16
-
Sequoyah #16
Ugyanis, se nem részecske, se nem hullám, vagyis nem valamiféle olcsójános keverék, csak mutat egy kis ilyet, meg egy kis olyat, meg olyat ami egyik sem, meg olyat ami kizárja hogy hullám, vagy részecske legyen; csak nincs szavunk arra, amit igazából a paraméterek és fizikai tulajdonságai feltárásából következik.
Igen, azt hiszem pontosan erre gondoltam. Egesz egyszeruen ezt a kettot mar jol ismerjuk, vannak ra matematikai kepletek hogy szamoljunk veluk, es ezek jo kozelitest adnak. Bizonyos esetekben az egyik ad jo kozelitest, mas esetekben a masik. Hogy mikor melyiket hasznaljuk, ahhoz persze erteni kell hogy melyiket miert is hasznaljuk. Amikor pedig egyiket sem tudjuk hasznalni (pl quantum entanglement), akkor a tudosok vakarjak a fejuket, es kitalalnak valami tok ujat, ami viszont jo esellyel bonyolult lesz.
Talan ha meglesz a mindenseg elmelete, akkor kapunk egy olyan modellt ami szinten egyszeru, viszont mindkettot helyettesiti egyszemelyben. -
Irasidus #15 A sugárzás és hullám bizonyított tények, amiket elméletek írnak le, amit lehet modellezni, de nem fordítva! Viszont a modell mindig meghatározott “környezetével” (az ún. modellezettel) hasonlósági összefüggésben van, nélküle nem is értelmezhető, vagyis a modell mindig az objektív valóságot írja le, vagy a valóság egy szeletét, és természetesen nem minden modell a valóság egyszerűsítése. Ilyen például a leíró modell is. Mintha kevernéd a szimulációt a modellel.
Azért használunk több modellt is, mert például a Newtoni gravitáció elmélet, az Einsteinnek egy speciális, leegyszerűsített hastáresete, vagy ha jobban tetszik, egyszerűbb erőkkel számolni, de ebből nem az következik, hogy egyszer erő, egyszer meg térgörbület! A részecske-hullám kettősség meg egy nagyon szép irodalmi hasonlat, amit ismeretterjesztő portálok használnak, de a valóságtól messze áll. Ugyanis, se nem részecske, se nem hullám, vagyis nem valamiféle olcsójános keverék, csak mutat egy kis ilyet, meg egy kis olyat, meg olyat ami egyik sem, meg olyat ami kizárja hogy hullám, vagy részecske legyen; csak nincs szavunk arra, amit igazából a paraméterek és fizikai tulajdonságai feltárásából következik. Ezért inkább a tulajdonságait kellene megérteni, ami viszont némi fizikai ismeretet igényel, és nem lehet két szóban szép irodalmasan kifejezni, de néha szükséges, hogy megértsék, de ezen lovagolni hogy most hullám, vagy részecske, hát...
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.09.14. 17:18:51 -
Sequoyah #14 Az a baj, hogy most hasznaljuk ezeket a szavakat hogy "sugarzas" es hogy "hullam", de ezeknek tobbfele ertelmezese van, es a koznapi ertelmezese sokszor mas mint a fizikai ertelmezese.
Es itt erdemes kepben lenni a mezok (gravitacios mezo), es a hullam illetve reszecsketermeszet fogalmaval. Es azt se felejtsuk el, hogy itt foleg MODELLEK-rol van szo. Es a modell az nem a valosag maga, hanem annak egy nezopontja, egy vetulete, ami sokszor a valosag egy egyszerusitese. A modellek segitenek kiszamolni hogy mi tortenik, es hogy mikor mi fog tortenni, bizonyos szituaciokban. Es a valosagnak egyszerre tobb modelljet is hasznalhatjuk erre. A gravitaciora tekinthetunk mint egy mezo ami hullamzik amikor valtozas van, de tekintheto ugy is, mint egy koordinatarendszerben levo gorbulet. A ketto nem pont ugyanaz.
Hogy ezen modellek kozott mi is a valosag, mi a gravitacio gyokere, okozoja, az ma az egyik legnagyobb tudomanyos kerdes.
Masik pelda amit emlitesz erre a reszecske vs hullam. Valojaban nem valtogatja a terjedes modjat es tulajdonsagat. Egyfele modon terjed. De a terjedes modjat ketfelekeppen is szamolhatjuk, es bizonyos esetekben az egyik, mas esetekben a masik jut jo eredmenyre.
Astrojan pedig oszinten hiszi, hogy a millio tudos szakerto aki ezt eveken at tanulta, es tovabbi eveken at napi 8+ oraban kutatta, es allta a kutatasainak a kritikajat mind-mind hulye, es csakis Astrojan az aki korszakos zsenikent tudja az igazsagot. -
Irasidus #13 Igazad van, van olyan, hogy gravitációs sugárzás, de nem minden sugárzás hullám, a sugárzás terjedhet részecskék általa is, és Sequoyah felthetően erre gondolt, minthogy astroján hagymázas képzelgései gravitonról szólnak. Pongyolán fogalmazott, ez tény, de most te is! ;)
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.09.13. 22:08:23 -
#12
Álljunk meg egy szóra!
Már hogy ne lenne bizonyítva a gravitációs sugárzás!
Két nagy szenzációt keltő kísérleti megfigyelése is van a gravitációs hullámoknak. A hullám pedig sugárzás. Ugyanúgy, ahogy az elektromágneses hullámok esetében is beszélhetünk sugárzásról is. A röntgensugázást elektromágneses hullámok adják, stb. -
Sequoyah #11 Ha van egy kalapacsod, akkor minden szognek nez ki:)
Szegeny kitalalta ezt a gravitacios sugarzas zagyvasagot, aminek nem hogy bizonyitasa nincs meg, de egyaltalan hipoteziskent sem all meg, mert semmi ujat nem magyaraz az egvilagon, viszont cserebe olyat sem kepes megmagyarazni, amit a valodi elmeletek meg tudnak magyarazni.
Aztan gondolom a frusztracioja csak melyebbre loki, es most mar elvi kerdest csinal belole, hogy csakazert is igaznak kell lennie. Ezert barmi is a tema, mindenkepp bele kell rangatnia a gravitacios sugarzast. Akkor is, ha a tema egyebkent abszolut nem igenyli. -
#10
Hol írtam én csillag összeomlásról, csillag keletkezésről írtam. Megpróbálhatnád érteni a szavakat, hamár a mondatok nem mennek. -
Irasidus #9 Micsoda halandzsa! Elképesztő, hogyan jutsz el egy működő csillag folyamataitól (protuberancia), a keletkező csillag összeomlásáig, mindezt úgy összekutyulva, és belekeverve a saját hagymázas hülyeséget, mintha értelmes szöveg lenne. Nem semmi, hogy a fejedben milyen zavar van.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.09.10. 10:57:58 -
#8
Az általunk nem ismert folyamat ami a protuberanciák extraenergiáját táplálja a gravitációs sugárzás elnyeléséből származó energia ami felmelegíti a csillagot. Másképp egy csillag fel sem melegedhetne, mert a képződéséhez vezető csillagközi gáz (ami legyen most az egyszerűség kedvéért hidrogén és hélium) alapvetően hideg.
Ez a gáz csak akkor tud felmelegedni ha kívülről, KÍVÜLRŐL kap energiát, magyarul egy külső erő összenyomja.
Enélkül nem melegszik fel. Viszont nem is nyomódik össze. -
Sequoyah #7 Ne kivanj tul sokat egy cikktol, mert ha tul nagyok az elvarasok, akkor az iroja inkabb felall es mas munka utan nez:)
Szerintem teljesen oke, ha feltetelezik hogy azert az alapismeretek nagyja mar megvan, a tobbire meg itt a kommentezes hogy megvitassuk. -
#6
Nyilván.
De a cikkből, amikor a Naphoz hasonlítják ez a kis infó azért hiányzik. Persze nem számunkra, akik mindezzel tisztában vagyunk.
;) -
Sequoyah #5 Hat ugy oreg, ahogy agy 15 eves macska is oreg, de egy 15 eves ember meg gyerek. Egy az anyagat lassan egeto voros torpe 1000x annyi ideig el, mint a napunk, es ha egy barna torpe az osrobbanas utan kozvetlenul keletkezett volna (a valosagban nem volt ilyen), most 14 milliard evvel kesobb meg mindig csak a fiatalkora elejen jarna. -
Irasidus #4 A csillagok korát, a tömegükből, az anyagösszetételükből, és a forgási sebességükből állapítják meg. Nyilván valamekkora tól-ig értékkel. -
#3
Nemmondod! ;)
Ja, hát kb ezeket az infókat azért beírtam volna cikkbe. -
AndReWsss #2 Minden csillag koránál figyelembe kell venni a tömegét: minél nagyobb tömegű, annál rövidebb az élettartama. Így ez a csillag már lehet öreg a tömegéhez képest, míg a nap elél több milliárd évig is, mert aránylag kis tömegű csillag. -
#1
Amúgy az hogy öreg viszonylagos. Még csak 12 millió éves, a Nap-hoz képest csecsemő.