52
-
#41
A jelenleg fellelhető információk szerin a legalább 500 millió éves, folyóvizes felszínű kőzetbolygókon (vagy holdakon) nagy valószínűségel létrejön a mikrobiális élet, (jelenlegi szakmai vélemény szerint mélytengeri hidrotermális kürtőrendszerekben) ami a fejlődésében nagy valószínűséggel nem reked meg, és összetett szervezetté fejlődik, a bolygó (vagy hold) klímatikus, stb. körülményeihez igazodva. Így tehát nem annyira az a kérdés véleményem szerint, van-e élet a Trapist-1 rendszerben, hanem, hogy a 7 ből hány bolygón fejlődött ki, és a fejlődés melyik fokán tart éppen. Ugyanakkor viszont ezen a fonalon továbbmenve, csak a mi naprendszerünk is bőven tele van (a földitől) idegen életformákkal. -
#42
Igen, ez az elmélet, a papírforma. A gyakorlat teljesen más. Sok jel mutat arra, hogy a primitív élet kialakulása is egy csoda, nem beszélve a fejlett civilizációkról. Ritka, mint a fehér holló. -
gforce9 #43 #42, #41 Semmi nem mutat egyik lehetőségre sem. Az hogy a Földön az élet megjelent a kihűlés után szinte azonnal, nem jelenti azt hogy ez általános, mert egyelőre máshol nem találtunk nyomot az eddig meglátogatott égitesteken az egyelőre szűkös vizsgálati lehetőségek és a kevésszámú megvizsgált égitest miatt a lehetőségeink és ismeretanyagunk is korlátozott. De arra sem mutat semmi, hogy ez valami csoda lenne, ugyanis nem tudjuk egyelőre a pontos folyamatot, arról nem is beszélve, hogy azt meg főképp nem tudjuk, hogy az intelligens élet mennyire lehet gyakori. A "Ritka, mint a fehér holló" kijelentés is ugyanúgy teljesen megalapozatlan. Majd kiderül. -
#44
Na, ja!
Ez meg úgy néz ki, mint egy halálcsillag. -
Candi #45 Esetleg, tegyük fel, egy viszonylag homogén eloszlású bolygóról van szó, amin elegendő mennyiségű víz található ahhoz, hogy ha mind az éjszakai oldalon fagy ki, az megborítja a bolygó tömegeloszlását, vagyis megnöveli az éjszakai oldal tömegét. Következésképp azt az oldalt jobban fogja vonzani a csillag, és lassan elkezd átfordulni a bolygó. Eközben ugye a pirkadati rész közelében elkezd felolvadni, az alkonyati sáv után pedig újra visszafagyni. Így elképzelhető, hogy valójában nem is kötött forgású a bolygó, hanem pár éves-évszázados periódussal eltér a forgás sebessége a keringésétől.
Mondjuk ahhoz már nincs elég tudásom fizikából/kozmológiából, hogy egy ilyen folyamat mennyire lehet képes felgyorsítani a bolygó forgását, szóval lehet, hogy most hülyeséget írtam, ez esetben kérlek írjátok le, hogy miért is nem lehetséges egy ilyen opció.
(Tudom, ehhez sok körülménynek kell egybeesnie, de azt már tudjuk, hogy a sok körülmény-egybeesés nem is olyan elképzelhetetlen az univerzumban, példának okáért itt ez a sárgolyó amin élünk.) -
gforce9 #46 Az árapályerők lassítanak nem gyorsítanak és az egész égitest kisarányú torzulásával jár. Kétséges, hogy lehetne annyi víz a felszínen, ami a tömegeloszlást a torzulásból fakadónál jobban befolyásolja, legalábbis én még ilyenről nem hallottam.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Kötött_tengelyforgás -
Candi #47 Példának ott lehet az Europa, szerintem a hold méretéhez képest elég tetemes mennyiségű víz (jég) van rajta. Azt pedig, hogy lassít vagy gyorsít, azt meg a felolvadási-kifagyási ciklus sebessége határozza meg elvileg, vagyis hogy milyen sebességgel tud a jég elvonulni a pirkadati részről az alkonyati zónába, nem? -
gforce9 #48 Nem jó a példád. Ugyanis az Európa nem a sugárzó forrás körül kering kötötten. Nem a Nap körül, hanem a Jupiter körül. Emiatt nincs is állandó nappali és éjszakai oldal. Hiszen van forgási sebessége a naphoz képest. Pontosan megegyezik a Jupiter körüli keringési idővel. Ha a Nap körül keringene, akkor lehetne egyáltalán ilyesmin gondolkodni. Az viszont kérdés, hogy egyáltalán pusztán vízből vagy főként abból ( kialakulhat e olyan közel egy csillaghoz egy bolygó, ahol a vízjég már megolvad a csillag sugárzásának hatására. Ilyet tudtommal még nem találtunk és a logika is inkább arra mutat, hogy nem. Esetleg befogott bolygó lehet ilyen, de ez már tényleg spekuláció. -
gforce9 #49 szerkesztésről lekéstem:
" vízjég már megolvad" pontosabban bolygókialakuláskor légköri nyomás híján inkább szublimál (rögtön vízgőzzé alakul) -
Candi #50 Tudom, hogy az Europa nem a Nap körül kering, csak azért hoztam példaként, mert a hold elég jelentős mennyisége áll vízből. Tehát ha arányaiban hasonló mennyiségű víz borítaná valamelyik bolygót a felfedezett 7 közül, mint az Europát, akkor nem fordulhatna elő, hogy ez meggátolja a kötött keringés kialakulását? -
gforce9 #51 Csak azt tudom mondani, amit az előző hsz-ben, szerintem kialakulni sem tudna. Esetleg befogott bolygó esetén lehet ilyenről szó. Ott hogy pontosan mit is eredményezne az, hogy az egyik oldalán megolvad a víz és elpárolog a másik oldalán kifagy hát a fene sem tudja. Mivel az árapályerők torzítják egy bolygó alakját a gravitáció meg gömbölyűre akarja formálni egy, az éjszakai oldalon kialakuló jéghegység inkább torzítaná a bolygó alapját, nem hinném, hogy forgásában bármit befolyásolnaa. Márcsak azért is gondolom ezt mert egy föld nagyságrendű bolygónál a maximum magasság, amekkora egy hegység lehet az néhány 10km ha kőzetről van szó. Nem bírja el a saját súlyát és szétcsúszik a fenébe. Szóval az a vízjég lassan visszavándorolna a napos oldal felé a bolygó saját gravitációja ezt eredményezné vélhetően. De nem vagyok geológus. Ezt logikailag gondolom így. -
#52
16:45 körül hallgatom a BBC World Service-t, és a riporter egy Portsmouth-i csillagásznővel beszélgetett kb. 10 percet arról, hogy MAGYAR kozmológusok szerint a sötét energia kamu.