69
-
defiant9 #27 "Amikor a pályameneti sebességet csökkented, akkor a helyzeti energia nő"
Ez az állításod. Kérlek támaszd alá képlettel. Az általad beidézett képlet is ellentmond ezen állításodnak.
Az én képletem szerint a magasság egyenesen arányos a helyzeti energiával. A te képleted szerint pedig egy adott gravitációs térben stabil körpályán lévő objektum sebessége szintén egyenes arányban áll a helyzeti energiával.
Maradt az a alapállításod a fordított arányossággal ami mögé még nem tudtál képlet tenni. -
Irasidus #26 'It is over 200 kilometers in diameter and contains a little less than 1% of the mass of the entire asteroid belt. It is thought to be the exposed iron core of a protoplanet"
Angol nem erősséged, a protoplanet és planet nem ugyanaz. Mint ahogy a kisbolygó és bolygó sem. Te bolygót írtál, nem protbolygót.
"Repedésekről beszéltél. Ez nekem arra utalt hogy a stabilitását kérdőjelezted meg. Amennyiben nem ez volt a célod akkor írd le hogy miért kellett ezt és a különböző nyírófeszültségeket említened. Szerintem tömör/stabil lesz, ez a legvalószínűbb."
Repedésekről IS beszéltem. Remélem az is szó mond valamit, a tömörséget (és nem stabilitást) mással cáfoltam. Unom, már nagyon a szarakodásodat. A nyírófeszültség nem a repedésekből következik. Igazából már annyira idegesítő a stílusod, hogy ha élőben lennék most verném be az orrod, apád helyett is...
"Úgy írtam hogy relatíve. Egy 200 km átmérőjű vaskrumpli számára ez a gáz halmazállapotú közeg vékony és ritkás. Ahogy írtam nagy része még az űrben van amikor az alja már a felszínen, sűrűség különbséget pedig jobb nem is említeni."
Anyádnak lehet, hogy ezt írtad, de nekünk a Földről beszéltél...
"Azt ki tudtam számtani hogy mekkora energia kell ahhoz hogy kb. duplájára gyorsuljon. Azt természetesen elismerem hogy nem tudom hogy egy pontosan megtervezett röppályához mennyi kellene. Amit írtam annyi szinte biztos hogy kell. Kiszámolni meg te sem tudod. Köszi.
A NASA ki tudná, úgy hogy hónapokig osztanak szoroznak a szuperszámítógépeikkel. "
Semmit nem számoltál, ne hadoválj. Egy szám leírása nem számolás. Így van, nem tudod, csak rizsázol, még a pályaszámítás fogalmával sem vagy tisztában.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.01.08. 19:06:52 -
defiant9 #25 "Dehogy beszélünk egy korábbi bolygóról, erről csak te beszélsz"
It is over 200 kilometers in diameter and contains a little less than 1% of the mass of the entire asteroid belt. It is thought to be the exposed iron core of a protoplanet
"Másrészt, nem szétesésről beszéltem, hanem a tömörségéről, aranyapám!"
Repedésekről beszéltél. Ez nekem arra utalt hogy a stabilitását kérdőjelezted meg. Amennyiben nem ez volt a célod akkor írd le hogy miért kellett ezt és a különböző nyírófeszültségeket említened.
Szerintem tömör/stabil lesz, ez a legvalószínűbb.
" A Földnek tudtommal nem vékony és nem ritka a légköre, megint mellébeszélsz"
Úgy írtam hogy relatíve. Egy 200 km átmérőjű vaskrumpli számára ez a gáz halmazállapotú közeg vékony és ritkás. Ahogy írtam nagy része még az űrben van amikor az alja már a felszínen, sűrűség különbséget pedig jobb nem is említeni.
"Tehát nem tudod kiszámolni. Maradjunk ennyiben. Köszi."
Azt ki tudtam számtani hogy mekkora energia kell ahhoz hogy kb. duplájára gyorsuljon. Azt természetesen elismerem hogy nem tudom hogy egy pontosan megtervezett röppályához mennyi kellene. Amit írtam annyi szinte biztos hogy kell.
Kiszámolni meg te sem tudod. Köszi.
A NASA ki tudná, úgy hogy hónapokig osztanak szoroznak a szuperszámítógépeikkel. -
Irasidus #24 Bocs, te nagyon hülye, ez nem a paradoxon, ez csak a pályaszámítás, amivel a #15 állításod cáfoltam. Nem igazolni akartam a paradoxont, mivel ahhoz még, meg kell adni a kinetikus és a potenciális energia összegéből előálló teljes mechanikai energiáját! Amiből az következik, hogy E~-1/r és v~r-1/2! Túl sokat vártam el tőled igaz? Amúgy te azzal tisztában vagy, hogy az égi-mechanika paradoxont egy tudományosan igazolt és létező dolog, amit te most cáfolni próbálsz? Csak mert nem engem próbálsz cáfolni, te agyalágyult...
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.01.08. 19:00:50 -
defiant9 #23 Ez volt az állításod:
"Amikor a pályameneti sebességet csökkented, akkor a helyzeti energia nő"
Első hülyeséged az hogy ez még a saját képletednek is ellentmond ott ugyanis a v (sebesség) ás a GM "helyzeti energia" nem fordított hanem egyenes arányban áll.
A másik pongyolaságod hogy a "pálya mentén"-nek te egyfajta orbitális körpályát képzelsz, csak ez elfelejted leírni.
Természetesen minden egyes stabil keringési pályához adott sebesség tartozik, minden magassághoz pedig más helyzeti energia társul. Ezt trivialitás, de eléggé offtopic mivel én nem akartam stabil orbitra tenni az aszteroidát, azt akartam hogy elérje a felszínt, csak ne olyan drasztikus sebességkülönbség mellett ami felperzseli a bolygót.
-
Irasidus #22 "Tele _lehet_, nem tudni, odamennek megnézik. A feltételezés szerint egy korábbi bolygó olvadt, majd megszilárdult magjáról beszélünk, ezek alapján én nem szétesős jég-por aszteroidát/üstököst vízíonálok."
Dehogy beszélünk egy korábbi bolygóról, erről csak te beszélsz. Másrészt, nem szétesésről beszéltem, hanem a tömörségéről, aranyapám! Jó lenne értelmezni is amit mondok, mert borzasztó gusztustalan stílus ez a folytonos mellébeszélésed, és kiforgatásod.
"Hogyne lenne összefüggés a tömeg és a pattanás köz, nyilván feltételezve hogy a tömeg tömör és a felszín/tömeg aránya kicsi. Egy ekkora tehetetlen tömeget nem képes egy relatíve vékony és ritkás légkör pályamódosításra késztetni, ha ennyi gyakorlati érzéketek sincs ennek megítélésre akkor gond van."
A beesési szögtől függ. A Földnek tudtommal nem vékony és nem ritka a légköre, megint mellébeszélsz. Tudod mennyire dühítő ez? Gondolom ezért csinálod, igaz?
"Az erő pongyola kifejezés, nem az számít hanem az energia. Ja hogy ment..., eleve azzal nyitottam hogy megadtam a hozzávetőleges energiaszükségletet amivel 17km/s-ről úgy 30 közelébe lehet tolni. Írtam hogy abban nincs benne a hajtómű hatásfoka, de annak sincs igazán jelentősége hogy 100 milla vagy 200 vagy akár egy nagyságrendnyi hiba van benne, a mai űrtechnika számára elképzelhetetlenül sok energia ez. "
Tehát nem tudod kiszámolni. Maradjunk ennyiben. Köszi. -
Irasidus #21 Persze, hogy nem látsz sebesség te nagyon hülye. Érted, a pályaszámításnál kell a helyzeti energia, a helyzeti energiánál nem kell pályaszámítás. Értem én, hogy azt hiszed, ez oda-vissza dolog, de miért hiszed ezt? Ennyire ne menjél már le full kreténbe, egy kicsi ész. Csak egy aprócska is elég... De úgy látszik, valami agybajod lehet.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.01.08. 18:35:40 -
defiant9 #20 Potenciális energia azaz legújabb nevén magassági energia (vagy helyzeti energia)
Egy test gravitációs potenciális energiája Ug egyenlő a munkával, amelyet az állandó gravitációs erő F=mg végez, amikor a testet egy adott helyzetből egy másikba mozgatja, h magasságba, és kifejezhető a
Ug=mgh
ahol
m a test tömege
g a nehézségi gyorsulás
h a magasság
Én ebben sehol nem látok sebességet. Kérlek add meg a képletet amivel egy objektum helyzeti energiája kiszámítható és szerepel benne a sebesség, amit megadtál az nem a helyzeti energia kiszámításának képlete. -
defiant9 #19 "hanem azért is, mert tele lehet repedésekkel..."
Tele _lehet_, nem tudni, odamennek megnézik. A feltételezés szerint egy korábbi bolygó olvadt, majd megszilárdult magjáról beszélünk, ezek alapján én nem szétesős jég-por aszteroidát/üstököst vízíonálok.
"A lepattanás nem pattogást jelent, hanem azt, hogy az előtte összeőrlődött levegő rugalmas testként hat, és lepattan. Ez nem a test méretével van összefüggésben hanem a belépés szögével."
Hogyne lenne összefüggés a tömeg és a pattanás köz, nyilván feltételezve hogy a tömeg tömör és a felszín/tömeg aránya kicsi. Egy ekkora tehetetlen tömeget nem képes egy relatíve vékony és ritkás légkör pályamódosításra késztetni, ha ennyi gyakorlati érzéketek sincs ennek megítélésre akkor gond van.
"mekkora erő kell a pályáról való letérítéséhez? Mondjál már konkrétumokat is, ne csak kis, meg nagy szavakkal dobálózzál"
Az erő pongyola kifejezés, nem az számít hanem az energia. Ja hogy ment..., eleve azzal nyitottam hogy megadtam a hozzávetőleges energiaszükségletet amivel 17km/s-ről úgy 30 közelébe lehet tolni. Írtam hogy abban nincs benne a hajtómű hatásfoka, de annak sincs igazán jelentősége hogy 100 milla vagy 200 vagy akár egy nagyságrendnyi hiba van benne, a mai űrtechnika számára elképzelhetetlenül sok energia ez. -
Irasidus #18 "Nem, a helyzeti energiának semmi köze (itt) a mozgási energiához/sebességhez. Az csak attól függ hogy a térgörbület mely pontján van éppen az objektum. "
Ja és, csak a teljes alázásod kedvéért, itt a képlet, amiben a GM a helyzeti energia... De jó megtudni, hogy a Föld gravitációs mezeje csak úgy görbül, a gravitáció nem egy kölcsönhatás, és nincs helyzeti energiája semminek ami benne van. Ez nem létezik a te világodban! Juj.
![]()
-
Irasidus #17 "Mitől robbana fel? Tömör vas. A teteje még kint van az űrben amikor az alja eléri a felszínt, ez nem zsebmeteor."
Nem tömör vas, és nem csak azért mert nem egy öntvény, és különböző összetételben és különböző módon kristályosodott ki, emiatt eltérő nyírófeszültségekkel rendelkezik, hanem azért is, mert tele lehet repedésekkel...
"Egy ekkora tömeg nem pattog, meg sem kottyan neki a légkör, észre se nagyon veszi. Önellentmondás amit írsz először tehetetlen tömeg-ról, aztán meg pattog. Most is inkoherens csapongó állításaid vannak, ahogy korábban is."
A lepattanás nem pattogást jelent, hanem azt, hogy az előtte összeőrlődött levegő rugalmas testként hat, és lepattan. Ez nem a test méretével van összefüggésben hanem a belépés szögével.
"Igen, egy kis pályamódosítás is elég ahhoz hogy ne fogja be a Föld, rengeteg near-miss objektum van. Vedd észre hogy "utolsó időszakban"-t írtam, egyáltalán nem definiáltam ennek kezdetét/tartamát, ismét szalmabábot gyártasz a képzetedből és azt cáfolod meg."
Psyche-ről beszéltél, és most szokásosan másra tereled a szót. Mekkora is a Psyche tömege, pályamentei sebessége, mekkora erő kell a pályáról való letérítéséhez? Mondjál már konkrétumokat is, ne csak kis, meg nagy szavakkal dobálózzál! Ja, az nem megy. Hadoválsz, és megint másról. Szánalom vagy.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.01.08. 17:57:48 -
Irasidus #16 De van köze, csak éppen nem értesz hozzá. De ez már a te nyomorod. -
defiant9 #15 "Amikor a pályameneti sebességet csökkented, akkor a helyzeti energia nő"
Nem, a helyzeti energiának semmi köze (itt) a mozgási energiához/sebességhez. Az csak attól függ hogy a térgörbület mely pontján van éppen az objektum. -
defiant9 #14 "Mi garantálja, hogy nem robban fel a légkörben? "
Mitől robbana fel? Tömör vas. A teteje még kint van az űrben amikor az alja eléri a felszínt, ez nem zsebmeteor.
"bizonyos szög alatt egyszerűen lepattan a légkörről."
Egy ekkora tömeg nem pattog, meg sem kottyan neki a légkör, észre se nagyon veszi. Önellentmondás amit írsz először tehetetlen tömeg-ról, aztán meg pattog. Most is inkoherens csapongó állításaid vannak, ahogy korábban is.
"Félrerántani? Amikor évekig gyorsítanád? "
Igen, egy kis pályamódosítás is elég ahhoz hogy ne fogja be a Föld, rengeteg near-miss objektum van. Vedd észre hogy "utolsó időszakban"-t írtam, egyáltalán nem definiáltam ennek kezdetét/tartamát, ismét szalmabábot gyártasz a képzetedből és azt cáfolod meg.
Az optimális energiájú pályához lehet a Holdat is be kellene vonni a számításokba, annak a gravitációs terét is felhasználva egy két lépcsős megoldáshoz, az időzítésnek itt még precízebbnek kell lennie, vagyis inkább lehetséges találkozási ablakok száma korlátosabb, tényleg szuperszámítógép kellene az ideális pálya megtalálásához, benne is lenne a filmben ahogy a "The Martian"-ban is várta a srác a gépteremben hogy lefussanak a pálya-kalkulációk:) -
Irasidus #13 A videón nem az van, amit te állítasz, egyszerűen csak belinkeltél valamit és szokásos módon félre érted. Csak egyszer írom le: egy test energiája nem csak mozgási energiával, hanem helyzeti energia is rendelkezik. Amikor a pályameneti sebességet csökkented, akkor a helyzeti energia nő, vagyis a pályamentei sebesség csökken de a gravitációs gyorsulás nő, ha viszont ezt akard csökkenteni akkor meg távolodni fogsz az Földöl. A kettőt együtt akarod csökkenteni, akkor meg Földhöz képest egy helyben állsz. Ennyi.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.01.08. 17:46:54 -
tamas79 #12 Még az ötlet is hülyeség. Hogy lassítod le? Kb. 2.27×10^19 kg a tömege, mivel lassítasz egy ilyen tehetetlen tömeget? Mi garantálja, hogy nem robban fel a légkörben? Ahhoz amit mondasz, lapos pálya kell, viszont bizonyos szög alatt egyszerűen lepattan a légkörről. Ha meg elég ahhoz , hogy belépjen akkor meg túl meredek lesz és nem bányászni fogod , hanem kipusztulni.Félrerántani? Amikor évekig gyorsítanád? A Föld lassítja be? Max berántja , akkor meg tudod mit rángathatsz? De nem baj , folytasd még az okos ötletek gyártását, lándzsás, mert neked tetszik, de amúgy meg marhaság. -
defiant9 #11 "Meginit kiforgatod a másik szavait, játszod az értetlent"
Melyik szavad forgattam ki? Szokás szerint üres vádaskodás, konkrétum nélkül.
A videó mögött is ott vannak a számítások, tömeg, gravitáció, sebesség.
"és akkor írjál, ha képes vagy megérteni amit írtam"
Képes voltam, meg is cáfoltam. Hülyeségeket írsz, szokás szerint a magas lóról.
Az tény hogy borzasztóan valószínűtlen pálya lenne amit be kell lőni, de sem
"Fordítsuk meg a kérdés, van olyan hajtómű ami képes több 2,27×10^19 kg tonnát lelassítani, és letteni? Nincs."
Ezzel egyetértek, sem a hajtóművet sem az energia-forrását nem lennénk képesek oda juttatni a jelenlegi műszaki színvonalunkon. Sci-fi az egész teória. -
Irasidus #10 Fordítsuk meg a kérdés, van olyan hajtómű ami képes több 2,27×10^19 kg tonnát lelassítani, és letteni? Nincs. -
Irasidus #9 Meginit kiforgatod a másik szavait, játszod az értetlent, és olyanban próbálsz fogást keresni ami teljesen irreleváns, és most még egy videóról próbálod megmondani, hogyan is működik az égi-mechanika. Nézd meg ez például ÉGI MECHANIKA - és akkor írjál, ha képes vagy megérteni amit írtam, vagy kiszámolni is. Egy videóról? LOL :D
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.01.08. 16:50:00 -
defiant9 #8 "Először jó ötletnek tűnt! XD"
Lehet:) Minimális mozgástér lenne ameddig van hajtómű az asteroidán, de a szükséges sebesség nagyrészérére egy sokéves gyorsítási fázisban kellene szert tenni. Az utolsó időszakban talán annyi lehetőség maradna ha nem stimmel a pálya hogy 'félrerántsák'. -
defiant9 #7 "Ha két égitest között nincs sebességkülönbség, akkor nem is közeledik egymáshoz, pályán van. Ez asztrofizikai egyszeregy."
Ezt írtam: "A találkozás pillanatában nem lenne sebességkülönbség" Ugye érezzük hogy ezt nem azt jelenti hogy a találkozás előtt ne lehetne.
Nézd meg ezt pl:
Asteroid Discovery From 1980 - 2010
'88 legvégén van egy sárga amit a Föld fogott meg és lassított vissza, egész sokáig együtt mozogtunk vele. Ha ennek még nagyobb a sebessége, viszont még közelebbi keresztező pályán haladt volna és jobban bekerül a Föld gravitációs terébe, akkor azt is ugyanúgy megfogtuk volna.
"Ha lassítasz, akkor gyorsulsz..."
Jaja, nyomod a féket és gyorsulsz, persze nevezhetjük gyorsulásnak csak negatív előjelű, a lényeg hogy csökken a kezdeti sebesség. Jé mik vannak ugye...
"A Szahara több szuverén állam tulajdona, te nem tehetsz meg akármit ott. Ne birkázz, hanem tanulj, te kis szarházi."
Ki mondta hogy én akarok ott tenni valamit? Egy űrprogram keretében valamelyik együttműködő szaharai állam vállalná hogy az ő homokján lenne a landolási pont. Ettől még az alapállítás igaz hogy a Szaharában lenne, minek kellett volna megneveznem hogy mondjuk Algéria vagy Líbia lenne az, teljesen irreleváns. Rossz szokásodhoz híven Te hoztad elő hogy szalmabábot gyárts belőle amibe aztán már bele tudsz kötni. -
#6
Na ez olyan katasztrófa lenne, mint a csernobili, ami után elhangzik az a tipikus mondat, hogy Először jó ötletnek tűnt! XD -
Irasidus #5 "A találkozás pillanatában nem lenne sebességkülönbség a két objektum között, ez nem véletlenszerű becsapódás lenne hanem kalkulált pályák kereszteződése. ennek hatására megegyezik a Föld sebességével és ekkor pont érintőponton is van"
Ha két égitest között nincs sebességkülönbség, akkor nem is közeledik egymáshoz, pályán van. Ez asztrofizikai egyszeregy.
"Alapvetően a Föld lenne ami elkezdi visszalassítani."
Ez meg asztrofizikai paradoxon. Ha lassítasz, akkor gyorsulsz... Amit te akarsz, hogy kis sebességgel érjen földet, az lehetetlen.
"Ismét birka vagy, ha azt mondom hogy a Szahara mint hely jó miért mondana ellent annak hogy szuverén állam. Megkérdezik hogy mely ország vállalja be, lehetséges jelöltek bőven akadnak a Szahara területén, a terület pedig értéktelen, nem igazán hasznosítható, maga az objektum pedig nem is olyan nagy. "
A Szahara több szuverén állam tulajdona, te nem tehetsz meg akármit ott. Ne birkázz, hanem tanulj, te kis szarházi.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.01.08. 16:13:01 -
defiant9 #4 " Nem hiszem, főleg, hogy a gravitációs gyorsulás mibenlétét sem érted. "
A találkozás pillanatában nem lenne sebességkülönbség a két objektum között, ez nem véletlenszerű becsapódás lenne hanem kalkulált pályák kereszteződése. A föld gravitációs vonzását értelemszerűen bele kell venni a számításba, pontosan olyan pályát kell beállítani aminél az aszteroida sebessége egy adott pillanatban ennek hatására megegyezik a Föld sebességével és ekkor pont érintőponton is van. Alapvetően a Föld lenne ami elkezdi visszalassítani.
"Azonkívül a szaharai javaslat is arról tanúskodik, hogy földrajzórán nem tanultad meg, mi az a szuverén állam."
Ismét birka vagy, ha azt mondom hogy a Szahara mint hely jó miért mondana ellent annak hogy szuverén állam. Megkérdezik hogy mely ország vállalja be, lehetséges jelöltek bőven akadnak a Szahara területén, a terület pedig értéktelen, nem igazán hasznosítható, maga az objektum pedig nem is olyan nagy. -
Irasidus #3 Egy 253 km átmérőjű aszteroidát akarsz a Földbe ütköztetni? Normális vagy? Nem hiszem, főleg, hogy a gravitációs gyorsulás mibenlétét sem érted. Azonkívül a szaharai javaslat is arról tanúskodik, hogy földrajzórán nem tanultad meg, mi az a szuverén állam. Hülye vagy mint a tök.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.01.08. 12:03:54 -
tamas79 #2 Wow, mert neked tetszik? Nem semmi dolgokat tudsz összehozni.
Mint a lándzsa, mi? Nem valószínü , de neked tetszik.
Utoljára szerkesztette: tamas79, 2017.01.08. 11:00:50 -
defiant9 #1 A Psyche 200km átmérőjű aszteroida és ugye tömörfém. Játszunk el a gondolattal hogy egyszer a jövőben rá tudunk szerelni egy olyan hajtóművet ami kontrolláltan felgyorsítja. Elvileg létezik olyan pálya ami mentén a Föld éppen befogja mint egy holdat éppen 0 méteres keringési távolságra, kb el kell húznunk mellette úgy hogy a gravitációnk éppen 30 km/s keringési+400 m/s kerületi sebességünkre gyorsítsa fel egy érintőponton történő touchdown-hoz. Elvileg az sem szükséges hogy épp az egyenlítőn legyen, csak máshova még nehezebb kiszámolni, és nem lehetne síkban közelíteni. Én mondjuk a Szahara-t javasolnám, hátha még jót is tesz a klímának egy 20 Everest-nyi hegy, tektonikus lemezhatárok is távol vannak A fém nagyon szilárd az erózió sem pusztítaná, lenne űrliftünk is, lehetne bányászni a felesleget. Ami kérdésessé teszi(azon felül hogy mondjuk 100 millió embert kiszolgáló reaktorkapacitást(x hajtómű hatásfoka) kellene rátelepíteni egy 10 éves úttal számolva az hogy ekkora vasdarab interakcióba lépne a föld mágneses terével, amit meg még alig ismerünk, persze az is lehet hogyha jön a pólusfordulás akkor jól is jön egy nagy sivatagi mágnes:)
Valami futurisztikus sci-fi -t tuti ki lehetne hozni belőle, de 'mi lenne ha' agyalásnak mindenképp jó... :)
