9
-
#9
Nem kell légkör az életnek. A folyadék fontosabb. Mondjuk kis nyomáson viszont jobban párolog, így hamar az is légkör lesz... :D -
#8
A gyíkemberekre gondolsz? 
-
#7
"tőlünk mintegy 40 fényévre"
Akkor most éppen Antal Imrén és Kudlik Julin röhöghetnek az ottani SETI munkatársai! XD -
#6
Nagyban függ a lakhatóság a melegtől: a jég visszaveri a fényt, így hűti a planétákat. Ha kialakul egy szilárd bolygó egy vörös törpe körül, és elég hideg lesz, jég alakul ki rajta – amely azonban sokkal kevésbé veri vissza a vöröses fényt, sokat elnyel belőle és felmelegszik. A vörös törpéknek pedig elég vörös fényük van.
Azaz az ilyen bolygók mindenféleképpen több fényt vesznek fel csillaguktól, mint korábban gondolták, azaz felszínükön melegebb van az eddigi becslésekhez képest. Ez jócskán kitolja az ilyen csillagok körüli lakhatósági zónák határát: akár 30%-kal is megnöveli az elfogadható távolságot.
Bizonyos légkör-variánsok (lásd Vénusz) méginkább csapdába ejtik a meleget, így még messzebb tolható ki a lakhatósági zóna esélye.
A fler jelenséget viszont csak az első 3milliárd évben produkálják, ha azt túléli a elegendő légkör, már indulhat is az élet. -
#5
Egy ilyen fajta légkör ráadásul azt is biztosítja, hogy a megvilágított és sötét oldal felszíni hőmérséklete gyakorlatilag megegyezik.
Másik gond viszont az M osztályú vörös törpékkel, hogy un. fler csillagok lehetnek, hirtelen akár a Nap flerjeinek 10 000-szeresét kitevő intenzitású kitöréseik lehetnek. Na az talán már a Vénusz légkörét is lesöpörné, de talán a Földét is hoszzabb rövidebb idő alatt. -
ostoros #4 Ez nem ilyen egyszerű. A Vénusz mágneses tere sokkalta gyengébb és kisebb, mint a Földé. A légköre pedig ezerszer sűrűbb, dacára annak, hogy még közelebb is van a naphoz, és még a tömege is kisebb!
Utoljára szerkesztette: ostoros, 2017.04.26. 22:45:04 -
#3
Amennyiben egy bolygónak megszűnik a mágneses tere, akkor a napja, akármennyire is vörös törpe, lefújja a légkört, de ha van mágneses tere, az megvédi a légkört. Ennyin múlik. -
#2
Szerinted az ilyen bolygókon megmarad a légkör, hogy az orkánszeleknek legyen mint fújkálniuk? -
#1
Az utóbbi időben több vörös törpe körüli exobolygót találtak, és azt fejtegették némelyik cikkben, hogy többnyire kötött forgásúak, vagy legfeljebb igen lassú forgásúak lehetnek. Ugyanakkor azt is boncolgatták, hogy e-miatt (főleg a kötött forgásúak) egyfajta szemgolyó földek, amelyeknek egyik fele tűzforró, másik pedig jéghideg. Valaki pedzegette, hogy iszonyú szélviharok lehetnek ott. Nos, ezekből úgy gondolom, hogy az ottani élőlényeknek alacsonyan lehet a testük súlypontja, és viszonylag sok kis lábuk lehet. Mondhatni pl. mint a soklábú gyíkok. Ettől a gondolatsortól pedig a bibliai kép jut eszembe, hogy a tudás gyümölcsére a kígyó beszélte rá az embert, sőt, a Dél-Amerikai indiánoktól kezdve egy jó pár helyen a kígyó a bölcsesség, a tudás birtokosa. Sok linket lehetne berakni, de csak egy általánosat, ami nagy vonalakban felvázolja a gondolatsort: http://boldognapot.hu/blog/a-tollaskigyo-visszaterese-2/
Szólval egy vörös törpe körüli bolygóról jött a tudás, egy alacsony súlypontú élőlénytől?
Csak kiderülne még az életemben. :-)