26
-
#26
Ez egyáltalán nem paradoxon. Ilyen feladatra közvetlenül nem Intel processzort és hozzá illő elektronikát hazsnálnak, hanem pl. az említett pneumatikát, amit már 200m-ről vezérelhet az Intel is; Vagy vannak olyan mai fejlesztésű processzorok, amik fejlesztésénél nem volt szempont a kicsinyítés. -
fszrtkvltzttni #25 Ugye tudod, hogy a medencében a víz sugárzás elnyelő anyag! Ezeknél az anyagoknál közelről az alfa sugárzás a legjelentősebb és legveszélyesebb. Viszont ez az a fajta sugárzás ami nagyon könnyen elnyelődik, gyakorlatilag bármiben. Ezért hülyeség az összehasonlításod. Ha az elefántlábat feldarabolják, olthatatlan formába hozzák, és a medence aljára teszik, ugyanúgy nyugodtan úszkálhatsz fölötte. -
fszrtkvltzttni #24 Ha már alapkoncepció, a radioaktív hulladékok kezelésének az alapelveit kellene átnézned. Meg kell akadályozni, hogy környezetbe kerülhessen. Ez jelenleg nem biztosított. -
fszrtkvltzttni #23 Paradox módon az akkori technika jobban ellenállt a sugárzásnak. Egyrészt kevesebb másrészt masszívabb elektronika. -
kvp #22 "Állítólag ott (mármint ekkor, Pakson) fennállt egy leolvadás veszélye is, amikor a tartály alján nem tudták kontrollálni az összeállt anyagot. Ezt annyira nem reklámozzák."
Pontosan. Szerencsere a transzfer medenceben volt, amibol a fedel leszedesekor kapott eleg vizet, raadasul borosat es csak kisebb adag volt betoltve a tartalyba. A containmenthez meg van szuros nyomaskiegyenlito torony (kemenynek nezik altalaban), ezert a falak is a helyukon maradtak a gozkitores ellenere. A japanoknal ebbol kb. minden hianyzott. A veget tudjuk.
Robotok egyebkent hasznalhatoak. Ha periszkopos kepet neznek a containmenten kivulrol es befuggesztett sinen futo pneumatikus robotokat hasznalnak, akkor nincs az ami tonkremenne a sugarzastol. (nagy es lassu cuccok, amiket nehezkes hasznalni? igen, de egyszeruek es megbizhatoak, nemelyik ujabb foton latszik is par) -
Irasidus #21 Más a helyzet, azok nem bontógépek. Az elképzelés két több tonnás robotkarról szól, az egyik egy vágó eszköz a másik egy porszívó szerűség. Itt meg járatokba hatoló, víz alatt közlekedő robotokról van szó. Egyébként az eredeti katasztrófában is használtak távirányítású robotot. Amúgy nyilván nem mindenre használhatók, de azt hiszem ha nem az a cél, hogy minél kisebb legyen, mint Fusimunkában, hogy a járatokban elférjen, akkor lehet védeni az elektronikát, nehéz gépek esetében...
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2016.12.01. 22:42:37 -
R0GERIUS #20 "Szerencsére nem is kell megközelíteni, távátnyírással és robottokkal megoldható a bontás"
Nem éppen, mert a sugárzás még azokat is kinyírja...
http://index.hu/tudomany/2016/03/11/fukusima_a_robotokat_is_kinyirja/
Utoljára szerkesztette: R0GERIUS, 2016.12.01. 22:37:23 -
#19
Állítólag ott (mármint ekkor, Pakson) fennállt egy leolvadás veszélye is, amikor a tartály alján nem tudták kontrollálni az összeállt anyagot. Ezt annyira nem reklámozzák.
Utoljára szerkesztette: Tetsuo, 2016.12.01. 19:57:36 -
#18
Az úgynevezett Elefántláb kóriumtömb sugárzásának intenzitása folyamatosan csökken. Közvetlenül a katasztrófa után átfolyt mindenen, mára viszont még látszik a reaktor alagsorában, vagyis annyira kihűlt, hogy szinte megállt.
Természetesen ma is halálos veszély, de nem annyira, mint a kezdetekkor.
Pl. van egy kazah származású kutató, talán még ma is él. Na, ő lefotózta magát az Elefántláb mellett kb. a 90-es évek végén. -
Cat #17 Képek: http://kepek.444.hu/2016/11/30/szelfizo-munkasok-kozt-kerult-helyere-csernobil-uj-szarkofagja -
Irasidus #16 "Az elefántláb konkrétan olyan anyag, ami keresztülfolyta magát a vasbeton talapzaton. A mai napig megközelíthetetlen. Ehhez képest a paksi pihentetőmedence smafu, konkrétan mellette sétáltam el. "
Szerencsére nem is kell megközelíteni, távátnyírással és robottokkal megoldható a bontás (gondolom ismerős szavak ezek az informatika korában?).
"Sajnos nem nagyon értem a bontás koncepcióját, bármit is hozzanak onnan ki, azzal csak rontanak a helyzeten."
Nem derült ki miért rontanának a helyzeten, azon a helyzeten ami eleve rossz... A terület megtisztítás miért elrontása a dolgoknak? Mint az előző válaszomban írtam, tároló a kulcsszó. Biztonságosabb mint otthagyni.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2016.12.01. 13:30:36 -
Irasidus #15 "a két kijelentés-félnek semmi köze nincs egymáshoz, ez így értelmetlen. Azért van még mindig ott, mert senki nem vitte el onnan/nem is vinné/értelme sem lenne.A radioaktív sugárzás alap koncepcióját nem érted, ezért gondoltál analfabétának... sajnos ennek nem lehet úgy nekiállni, mint egy mezei háznak. "
Inkább azért van ott, mert várni kellet, hogy elegendően lehűljön ahhoz, hogy elszállítható legyen. De Ukrajnának nem volt, és most sincs annyi pénze, hogy ezt megtegye - ezért kellet az EU pénze. Hogyne lenne értelme elszállítani? Vannak úgynevezett radioaktív tárolók, mélyen a föld alatt helyezik végső nyugalomra, ahol senkit nem zavarnak többé. Nyilván ez jobb megoldás, mint ott hagyni ahol van.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2016.12.01. 13:24:57 -
kvp #14 En a leolvadt francia tisztitotartalyrol beszeltem, amiben sikeresen megolvadtak a felig kiegett futoelemek es az oroszoknak kellett elpucolniuk a transzfer medencebol. A pihentetomedencebe csak kiegett elemek kerulnek. A ketto nem ugyanaz, de ezek szerint ez a paksi baleset nem tul ismert.
Gyakorlatilag ilyen olvadek van a Fukushimaban is a leolvadt harom reaktor alatt, csak nem ilyen kis mennyiseg, hanem a teljes tartalmuk es bonuszkent meg nemi bontott amerikai fegyverbol szarmazo plutonium, amit teljesitmenynovelonek adagoltak az egyik reaktor futoelemeihez.
A megoldas az, hogy szetvagjak eleg kis darabokra oket, amitol a meg futo reakcioak jelentos resze megszunne es a sugarzasuk is jelentosen csokkenne, majd neutron elnyelo anyagba csomagolva hordokba rakjak az egeszet es elassak. Igy a reaktorok helyen egy-egy szep nagy godor jelenne meg, amiben mar nem lenne radioaktiv anyag.
Az uj containment sima rozsdamentes fem, es elso sorban arra szolgal, hogy a bontaskor felszallo radioaktiv por ne menjen sehova. Ha eleg kis darabokra vagnak mindent, akkor tovabbi reakciok beinditasa nelkul el lehet bontani az egesz reaktort, elvileg tisztan a containment-en kivulrol vezerelt gepekkel. Ezt a megoldast hasznaltak kicsiben a paksi tisztitotartaly bontasakor is. (ott szerencsere a kis meret es az enyhebb tulmelegedes miatt a gozrobbanast es a hidrogenrobbanast is sikerult elkerulni, ami szetvetette a csernobili es a 3 fukushimai blokkot) -
bunny #13 Ha már elefántláb ... https://www.divecenter.hu/hirek/4146
Nem tudom hányan vállalnánk fel a biztos halált ahelyett, hogy jó messzire elhúznánk a környékről is. Kb. ez a három ember miatt írkálhatunk most, és nem fallout-ot játszunk élőben. Azért durva.
Utoljára szerkesztette: bunny, 2016.12.01. 11:41:28 -
Arpad82 #12 "Most meg azért van még mindig ott, mert már nem termel annyi hőt" - a két kijelentés-félnek semmi köze nincs egymáshoz, ez így értelmetlen. Azért van még mindig ott, mert senki nem vitte el onnan/nem is vinné/értelme sem lenne.
A radioaktív sugárzás alap koncepcióját nem érted, ezért gondoltál analfabétának... sajnos ennek nem lehet úgy nekiállni, mint egy mezei háznak. -
#11
Igen, akkor. Most meg azért van még mindig ott, mert már nem termel annyi hőt...
Tök felesleges csak úgy ólommal kiönteni az egészet több bajt okozna, mint hasznot, olcsó sem lenne sőt, sanszosan erősen környezet károsító.
A szétszedés lényege az, hogy az egészet kontrollált körülmények között lehessen eltakarítani. Még mezei házakat is sokszor kontrolláltan bontanak le, hogy
A kommented egésze árulkodik róla, hogy totálisan műszaki analfabéta vagy. -
Arpad82 #10 Az elefántláb konkrétan olyan anyag, ami keresztülfolyta magát a vasbeton talapzaton. A mai napig megközelíthetetlen. Ehhez képest a paksi pihentetőmedence smafu, konkrétan mellette sétáltam el.
Sajnos nem nagyon értem a bontás koncepcióját, bármit is hozzanak onnan ki, azzal csak rontanak a helyzeten. Ha pedig belül apró darabokra vágják, azzal nem vagyunk beljebb. Ennyi idő alatt már tele lehetett volna önteni az egészet ólommal, de nyilván erre is megvannak a tervek...
-
Ender Wiggin #9 @kvp: az elefántláb közvetlen közelében óránként 800 röntgent mértek 30 évvel a baleset után és 500 röntgen 5 óra alatt már halálos mennyiség. a tisztító- illetve pihentető medencében (a felszínen) meg úszkálni is lehetne (ha nincs üzemzavar). -
#8
Ez valamivel jobb, de a szarkofág szerkezetéről is írhattak volna. -
#7
Így már érthető. :-) -
#6
"A szerkezet meglétével egyben megindulhat a korábbi építmények elbontása és a takarítás. "
dehát az ukránok oda fogadnának be migráncsokat. -
kvp #5 Most mar szepen szet lehet vagni az egeszet es kis darabokban hordokba rakni, majd jo alaposan elasni. Nem tul jo megoldas, de legalabb a legkorbe nem kerul belole tobb szennyezes.
ps: az elefantlab mostanra kb. annyira veszelyes mint a paksi tisztitotartaly tartalma volt az elszallitas elott (kb. ugyanaz van benne csak sokkal tobb) -
TokraFan #4 Feltételezem, szerői jogi okokból nem illesztenek be képeket. Mondjuk lilnkelni talán lehetne... -
Ender Wiggin #3 Új a szarkofág, miközben az elefántláb tovább fortyog odabent. -
Cat #2 https://sg.hu/cikkek/122307/36-ezer-tonnas-uj-aceltetot-kap-a-csernobili-serult-blokk -
#1
Miért kell jó képekért a netet bújni? Miért nem lehet a cikkbe illeszteni, vagy legalább linkelni?