23
-
#23
OK, akkor „köll”. -
Irasidus #22 Nem "kell". -
#21
Holisztikusan kell szemlélni. -
Irasidus #20 Zavaros, és elég értelmezhetetlen amit írsz. Nem matematikai képelt, hanem mértékegység, és a mértékegység nem elmélet, hanem fizikai mennyiség mérésére, meghatározására szolgál. Másrészt a média, ami mindig szenzációsan közöl akármit, hogy eladható legyen, nem egyenlő a tudományos eredményekkel.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.06.21. 18:20:53 -
#19
Mindegy, akkor sem értem. Tudom, le van írva matematikai képletekkel, ami ugye elmélet, aztán a gyakorlat vagy az, vagy nem.
De nem is ez a lényeg: szerintem az elkövetkező 5-10 évben ugyanaz a szitu lesz, mint a marsi vízzel: kb. pár havonta nagy csinnadrattával be fogják jelenteni, hogy megtalálták, juhé, és jöhet a lóvé (mármint valamilyen új detektáló bizgentyűre). Újra és újra fel fogják fedezni, és mindenki örülni fog, mint a spanyol viasznak. (Bár, fogalmam sincs, hogy a spanyolok miként örültek ennek, amikor feltalálták Kolumbusz tojását. Biztos van valami magyarázat erre. :-)
Utoljára szerkesztette: Kara kán, 2017.06.21. 18:09:49 -
Irasidus #18 Figyelsz te egyáltalán? A mozgási sebességet km/s mérjük, a km/s/Mpc vagy relativitás elmélettel kiegészítve km/s/Mpc/1 nem sebesség! -
#17
OK, OK, de furcsa megadni valaminek a sebességét, ami nem is mozog. -
gforce9 #16 "A tér tágulása. Tágulhat-e a tér a fény sebességénél gyorsabban? - mert ezt tapasztalják a csillagászok, vagyis, hogy tágulhat. Bevallom, őszintén, nem értem."
Erre a lufi szemléltetést szoktak használni. Adott egy léggömb felszíne. Ezen a felszínen van egy sebességkorlát. Teszemfel 1 cm/sec. A felületen ennél gyorsabban nem közlekedhet semmi. Adott 2 pont a lufi felszínén. A lufit felfújjuk. A két pont távolodik, ahogy a lufi átmérője nő. Milyen sebességgel haladnak a pontok a lufi felszínén? Semekkorával. A pontok sehová sem mozdulnak, a távolságuk egymástól mégis nő a felszínen mérve. Fújhatjuk olyan gyorsan a lufit, hogy a távolodás üteme nagyobbnak adódjon mint a maximális elérhető sebesség a felszínen? Igen. A kérdéses pontoknak a távolodása értelmezhető mozgásként? Nem, hiszen azok sehová sem mozdulnak. Így lehet feloldani a "fénysebességnél gyorsabban távolodás" látszólagos paradoxonját. -
Irasidus #15 Tágulhat "gyorsabban", de ez nem valódi mozgás, vagy sebessesség, más a dimenziója is - km/s/Mpc! Az, hogy sebességet és ahoz köthető terminusokat mondunk, csak leegyszerűsítés, amit az ismeretterjesztő irodalom használ - amit, most akkor tisztáztunk ugye? Ennyi.
A hármas pontodban írtad, hogy "szerintem, mindenki sejti, hogy nem" ami ebben a formában egy lózung, egyrészt nem mindenki (éppen ellenkezőleg), másrészt ez nem egy sejtés mint a matematikában, hanem fizika és hipotézis, harmadrész, hogy szerinted - mint laikus szerint - mi van, nem több érzelmi töltetnél. Nem így működik a tudomány, hányszor kell leírni nektek? Viszont utána az állandók értékének kialakulása egy érdekes kérdés, aminek egy része tisztázott, egy része meg kutatások vagy elméleti kérdések tárgya, jelenleg. Nem mindenre tudjuk választ, ugyebár.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.06.17. 18:13:16 -
#14
Azért ne túlozz, olyan sokan nem írtak nekem, csak ketten. Te voltál a harmadik. Helyeslem, amúgy, hogy részeire bontottad a dolgokat.
1. A tér tágulása. Tágulhat-e a tér a fény sebességénél gyorsabban? - mert ezt tapasztalják a csillagászok, vagyis, hogy tágulhat. Bevallom, őszintén, nem értem. A tér anyag és energia megnyilvánulási formája, amelyre vonatkoznak a fizika (melyik fizika?) törvényei (melyik törvények, ugye). Én eddig úgy véltem, hogy a fény sebességénél evilágunkban csak a képzelet gyorsabb.
2. Gravitációs hullámok. Ez pipa, max. sebesség ≤ c.
3. Időben mindig állandók voltak-e a most állandónak mért fizikai alap paraméterek? Valahogy, szerintem, mindenki sejti, hogy nem, feltéve, hogy elfogadjuk az ősrobbanás (kezdeti szingularitás) elméletet, ugyanis – szigorúan szerintem – szingularitásnál nem is beszélhetünk semmiféle állandóról, minden akkor alakul ki, az „állandók” értéke is. Persze, az is meglehet, hogy a kezdő pillanattól szükség van egy bizonyos „hangolási időszakra”, amíg „beállnak” az állandók – ezt állítottam én, amúgy mindenféle számítás vagy komoly elméleti alapok nélkül. Tippelek, de az nem tilos. :-) -
Irasidus #13 Sokan írtak neked, de a lényeget senki nem írta le. A tér tágulásának sebessége megint más dolog mint a gravitációs hullámok, amik a térben haladnak, és megint más az a felvetés, hogy időben állandóak-e a fizikai állandók. Itt most a jelenről van szó, és gravitációs hullámokról, nem a keletkezésről. -
gforce9 #12 Hát a részecskegyorsítókban elég jól tudnak kísérleteket végezni olyan körülményeket előidézve ami az ősrobbanás utáni percekben volt és egyik kísérlet sem mutat arra, hogy az elektromágnesesség másképp viselkedne ilyen körülmények között.
Nem csata van amúgy, csak elhajtottunk egy évek óta minden tudományos oldalra és fórumra faszságokat irkáló trollt. -
cylontoaster #11 Ez el is dönti a vitát:
"azt el tudom képzelni, hogy az ősrobbanás után egy kis ideig a fény sebessége nagyobb volt, mint most." -
#10
Hú, micsoda csata van itt! :-)
A szupraluminális sebesség egy létező fogalom, és a világegyetem tágulásánál jön be, vagyis a tőlünk legtávolabb lévő galaxisoknál tűnik úgy, hogy a fénysebességet túllépve „tágulnak” tőlünk. Én amúgy ezt sem hiszem, inkább arra tippelek, hogy mivel egyre távolabbra nézve az időben megyünk vissza, egyszerűen azt látjuk ami az ősrobbanáshoz közelebb történt, amikor a fény sebességénél gyorsabban játszódtak le a folyamatok, vagy valamilyen mérési hiba, „optikai” csalódás történik.
Még egyszer: azt el tudom képzelni, hogy az ősrobbanás után egy kis ideig a fény sebessége nagyobb volt, mint most.
Utoljára szerkesztette: Kara kán, 2017.06.15. 00:08:46 -
gforce9 #9 Mi az, hogy semmiféle kísérlet nincs? Eleve több érzékelő van, direkt azért, hogy az időkülönbségből irányt tudjanak megállapítani. Ha a grav hullám terjedési sebessége nem annyi lenne eleve el sem lehetne végezni a kísérletet, mert a protokollok szerint rögtön hibás mérést adna.Te ismételten miről zagyválsz már nagyon sokadjára? -
Irasidus #8 Na, bizonyítod végre az állításaidat, vagy csak tovább trollkodsz? -
#7
Na tessék, miféle tények? Nincsenek tények, képzelődsz. Egészen más oldalról lehet közelíteni a problémát, de ha az elmebaj felé mész el akkor buta maradsz. -
Irasidus #6 Nincs kísérlet a megfigyelésre? Gondold át újra, mert a tények ilyen szintű tagadása elmebaj jele, főleg, hogy a hozzászólásod végén már ezernyi megfigyelésről beszélsz, ismétlem beszélsz, és nem bizonyítasz. Másrészt, elméleti hátteret sem adtál, míg Einstein adott, szóval Astrojan kontra Tudomány 0:2. Ha már ennyire szereted a sportot (lehet az jobban menne, mint az agymunka. Lehet pályát tévesztettél?). Szóval egyenlőre még mindig csak rizsázol, és engem túráztatsz. Ez így tényleg nulla, és masszív trollkodás amit művelsz.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.06.14. 21:55:17 -
#5
Ahha, világos, hogy semmiféle kísérlet nincs errenézve, tehát legrosszabb esetben 1:1 az állás, tehát indokolatlan volt lezöldségezned.
Csakhogy az eredmény nem 1:1 hanem ezer : nulla, mert ezernyi megfigyelés van a gravitációs sugárzás horribilis sebességére és ha normális lennél el is mondanám mi az. -
Irasidus #4 Te állítottad, hogy fénysebességnél gyorsabb, mivel indokold? Amíg nem indoklod, csak kijelented, nekem is elég ennyit írni, és nem szükséges bizonyítanom a kijelentésedre semmit.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.06.14. 21:42:31 -
#3
Tudnál valami komoly indokot erre nézve? Megfigyelés, kísérlet például.
Napersze nem a légsebességű terjedés bizonygatására gondolok, mert az még zöldségnek is halvány.
Úgy értem tételezzük fel, hogy igaz amit írtam. Akkor hogyan tudod eldönteni a beérkező fény vizsgálatával, ha az csak évek vagy évmilliók után érkezik ide?
Segítek. Sehogy. -
Irasidus #2 Ne beszélj zöldségeket, a gravitációs hullámok is légsebességgel haladnak. -
#1
Csak az a probléma a láthatóban történő keresgéléssel, hogy az esemény fényfelvillanása csak kb 3 milliárd év múlva érkezik meg hozzánk.
Lévén a gravitációs sugárzás terjedési sebessége a fénysebesség kb milliószorosa, tehát a gravitációs lökés (ciripelés) már ideérhetett de a fény még el sem hagyta az anyagalaxist.