19
  • Irasidus
    #19
    u.i.: (ha nem volt egyértelmű) ezért nem is várható el ugyanaz, mint egy futószalag terméknél, vagy bármi hétköznapi eszköznél. Az űrkutatás, és Marsra szállás nem rutin feladat...
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2016.11.30. 15:44:54
  • Irasidus
    #18
    De éppen ez a lényeg, ez nem gyár, és nem futószalagon gyártott termék.
  • tom_pika
    #17
    "Amúgy, a helyedben akkor kritizálnék ilyen ordenáré módon valamit, ha már letettem egy szondát a Marsra, megvolt? Ja, nem."

    Ha esetleg a gyárból romlott sajt kerül a polcokra te nem fogsz kritizálni? Gondolom nem, mert te még sosem gyártottál sajtot.
  • tom_pika
    #16
    azért egy több milliárdos projektnél ez elég gyenge kibúvó... ennél sokkal kevésbé éles projekteken is tudni kell nagyon üzembiztosan teljesíteni... és vannak emberek, akik tudnak is...

    Aki azzal takarózik, hogy csak az hibázik, aki csinál is valamit, az egyszerűen csak nem elég jó a maga területén. Ennyi.

    Utoljára szerkesztette: tom_pika, 2016.11.30. 15:04:58
  • xyl
    #15
    Bonyolult dolgokról van szó, bár el lehet mondani egyszerűen is: Elindulsz, utazol, megérkezel, leszállsz. Csak persze, az ördög a részletekben lakozik: Mi kell ahhoz, hogy... Na és ahhoz mi kell? Na és ahhoz? És ha valami bonyolult, akkor az ember agya is rááll a bonyolult dolgokra és ilyenkor nagyon nehéz észrevenni az ember orra előtt levő egyszerű dolgot. Így útólag pedig azért könnyebb, mert eleve tudjuk (többé-kevésbé) azt, hogy mi történt, már csak azt kell kideríteni, hogy hogyan és miért.
  • Irasidus
    #14
    Ez nem NASA szonda volt, és nem is magáncég (ja el sem olvasod a cikket, csak fröcsögsz...). És nem játszik a pénzel, hanem egy alapkutatási fejlesztés techdemódját próbálta ki, amiben benne van a rizikó. Ez nem kínai sorozat gyártott cucc, ez űrkutatás, ami sokkal bonyolultabb dolog, még szerencse, hogy ez direkt techdemó volt, amivel tapasztalatokat gyűjtöttek, hogy a majd induló igazi kutatószonda jobban sikerüljön. Amúgy, a helyedben akkor kritizálnék ilyen ordenáré módon valamit, ha már letettem egy szondát a Marsra, megvolt? Ja, nem.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2016.11.29. 08:16:23
  • Kara kán
    #13
    Teljesen felesleges itt utólag magyarázgatni a bakikat. Ezek durva emberi hibák, és AZ ADÓFIZETŐK PÉNZÉVEL játszadozik a NASA, de ha magáncég lenne, akkor sem lenne megengedhető, mert a magáncég is valahonnan szerzi a pénzt, pl. úgy, hogy túlárazva adja a termékeit, vagy spekulál a tőzsdén stb. tehát az is a közösből vesz ki.
    KELL LENNIE FELELŐSNEK és felelősségnek.
    Normális világban azokat idiótákat, akik elszúrnak ilyen drága küldetéséeket agyon lőnék.
    A minimum persze az kellene legyen, hogy eleve az idióták ne tudjanak bekerülni fontos állásokba, de a szelekciót is eleve idióták végzik. (OK, nagy arányban idióták.)
    Utoljára szerkesztette: Kara kán, 2016.11.29. 00:42:36
  • xyl
    #12
    Hadd osszam én is az észt :
    Szerintem a jó munkának az egyik legnagyobb ellensége a határidők, a másik az, ha "mozgó célpontra kell lőni", vagyis állandóan változik a konfiguráció. A határidő az itt nagyon éles, hiszen van ugye az "indulási ablak", a konfiguráció is gondolom, hogy sokszor változott. Ami ebből a tanulság, az az, hogy lett volna idő a szoftveres dolgokat újra, és újra és újraellenőrizni addig, amíg a szonda elér a Marsig, de bizonyára lejelentették, hogy a programozás készen van, amit a vezetőség elfogadott, anélkül nem is engedték volna elindítani, nem kezdték el a programokat lehetetlen, hihetetlen helyzetekre is ellenőrizni.
  • sertrex
    #11
    "Az meg elfogadhatatlan, hogy utólag könnyű okosnak lenni..."

    Ha minden egyből sikerült volna a történelem során, akkor már minimum a Marson lakna az emberiség egy része. ;)
    Az meg plusz vicces, hogy itt SG akadémián végzett önjelelölt tudóspalánták magyarázzák -UTÓLAG-, hogy mit és hogyan kellet volna csinálni a profiknak. :DDD
  • NEXUS6
    #10
    Azon filózok, hogy amire én emléxem volt már jó pár olyan sikertelen küldetés, ahol az emberi hiba vastagon bejátszott. Fordítva beépítet gyorsulásmérő, meg ejtőernyő, önmagát kikapcsoló központi egység, meg ilyenek (Genesis szonda, Phobos küldetés, stb).
  • kgpro
    #9
    KVP-nek teljesen igaza van, az nagyon amatőr munka, hogy egy nyilvánvalóan rossz adatot figyelembe vesz a szoftver, mindenféle ellenőrzés nélkül! A landolás talán a legkritikusabb feladat egy szonda esetében, hiszen ezen múlik a küldetés sikere. Két nagy probléma van, vagy elég, vagy leesik! Itt nem lehet egyetlen egy műszer adatára támaszkodva döntést hozni a rendszernek. Az a minimum, hogy szoftveresen folyamatosan ellenőrzöm az adatok helyességét, pl. az addigi sebességi és magassági adatokból számolom a lehetséges magasságot és azt összevetem a mért adattal. De nyilván lehet még más egyéb ellenőrzést is végezni.
    Nálam az, hogy negatív magassági adatot vesz figyelembe, (vagy sikerül az előjel nélkülit negatívnak értelmezni, majd ezt felhasználni), már önmagában is kiveri a biztosítékot! A negatív magasság elvileg azt jelenti, hogy már landolt, sőt belefúródott a felszínbe, és ha így van, akkor minek kapcsolgatja a fékező rakétát?! ... startolni akar??? :-), ne máááá.... ez nagyon gagyi!!!! :-)
    Az meg elfogadhatatlan, hogy utólag könnyű okosnak lenni, mert a programozónak pont az a feladata, és felelőssége, hogy előre vegyen figyelembe minden lehetséges helyzetet, és a folyamat végiggondolása kapcsán ezekre készüljön fel, és írja meg a rendszertervet. Egy ilyen folyamat leprogramozásában maga a landolási művelet csak a fősodor, ami mellett sokkal több a kiegészítő adatok kielemzése, hogy maga a lényegi művelet sikerüljön!
    És gondolom, nem egy programozó vette magára az egész batyut, hanem egy csapat! Ők mit csináltak?
  • kvp
    #8
    Ha jol ertem a Srapnelli inercialis muszere elojel nelkuli adatokat szolgaltatott, amiket sikerult eojeleskent feldolgozni, raadasul a szoftveres zavarszuro nem volt felkeszitve a tobb mint egy masodperces hibas adatfolyamra. A navigacios rendszerben meg se redundancia, se logikai ellenorzesek nem voltak a hibas jel eszlelesere azaz ha felszin alatti magassagot erzekel, akkor ignoralja a merest. Azert ez gaz, hogy elesben meg a Foldon sem dobtak le egyszer se egy ballonrol hogy megnezzek mukodik-e.
  • fszrtkvltzttni
    #7
    Ez még mindig kisebb malőr mint amikor elfelejtették egyeztetni a mértékegységrendszereket. Az egyik metrikusat használt a másik angolszászt. Átkozott ez a bolygó én azt mondom!
  • sertrex
    #6
    Meg azt is mondják, hogy utólag már könnyű okoskodni... Meg azt is, hogy az nem hibázik, aki nem csinál semmit. :D
  • SirBubu
    #5
    nincs is jobb az éles tesztnél.

    hiába, már Churchill is megmondta: "A puding próbája az evés."



    kár, hogy olyan sokba került. de mindegy, fussa rá
  • bunny
    #4
    Arról nem is beszélve, mekkora balfa**ság már, hogy semmi biztosíték nem volt arra, ha hirtelen többezerről minusz -ra vált a magasság, az több mint gyanús?
    No sebaj, majd legközelebb ... kicsit drága így debugolni, de végül is hatékony :)
  • jkedzs
    #3
    ppuk!
    ennél még egy google autó is jobban szállt volna le... ^^'
  • tom_pika
    #2
    a számítógépes szimulációt nem fellövés előtt kellett volna futtatni?

    elég vicces, hogy forgást mérő műszer maximuma negatív magasságot eredményezhet... it is dolgoztak ám rendesen a kontár programozók...
  • SirBubu
    #1
    azok ottana Marsra indult fekete pacákok?