha létezik is. Én a létére is ezt mondanám, de nem akarok hitvitába bonyolódni.

Másrészről meg pont az a bizonyíték az idegen intelligens lények létezésére, hogy nem vették fel velünk a kapcsolatot! :-D

A lezeres atvitelnek persze vannak hatranyai is. Nagyon pontosan kell celozni, hogy eltalaljuk a vevot es a feny kevesebb anyagon megy at, tehat jobban arnyekolja az urbeli por. Viszont a keskeny nyalabb miatt meg igy is kevesebb energia kell mint a radiohoz. Modulaciot is nehez valasztani mert nagyobb tavon mar idoben szetcsusznak a frekvenciak. Idealis az on-off keying (mint a morse) mert egy frekvencian lehet nagyon gyorsan es egyszeruen adni. A lezerdiodak ebben pont jok.

ps: Pont ezert kicsi az eselye hogy a SETI talaljon barmit is, foleg nem veletlen (nem nekunk kuldott) jelet. Par ev alatt kiderult, hogy a leghatekonyabbak a pont-pont kapcsolatok, pont akkora energian hogy a celig meg eppen elerjen a jel. Mindez maximalis tomoritessel ami kulso szemlelonek feher zajnak tunik. Maradnak a szandekos jelek, amiket erthetore keszitettek es minden iranyba szortak. Na ilyet az emberiseg sem nagyon csinal mostanaban.

A valóságban ez bonyolultabb, de valamennyire ez az indok:
Azt hogy mennyire hatékony egy moduláció, a spektrális hatékonysággal mérik, bps/Hz-ben. Tehát pl. ha 5 bps/Hz-es modulációval dolgozunk és 100 MHz-es sávban adunk, akkor 500 Mbps lesz az átviteli sebesség.
A spektrális hatékonyság növelése sokszor korlátokba ütközik, így marad a sáv bővítése.
Mivel rádióban nem nagyon terjedt el 100 GHz feletti frekvenciák használata, ezért egyszerűen a korlátozott sávszélesség az indok. A fény frekvenciája több 100 THz nagyságrendű, itt sokkal könnyebb növelni a sávszélességet.
Persze bejön még pár finomság, a rádióhullámokat nehezebb fókuszálni, nagyobb antenna kell (a nagyobb hullámhossz miatt), az antennák nyereségét pedig nehéz nagy sávszélesség-tartományra optimalizálni.
Ezek is egyszerűbbek a fénnyel.

Szívesen olvasnék arról magyarul, miért bír nagyobb adatátvitelt a lézer, mint a rádiohullám.

Küld fény post...