108
  • Kara kán
    #28
    Most mondom a lényeget a PhDémmel:
    Ugyan van lepkeszárny effektus, meg minden ilyen marhaság, de a folyamatokat általában több tényező eredője (érted, ugye?) viszi adott irányba.
    Remélem ezzel le is zárhatjuk ezt a vitát.
  • Kissssss0 #27
    igaz... azok a csúnya amerikaiak nem hagyják a békés észak koreát nyugodtan atomfegyvert fejleszteni, meg szintén nem hagyják hogy nyugodt körülmények között kiírtsanak minden olyan embert aki nem illeszkedik bele a szopott fejű kim dzsum kum fum majom elképzelésébe... azok a fránya amcsik.
  • esztyopa
    #26
    Ez most komoly?
    Nem anorexiásak?
  • zola2000
    #25
    Én meg már azt hittem hogy az életképtelen gazdasági modell miatt éhezik é-Korea.

    Egyébként ha japánt az oroszok foglalták volna el, akkor kb úgy jártak volna mint mi, így meg ... meg lehet nézni.
  • Nirz
    #24
    Az amerikai embargó miatt éheznek az észak koreaiak
  • Archenemy
    #23
    Elég szkeptikusan kezdtem neki a cikknek, de jó, értelmes, "van benne ráció".
    Utoljára szerkesztette: Archenemy, 2017.08.18. 17:16:59
  • Tinman #22
    "központjában Hiroshima and Nagaszaki áll"

    Ezek után a magyar fordítót (nem szerzőt) számon kérni nem kicsit fasssság.

    A cikk amúgy érdekes és abs. van benne ráció. Az igazság szvsz megint félúton van valahol, vagyis igen is fontos volt a Szovjet fenyegetés ténye, ahogy az atombomba ledobása se volt éppen mellékes. Ráadásul tényleg a mai napig áldozatokról beszél minden média, holott azért haltak ott meg japán katonák is, akik nem éppen arról voltak híresek, hogy kesztyűs kézzel bánnak az ellenséggel...
  • molnibalage83
    #21
    Ez csak attól függ, hogy mit definiálsz elpusztításként...Márt 45/46 telén is milliók haltak volna meg éhínségek és betegségek miatt Japánban...

    A japán szárazföldi haderőt igencsak megviselte volna ilyen szintű nukifegyver bevetés...
  • NEXUS6
    #20
    Anyukádnak igaza volt. Másrészt tényleg ez az internet, amit írsz, de hát ez nem egy túl nagy felismerés valljuk be őszintén. Van akinek tetszik és el van vele, másnak nem tetszik és a net más lehetőségeit használja, megint mások meg olyan dologért fikázódnak, ami évtizedek óta így van és még sokáig valszeg így is lesz.

    Ja, a baráti társaság kifejezés az szerintem is erős túlzás volt! XD

    Az, hogy vér_istván97 kijelent valamit egy ilyen fórumon, az valójában nem jelent semmit. Ha akrasz reagálsz rá, mert nem értesz vele egyet, ha akarod leszarod, ha a karod kijavítod. Ettől a világ semmit nem fog változni. Nem az a kérdés, hogy mit érsz el, lenyomod-e a másikat trollkodásban, hanem hogy neked mindez mit jelent. Ezt nem mondta anyukád?
    Engem pl. az előbb molni jól kijavított (a maga stílusában), legalább nem nekem kellett utánanéznem ennek sem, szal köszi, és legalább most már erre is emlékezni fogok.

    ;)
  • NEXUS6
    #19
    Igen ezt benéztem, rosszul emlékeztem. Ha úgy nézzük 45-46-ra vonatkozóan jelentős tévedés. Azonban gyak az 50-es évekig nem tudták volna elpusztítani Japánt csak atomfegyverekre támaszkodva, szal a mondanivalóm lényegén ez nem változtat.
  • picket
    #18
    Az első mondatot most akkor nem értem, hogy nem vetted észre a #4 hsz-t, vagy csak nem érted az iróniát. A többi rendben van, besimul a "beszólok, ezért intelligens vagyok" sémába (látod, én is így teszek). Azért azt szögezzük le, hogy anyukám azt mondta idegenek autójába ne üljek be, ezt én alkalmaznám itt az interneten is: ismeretlen emberek semmitmondó nicknév mögé bújva fikáznak egy cikket vélt, de a legkevésbé sem valószínű kompetenciájuk alapján - az én szememben ez nem baráti társaság, hanem egy bőgőmajomkórus
    Ezért kategorikusan kijelenteni egy supergamez.hu, főleg videojátékokkal foglalkozó bulvár szintű cikk alatti hsz-ben, hogy az nem úgy van, mert én, xx_pistike97_xx, a téma ismeretlen szakértője azt mondom róla, hogy hülyeség - számomra (enyhén szólva) mókás. Ezt akartam csak jelezni, az ide illő stílusban, nehogy valakit megsértsek, mert nem tartom be a helyi illemszabályokat...
  • molnibalage83
    #17
    Rohadtul nem igaz, amit írtsz. Lásd itt.

    The final components of the first gun type bomb have arrived at Tinian, those of the first implosion type should leave San Francisco by airplane early on 30 July. I see no reason to change our previous readiness predictions on the first three bombs. In September, we should have three or four bombs. One of these will be made from 235 material and will have a smaller effectiveness, about two-thirds that of the test type, but by November, we should be able to bring this up to full power. There should be either four or three bombs in October, one of the lesser size. In November, there should be at least five bombs and the rate will rise to seven in December and increase decidedly in early 1946. By some time in November, we should have the effectiveness of the 235 implosion type bomb equal to that of the tested plutonium implosion type.

    Csak szeptember végéig elkészült volna még 3-4 db.
    Októberben további 3-4 bomba.
    Novemberben 5 bomba.
    Decembertől 7/hónap.

    Tehát nem 6/év, hanem 6/hónap lett volna már 1946 januárjában.
  • NEXUS6
    #16
    Azt viszont látom elfelejted, hogy ez nem a BME, ELTE, NKE stb. tudományos fóruma, hanem egy Supergamez,hu nevű régebben főleg videojátékokkal foglalkozó soxor bulvár szintű cikkeket felrakó oldal önmagát szórakoztató baráti társasága, aminek szintjére bizony ezzel a hozzászólásoddal úgy látszik te is csatlakoztál.
    Üdvözöllek körünkben!

    Vagy hol is van az érvelésed, a publikációknak megfelelő hivatkozásaid, hol van a legalább 1 ív terjedelmű dolgozatod, amit most emellé a hsz-ed mellé fel szeretnél mutatni!?

    Várom értékes gondolataidat, a mezei alpári, öntelt trollkodásod után ;)

    (Arik a macik! Egy kifinomult komoly elmére vallanak. XD )
    Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2017.08.18. 15:09:34
  • picket
    #15
    Azért jó a hozzászólásokat olvasni, mert egy Benny Hill show ehhez képest komor dokumentumfilm, lassú és reális karakterekkel.
    Egy átlagos esgés cikktől nyilván elvárjuk, hogy referenciákat vonultasson fel, bár én nem állnék meg 10-nél. Ne rakjuk olyan alacsonyra a mércét, mint holmi főiskolai szakdolgozat!
    Az is hihetetlen élmény, hogy mennyi témában találkozhat az ember szakértőkkel! Ami még durvább, hogy minden témának ugyanazok a szakértői! Elképzelem milyen lehet egyazon iroda falán phd oklevél történelemből a távol-keleti modern történelem rejtelmeiből írt dolgozattémával, az 1940-es évek japán vezetőinek lelki világa (ez már pszichológia), aztán egy másik fizikusi diploma magfizikából, asztronómiából, mérnöki tudományok természetesen ától-cettig és a sor csak folytatódik... Szép nagy iroda lehet.
  • Cat #14
    Remek cikk. Számomra ez az egész inkább azt mutatja, hogy mennyire értelmetlen a lakosságot pusztítani, attól a katonák még nem fogják megadni magukat. Jópár kommentelő elfelejti, hogy Japán nem évekig akart kitartani, hanem csupán időt akartak nyerni jobb feltételek kialkudásához. Amint látták, hogy ez nem lehetséges, _azonnal_ letették a fegyvert! Észak-Koreában évtizedek óta éhezik a lakosság, ők pedig csak hetekben, max. egy-két hónapban gondolkodtak!
  • NEXUS6
    #13
    Amerika iszonyat erőfeszítésekkel 3 atomfegyvert tudott előállítani. 46 végére talán az évi 6 fegyver/év termelést elérték volna. Egy ország megsemmisítéséhez a számítások szerint 300 atomfegyverre van szükség. Ezt az amcsik csak az 50-es évek közepe táján érték el.
    Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2017.08.18. 14:35:56
  • NEXUS6
    #12
    Szerintem a cikk teljesen OK.
    Érdekes, hogy pl. Nürnbergben először felvették, a terror bombázást, Coventry, Londodn okán, amivel a német vezetést vádolták, de amikor összevetették a szövetségesek által direkt a civileknek okozott pusztítással, akkor inkább kihátráltak.

    McNamara a későbbi védelmi miniszter, tanácsadóként dolgozott McArthur mellett. Egyik beszélgetésük során elhangzott, ha nem győznek, akkor könnyen végezhetik a terrorbombázások miatt a vádlottak padján. Mint ahogy Bomber Harris is kegyvesztett lett amikor a háború végén a nyugati közvélemény számára is túltolta a német civilek kiirtását.

    A stratégiai bombázók alkalmazása katonai célpontok ellen pedig akár hagyományos, akár nukleáris fegyverzettel meglepően meglepően alacsony hatékonyságú, nem is nagyon van példa arra, hogy a II. VH alatt alkalmazták volna. A támadás esetén az egységek széttelepítésével gyakorlatilag alegység szintre le lehet vinni a veszteség nagyságát.

    A japánoknak emellett a háború előestéjén volt egy csörtéjük az oroszokkal Mongóliában, amit az oroszok részéről a szokásos hatalmas emberáldozatokkal Zsukov megnyert. Kb. itt kezdődik felemelkedése. Ez is az egyik oka lehetett, hogy 41-ben a japcsik nem a nácikkal közösen megtámadták a SZU-t, hanem inkább az USA ellen fordultak. emiatt tudtak aztán az oroszok innen Moszkva alá csapatokat vinni, az utolsó pillanatban. Végül legyőzni a németeket. És a cikk szerint a háború végén hadat üzenni Japánnak, amivel a kör bezárult.

    CT ez mind vagy nem, szerintem igen is fontos tényezők voltak azok, amiket a cikk részletez.
    Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2017.08.18. 14:27:27
  • molnibalage83
    #11
    És ezek csak a legdurvább dolgok, az eszmefuttatások logiaki ütközései nincsene is benne. Igazából az írás úgy röhejes, ahogy van.
  • molnibalage83
    #10
    Semmiféle eszközük nem volt meg hozzá. Egy kisebb periférián volt egy szovjet próbálkozás és csak szoptak vele, de rendesen.

    Ezen felül az atomfegyvert a hadsereg ellen is be lehetett volna vetni. Elég gyorsan nullázta volna a japán erőket néhány atomfegyver, mert lényegébn csak gyalogosaik maradtak a háború végére ez nem a NATO vs VSz, ahol minden elsővonalas egység ABV védett APC/IFV-vel ment volna a harctérre a '70-es években...
  • Kara kán
    #9
    Mekkora hülyeség!
    A városok lebombázása nem csak annyit jelent, hogy kevesebb lakóépület lesz, hanem a gyárak, hadiüzemek, vasutak, kommunikációs vezetékek is megsemmisülnek, és a lakosság is, amely ellátja a hadsereget, száma is megcsappan.
    Hagyjál már, Móricka!
  • petrov144
    #8
    Röviden utána nézve, a cikk 2010 óta többször elterjedt a neten (pl. foreignpolicy.com-on) megosztásokkal, azóta is viták tárgyát képezi. Nyilván egy egyszerű fordítással történő átvételről van szó, nem a magyar "szerző" kreálmánya. Talán célszerű lett volna odaírni az egész eredetét, és hogy ez is elmélet.

    Alapja egy japán író könyve (Racing the Enemy — Tsuyoshi Hasegawa)

    mult-kor.hu/20100818_az_atombombanal_is_jobban_felt_a_szovjetektol_japan

    Abban lehet igazság, hogy a szovjet hadüzenet lehetett afféle "utolsó csepp a pohárban" mivel a szovjetek - pont az őket felszerelő amerikai Hula-project-nek köszönhetően rendelkeztek partraszálló eszközökkel, valós fenyegetést jelentettek. És ismert az is, hogy a szovjet támadást - bár a hadüzenet augusztus 9-én történt (és a jaltai találkozón vállaltak szerint várható is volt) - pontosan augusztus 18-án meg is indították volna. Erre végül nem került sor a feltétel nélküli megadás miatt.

    Hogy a sima gyújtóbombás támadásokhoz képest az atombomba bevetése semmiség lett volna a japán vezetés szemében, azért fura elmélet. De tény, hogy Tokió lebombázott része nem nézett ki sokkal jobban, mint Hirosima.

    https://en.wikipedia.org/wiki/Bombing_of_Tokyo#/media/File:Tokyo_1945-3-10-1.jpg

    Az atombomba utólagos sugárzással kapcsolatos hatásairól akkor kb semmi sem volt a köztudatban, hiszen az amerikaiak és később az oroszok még az 50-es 60-as években is gond nélkül csináltak végig hadgyakorlatokat közvetlenül a kisérleti robbantás után.

    A japán vezetés és a japán nép kitartott volna a végsőkig egy amerikai invázió esetén, (ha győzelmet nem is, de jobb békefeltételeket kiharcolva) de erre katonailag akkor lett volna esélye, ha kontinentális hódításait hátországként használva közben meg tudja tartani. Hiszen már a nyári hónapok elején krónikus üzemanyaghiánnyal küzdött. A szovjet hadüzenettel kb. ennek az esélye szűnt meg, az atombomba pedig megmutatta, hogy a teljes pusztulás is benne lehet a pakliban további harc esetén.

    Az amcsik mindenképp a szovjetek előtt akarták lezárni a háborút, hogy ott már ne kelljen osztozkodniuk, plusz megmutassák a világnak a menő új fegyverüket.
  • fonak
    #7
    U.i.: A szovjet narratíva, amit nálunk is tanítottak a rendszerváltás előtt, meg persze az volt, hogy az atomot kizárólag csak azért dobták le az amcsik, hogy nekik üzenjenek vele, és (ki nem mondva persze konkrétan, de erre célozgatva), hogy megakadályozzák, hogy a SZU Japán egy részét is megszerezhesse magának.
  • mauser81
    #6
    A cikk csak egy fordítás, ahogy benne is van. Az eredeti szerző Ward Wilson, a Foreign Policy szerzője.

    Btw, egyet értek, hogy elég "érdekes" az felvetés és számtalan logikai hibát tartalmaz:

    - először is, azért csak rájöttek Japánba is, hogy "némi" különbség van a között, hogy a sokszáz, akár többezer bombázó bevetésével lerombolnak egy várost. Vagy mindezt megteszik egyetlen(!) géppel és egyetlen bombával.

    - másodszor, annyira valószínűleg a japánok is rájöttek, hogy hiába van elég sok emberük, azt nem tudják etetni, ha szénné bombázzák a termőföldeket, illetve még hagyományos bombák ellen elég hatékony volt beásniuk magukat, atom ellen ezt nem tudták volna megtenni egy ötmilliós sereggel...

    - harmadszor, a japánok nem tudhatták, hogy mennyivel erősebb bombáik lehetnek még az amerikaiaknak, akik csak a meglévőkkel nagyjából kiirthatták volna a teljes japán hadsereget pár hét alatt...

    - negyedrészt, az hogy a japán hadvezetés hivatalosan nem foglalkozott a civilekkel, még nem jelenti azt, hogy ne tudtak volna ezekről az áldozatokról és ne gondoltak volna bele, hogy ezek a bombák a hadseregre is hullhatnak a partraszállás idején

    - ötödrészt ordas ellentmondás van a cikkben a között, hogy van egy elméletben sokáig hadra fogható akár ötmilliós sereg vs. éheznek a népek... Vajon a hadsereg meddig bírta volna élelem nélkül? Japán egy sziget, ahol a termőföldeket szénné lehet bombázni. Btw, az megvan a szerzőnek, hogy a japán császári haderő kétharmada 1943-tól már azért halt meg mert nem jutott élelemhez és gyógyszerhez?

    - hatodrészt a legnagyobb baromság az orosz támadástól való félelem. Hol volt a szovjeteknek partraszállásra alkalmas flottája? Ráadásul Sztálin sem lett volna olyan hülye, hogy belemenjenek egy ötmilliós sereggel szembeni honvédő háborúba a világ másik felén, miközben meg Európában ott van a teljes "nyugat" a seggükben és ráadásul az amerikaiaknak atomja is van.

    - ami talán részben igaz lehet, hogy japán kereste a kiutat a szovjeteken keresztül, de ezt meg egyszerűen igazolni lehetne erre vonatkozó dokumentumokkal. Akkor ezek hol vannak?
  • fonak
    #5
    Pedig elég nyilvánvaló, hogy a szovjet inváziótól való félelem legalább annyira szerepet játszott.
  • Montanosz
    #4
    nem tudom ki volt az írója e cikknek, de remélem a sg.hu nem csatlakozik a hoax gyártok sorába mert bődületes baromságokat írt akárki is.
    Már az a feltételezés miszerint mai europai szemmel és fejjel gondolta működtetni a japán birodalmat.
    Itt kb abba is hagytam a cikk olvasását mert eztán feltételezéseket tényként kezel.
    Oké hogy valaki elmebeteg vagy efféle, de könyörgök legalább a mult-kor történelmi portál egy két dokumentumokkal megerősitett cikkjét böngéssze már át mielőtt összevissza fecseg hülyeségeket.
    Aztán mondjuk a források hol vannak? Mondjuk olyan 10 forrás megjelölést kérnék!
    Ha nincs akkor lehet kirugni a cikk íróját mert nem fog jo marketingnek számítani ha elterjed a fészbukon hogy már az sg sem megbízható...
  • RelakS][
    #3
    Lehet, hogy az atom csak 1 (illetve 2) volt a sok közül Japánnak, de azóta már jóval több, jóval nagyobb hatóerejű bombát is létrehoztak, szóval nem kellene elbagatellizálni a hatásukat.
    Már csak azért sem, mert ha felgyújtanak egy várost, jajjistenem, elpusztult. Ha atomot dobnak rá, az emberek még hónapok/évek múlva is halnak miatta, mikor már lehet, hogy béke van. Már ha marad még ember, aki haljon miatta.
  • petrov144
    #2
    Jó volt olvasni új megközelítésben is a témáról.
  • molnibalage83
    #1
    Az író vállalhatta volna a nevét, mert félelmetesen sok tömény ellentmondás és logikai bukfenc van az írásban...